43 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Kérdés: Intézményünk önkormányzat, önként vállalt feladataként fodrász, pedikűr szolgáltatást nyújt a gondozottjaink részére (házi segítségnyújtás, átmeneti gondozás keretében és klubokban ellátottaknak) térítési díj ellenében. A szolgáltatást és a térítési díjat önkormányzati rendelet szabályozza. A fodrász, pedikűr szolgáltatást az ellátottak részére áfamentesen számlázhatjuk?

Kérdés: Költségvetési szervünk alvállalkozója egyéni vállalkozó átalányadózó, és GYES mellett végzi a tevékenységét a vállalkozásában. Felmerül járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Az önkormányzat a saját főzőkonyhájának vendégebédjét a falugondnoki szolgálat autójával szállítja egy környező településre. A falugondnoki szolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerint egyéb szolgáltatási feladatként láthatja el a tevékenységet a falugondnok, ha az a kötelező feladatokat nem veszélyezteti. Az önkormányzat nem kér külön szállítási díjat a vendégétkezőktől, mert célja a konyhai adagszám növelése. A vendégebéd bekerülési költségének számításánál figyelembe kell venni a szállítás költségét?
A falugondnoki gépjármű menetlevelébe bekerül az út. A gépjárműhasználathoz szükséges üzemanyagköltséget általánosan a falugondnoki állami normatívából fedezheti az önkormányzat? Az éves állami szociális normatívájából szokott előirányzatot átcsoportosítani az önkormányzat. Ezt is megteheti szállítási költség számolása nélkül, amennyiben szükséges a falugondnoki normatívát kiegészíteni?

Kérdés: Önkormányzatunk háromféle támogatást nyújt magánszemélyek részére:
1. a sport területén kimagasló eredményt elérő, a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, 12–34. év közötti sportolók részére,
2. a tanulói jogviszonnyal és a kerületben lakóhellyel rendelkező, a 4–11. évfolyamra járó általános vagy középiskolai tanulók részére (kiemelkedő tanulmányi átlag és kiemelkedő művészeti vagy sportversenyen elért helyezésért), valamint
3. a kerület 12–34. év közötti ifjú tehetségei részére (szellemi és tudományos élet területén kimagasló eredmény elismerésére).
Az egyes támogatási formákat külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. Az önkormányzat pályázatot ír ki a támogatásokra. Az 1. és 3. esetben havonta (12 hónapon keresztül) kerül számfejtésre és kifizetésre a támogatás összege, a 2. esetben évi kétszeri kiutalással (összesen 10 hónapra), számfejtés nélkül kapják meg a támogatás összegét a tanulók. Valamennyi támogatás esetében a támogatott magánszemélynek saját nevére és lakcímre szóló számlával kell elszámolni a folyósított támogatással a folyósítási időszak végén (10–12 hónapot követően). A belső ellenőrzés álláspontja szerint valamennyi támogatás esetében a kifizetett támogatási összeget önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, és ennek megfelelően számfejteni. A fenti támogatások önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek? Kell számfejteni a fenti támogatásokat, ha a támogatott magánszemélyek a folyósítási időszak (10–12 hónap) végén a 100% támogatással saját névre és lakcímre szóló számlákkal számolnak el az önkormányzat felé?

Kérdés: Az önkormányzatnak egy gazdasági társaságban van részesedése. A részvények darabszáma 6044, névértéke 60.440.000 Ft. Az önkormányzatnál a bekerülési értéke 96.405.396 Ft (bruttó nyilvántartási érték). A gazdasági társaság leszállította a névértéket 35.055.200 Ft-ra. Az önkormányzat minden év végén számol el, illetve ír vissza értékvesztést, annak függvényében, hogy hogyan alakul a saját tőke és a jegyzett tőke aránya az előző időszakhoz képest. 2025. év végén a nettó nyilvántartási ár 85.742.959 Ft volt. A gazdasági társaság által leszállított névérték miatt az önkormányzatnak kell-e, ha igen, milyen gazdasági eseményt könyvelni?

Kérdés: Több olyan külterületi településrészünk van, ahol nincs kiépítve a vezetékes ivóvízhálózat, a fúrt kutak vizének minősége pedig nem felel meg az ivóvíz minőségi követelményeinek, de a járási hivatal hozzájárult ahhoz, hogy szociális vízigény biztosítására, egyéb háztartási célra (fürdés, WC-öblítés stb.) használják. Erre tekintettel az önkormányzat az ivóvíz minőségi követelményei-ről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. Korm. rendeletnek megfelelően 3 liter/fő/nap mennyiségben palackozott vizet biztosít az érintettek számára. Az ásványvizes palackok visszaváltási díja évente 2–3 millió Ft közötti többletkiadást jelent az önkormányzatnak. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az összeget a palackozott vízre jogosultakkal megfizettessük? Amennyiben igen, a könyvelésben milyen rovaton kell szerepeltetni?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye otthon-teremtési támogatást fizetett alkalmazottjainak (1 M Ft). Éven belül kiderült, hogy az egyik kolléga nem volt jogosult igénybe venni a támogatást, így neki büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnie a kiutalt támogatás összegét. A kolléga eleget tett ezen kötelezettségének, és az alábbi bontásban utalta vissza az intézmény számlájára az összeget: támogatás (1 M Ft) + kamat (28,6 E Ft) + túlfizetés (1,4 E Ft). Tekintettel arra, hogy a támogatást az önkormányzatnak a büntetőkamattal együtt vissza kell utalnia a MÁK-nak, szeretnénk kérni, hogy tételesen vezessék le a fenti gazdasági esemény könyvelését. Milyen jogcímen/rovaton könyvelje a bevételtípusokat az intézmény, milyen jogcímen utalja tovább az önkormányzatnak, az önkormányzat milyen jogcímen fogadja az intézménytől a jóváírást, és végül az önkormányzat milyen jogcímen utalja tovább a támogatást és a kamatot a MÁK-nak?

Kérdés: Közös hivatalunkhoz tartozó települések polgármesterei a saját autójukat használják a napi hivatali ügyintézéshez. A Mötv. módosításával 2027. 07. 01-től megszűnt az eddigi költségátalányuk. Van-e lehetőség a polgármester részére útiköltséget kifizetni útiszámla alapján előzetes testületi jóváhagyás nélkül?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon (vállalkozói parkként működik) bérleti szerződés keretében vállalkozások bérelnek területet, a területen a vállalkozások felépítményeket építettek. Ezen felépítmények albetétesíthetőek-e? Az albetétesítés nem ütközik jogszabályba (pél-dául nemzetivagyon-törvény)?

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a értelmében: „Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.” Az Szja-tv 1. mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes bevételnek minősül „a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz”. Ebben az értelemben szemészeti szakvizsgálatként elfogadható-e egy optometrista által kiállított szakvélemény, miszerint a dolgozónak a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüvegre van szüksége, vagy csak szemész szakorvos véleményével biztosíthatjuk a dolgozó részére az adómentes juttatást?