Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29. Költségvetési Levelek / 2004. június 8.

TARTALOM

735. kérdés Önkormányzat adóalanyiságának kérdése
Önkormányzatunk adóalanyiságával kapcsolatosan érdeklődöm. A Körjegyzőséghez tartozó egyik településen az adóköteles tevékenységből származó bevétel 2003. évben meghaladta a 4 millió Ft-ot. A bevétel két legjelentősebb tétele az étkeztetés és a csatornarendszer bérüzemeltetése. A csatornarendszer 1999 óta üzemel, az adólevonási jog figyelembevételével központi céltámogatásból valósult meg. Álláspontunk szerint az áfatörvényt módosító 2003. évi XCI. tv. 211. § (7) bekezdése alapján az üzembe helyezéstől számított 10 évig e beruházás tekintetében a bérbeadás során áfát kell felszámítanunk. A 4 millió Ft-os összeghatár megállapításánál a csatorna-bérbeadásból származó bevételt is figyelembe kell-e venni? Az étkeztetés után kell-e áfát felszámítanunk, ha a csatorna bérbeadása nélkül nem haladjuk meg a 4 millió Ft-ot?
736. kérdés Közösségi adószámok
Milyen határidőig kell megkérnie az alanyi mentes, illetve kizárólag tárgyi mentes költségvetési szervnek a közösségi adószámot, ha közösségen belüli beszerzést teljesít?
Kapcsolódó tárgyszavak:
737. kérdés Áfaalanyiságukat elvesztő szervezetek Európai Közösségen belüli adózási szabályai
Mi a változás 2004. május 1-jétől az alanyi áfamentes, illetve a kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett költségvetési szerv áfaadózásában? A közhatalmi tevékenység miatt az adóalanyiságból kijelentkezett költségvetési szervnek kell-e áfát fizetnie Közösségen belüli beszerzéseire?
738. kérdés Áfaalanyiságukat elvesztő szervezetek bizonylatkiállítási kötelezettsége
Intézményünk központi költségvetési szerv, elkülönített pénzalapot kezel. Adóköteles bevételünk alacsony összege miatt 2004-től az áfaalanyiság alól kijelentkeztünk. Most egy régi személygépkocsinkat tervezzük értékesíteni. Ebben az esetben a számlán milyen adóalanyiságot tükröző megjelölést kell alkalmazni? Illetve más esetekben - pl. dolgozók által befizetendő fénymásolási díj - is azonos módon kell eljárni?
739. kérdés Állami támogatásból finanszírozott étkeztetés áfája
Adóalany önkormányzat vagyunk, a hozzánk tartozó, részben önálló intézmények (óvoda, iskola) adókapcsolatai az önkormányzat adószámláján folynak át. Kell-e áfát fizetni a jogszabályban meghatározott mértékű kedvezményes étkeztetéssel (30 százalékos, 70 százalékos, 50 százalékos) kapcsolatban utalt támogatás után, illetve az ezzel összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát teljes összegben levonásba helyezhetjük-e? A konyha önálló szakfeladaton van, a gyermekétkeztetéshez normatív állami támogatást kapunk.
740. kérdés Importáfa szabályainak változása
Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
741. kérdés Jubileumi jutalom
Jár-e jubileumi jutalom annak a közalkalmazottnak, aki 2004. évben 25 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, de 1990-ben az Mt. alapján 25 éves jubileumi jutalmat kapott, vagy csak 2009-ben lesz jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
742. kérdés Munkaruha-juttatás minősítése
A kollektív szerződésben rögzítésre került a dolgozók munkaruha-juttatása. A megvásárolt munkaruháról az iskola nevére szóló számlákat hoznak, és azt fizetjük ki. A kollektív szerződés szerint ezeknek a munkaruháknak kihordási idejük van. A munkaruha-juttatás nem számít adóköteles bevételnek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
743. kérdés Távolléti díj, távollét igazolása
Az Mt. 107. § a)-h) pontjai alatt felsorolt esetekben jár-e távolléti díj a munkavállaló részére, vagy csak a c) pont alkalmazása során, vagy ha keresőképtelen beteg? Mely igazolások, okmányok alapján lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni a munkavállalót, pl. az a), b) és g) pontokban foglaltak esetén?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
744. kérdés Iskolai kirándulás költségeinek adózása
Az iskola tantestülete kirándulást szervezett külföldre. A kirándulás költségeinek egy részét intézményünk fizeti ki (utazási költség, szállásköltség). A kiránduláson nem vesz részt minden pedagógus. A kifizetett költségekből milyen adót és járulékot kell fizetnie az iskolának vagy a pedagógusnak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
745. kérdés Támogatások áfája
Intézetünk óvodáskorú gyermekek étkeztetését látja el. A működést saját bevételből, illetve intézményfinanszírozásból fedezzük. A konyha külön egységként működik, a beszerzéseket tételesen el tudjuk különíteni. Hogyan igényelhető vissza a beszerzéseket terhelő áfa 2004. január 1-jétől?
746. kérdés Közoktatásban részt vevő tanulók kirándulásának költségei
Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja nevesíti mint adómentes természetbeni juttatást a közoktatásban részt vevő tanulók részére a kirándulások szállás-, étkezési költségeit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére a felsőoktatási intézmény által biztosított gólyatábor, gólyabál, tanulmányi kirándulások étkezési és szállásköltségeinek, a versenyek díjazása, könyvjutalmak, uszodabérletek stb. nevesítését, illetve annak adójogi megítélését nem találtam meg a jogszabályban. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezen juttatások után milyen kötelezettsége van a felsőoktatási intézménynek. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások között is szerepel sport-, illetve kulturális célokra juttatott rész, ezek kirándulásra, táborozásra történő felhasználásának adójogi megítélése számomra nem egyértelmű.
747. kérdés Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
748. kérdés Kórházi dolgozók üdültetése
A kórházi dolgozóink üdültetésére - kollektív szerződésben rögzítetten - több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?
Kapcsolódó tárgyszavak:
749. kérdés Intézményfinanszírozás adókötelezettsége
Önálló jogi személyiségű, önkormányzati felügyelet alatt működő költségvetési intézmény vagyunk, tevékenységünk gyermekek, időskorú és kívülálló felnőttek szervezett, illetve egyéni étkeztetése, melyhez saját bevételeinket az étkezők befizetése, térítése adja, és ezt egészíti ki az önkormányzat működési támogatása (intézményfinanszírozás). Az önkormányzat a normatív kedvezményeken felül egyedi elbírálás alapján, további kedvezményeket is ad a gyermekeknek és az időseknek, ezeket az érintett társintézmények tartják nyilván, havi adatszolgáltatási kötelezettség mellett. Helyesen járunk-e el, ha ezen kiemelten közölt egyedi támogatás összegét áfabefizetési kötelezettséggel kezeljük?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
750. kérdés Klubtagoknak nyújtott juttatások minősítése
Művelődési házunkban különböző klubok, körök működnek. A klubtagokat a tagsági díj értékén felül általában pályázati pénzből a klub tevékenységéhez igazodóan különböző juttatásokban részesítjük, pl. a kerámiaszakkör tagjai alapanyagot kapnak, amiből saját maguknak készítenek tárgyakat. Kérdésünk az, hogy 2004-ben is tekinthetjük-e ezeket a juttatásokat természetbeni juttatásnak, vagy más módon kell megítélni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
751. kérdés Idősek klubjában végzett tevékenység minősítése
Intézményünk 2004-ben is adóalany maradt. Az idősek klubjában is komplex feladatot látunk el ugyanúgy, mint a szociális otthonban, de ezért az ellátottaknak a Szoc-tv.-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó előírásai értelmében csak az étkeztetésért kell fizetniük. 2003. évben ez az adóköteles tevékenységek körébe tartozott, bevételünk 2100 ezer forint volt. Minek minősül ez a tevékenységünk 2004. évtől?
Kapcsolódó tárgyszavak:
752. kérdés Arányszámításhoz szükséges bevételek fogalma
Adóalany önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Az arányszámításnál melyik saját bevételeket kell szerepeltetni: a) ami befolyt, b) amit a bevallási időszakra teljesítésként előírnak, c) amit a bevallásba beállítottunk (bevallási időszaki teljesítésként előírtból befolyt és a lejárt halasztású számlák ellenértéke)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
753. kérdés Energiaadó főkönyvi elszámolása
2004-ben az energiaszolgáltatási számlák a tényleges fogyasztáson és az alapdíjon kívül energiaadót is tartalmaznak. A szolgáltató által ezen a jogcímen áthárított adónem is a megfelelő szolgáltatás díját növeli, és összegét is ugyanazon a főkönyvi számlán kell-e szerepeltetni, vagy ettől külön az Adók, díjak, egyéb befizetések sorra könyvelendő?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére