46. Költségvetési Levelek / 2005. június 7.
TARTALOM

1. Kell-e szerepeltetni az önkormányzat 2005. évi költségvetésében a többcélú kistérségi társulás költségvetését, hasonlóan a kisebbségi önkormányzati költségvetéshez akkor, 1.1. ha az adott önkormányzat külön munkaszervezettel látja el a "gesztori" feladatokat, illetve akkor, 1.2. ha az adott önkormányzat nem külön munkaszervezet keretében, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el a "gesztori" feladatokat? 2. A gesztor önkormányzat miként készíti el a többcélú kistérségi társulás 2004. évi egyszerűsített beszámolóját? Szerepeltetnie kell-e a beszámolójában a társulás adatait is, vagy a társulás azt teljesen önállóan készíti és továbbítja a főhatóság felé?

Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.

Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két intézménynek a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott arányban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi mentes.)

Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?

Mikor köti újra Magyarország az Amerikai Egyesült Államokkal a kettős adóztatást elkerülő egyezményt? Ez már szakállasnak mondható, több mint 30 éves egyezmény.

Önkormányzatunk tanyagondnoki szolgálat keretében ebédet szállít időseknek. Egy-egy útvonalon – 60-70 km – 38-40 esetben megáll, amíg az ebédet és a vásárolt élelmiszert beviszi az ellátottnak. Nevezhető-e akadályozott forgalomnak, és alkalmazható-e ezen útszakaszra a 60/1992. Korm. rendelet 2. sz. melléklet 6. pontjában az ún. "akadályozott forgalom" 0,9-es szorzója? Hol és mit jelent az akadályozott forgalom elnevezés?

Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Munkáltatói bértámogatásban részesülünk, amit havonta folyósítanak. A december hónapra jutó támogatás csak következő év január végén érkezett meg bankszámlánkra. Kérdés, hogy ha havi áfabevallók vagyunk, és tárgyévi arányszámmal göngyölítéses módszerrel számolunk, tárgyi adómentes tevékenységünk nincs, akkor a december hónapra járó, de csak januárban érkezett támogatási összeg a decemberi vagy a januári arányosításhoz kapcsolódik-e? Kell-e alkalmazni ilyenkor az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 5., illetve 6. pontját? Ha nem egész évben, hanem csak az utolsó negyedévtől kezdve havonta kapjuk a bértámogatást, és az előző hónapokban csak adóköteles bevételünk volt, akkor a göngyölítést attól a hónaptól kell-e megkezdeni, amikor először kaptunk támogatást, vagy az előtte lévő időszakot is figyelembe kell-e venni? A levonási hányad számításánál a 2 tizedesjegy-pontosságot hogyan kell érteni?

Tervezési munkánk során mi bonyolítjuk a szakhatósági engedélyek beszerzését is. Ezen engedélyek meghatározott díjak ellenében kerülnek kiadásra. Az engedélyező hatóság az engedélyek díjáról áfát nem tartalmazó számlát állít ki nevünkre, mivel az Áfa-tv. 4/A §-a alapján közhatalmi tevékenysége körében végzi az engedélyezési tevékenységet. Az engedélyek díját tovább kívánjuk hárítani a megrendelők felé. Kérdésünk, hogy kell-e az így áthárított díjakról áfás számlát kiállítani?

Pályázat útján minisztériumoktól kapunk támogatásokat meghatározott feladatok ellátására. A támogatás pénzügyi rendezése utólagos elszámolás és a megvalósult támogatási program elfogadása után történik. A pályázati szerződésben áfalevonási jogunkról nyilatkoztunk. Az elszámoláskor csak a ráfordítások áfa nélküli összegét vehetjük figyelembe?

Hogyan kell bizonylatolni az előleget?

Ingatlan értékesítése esetén mikor kell számlát kibocsátani: a birtokba adás napján, vagy a tulajdonátruházás időpontjában? Mit kell kibocsátani, ha a pénzösszeget előre vagy később több részletbe fizetik ki?

Középiskolában étkeztetési és tankönyvügyekkel foglalkozó (jelenleg "E" kategóriába sorolt) gazdasági dolgozó önerőből személyügyi szervező főiskolai végzettséget szerzett. A 138/1992. Korm. rendelet alapján a dolgozót át kell-e sorolni a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő fizetési osztályba?

Amennyiben általános iskolai tanulónak nyújtanak adómentesen (szja) ételt, italt, szállást, utazást, hol kell a könyvvitelben elszámolni?

A fenntartó önkormányzat alanyi jogú 3000 forint/fő tankönyvtámogatást biztosít – nem normatívából – a városban lakó tanulóknak. Kifizethető-e adómentesen ez a juttatás? Amennyiben nem, hogyan lehet levonni az adóelőleget a tanulóktól, esetleg a szülőktől kell? Úgy tudjuk, hogy a tankönyvelszámolás ismét teljesen kikerült az intézmény költségvetéséből. Helyes az értelmezésünk?

A munkahelyi étkeztetés nálunk nem saját konyháról történik. Helyes-e az elszámolásunk? Bruttó módon végezzük: - megvásároljuk a dolgozóknak (vásárolt élelmezés), - eladjuk (kiszámlázzuk), az alkalmazottak befizetésére könyveljük, - számla alapján elszámoljuk az étkezési hozzájárulást.

Intézményünk az Áfa-tv. 4/a §-ának megfelelő közhatalmi tevékenységet végez. A tevékenység díját miniszteri rendeletek állapították meg. A díj ellenértékét a szolgáltatást igénybe vevő felé az Szt.-nek megfelelően számviteli bizonylattal dokumentáljuk. Lehetséges-e a díjat egy közvetítő felé "számlázni", aki egyéb tevékenysége keretében továbbszámlázza az igénybevevőnek? Nyilvánvaló, hogy ekkor már áfával kell továbbszámlázni, az viszont kérdéses, hogy egy ilyen jellegű díjat egyáltalán lehetséges-e az érintett személyen kívül más személynek, szervezetnek a nevén dokumentálni, attól – mint befizetőtől – bevételezni.

A pedagógusnap alkalmával néhány kiválóan dolgozó kollegánkat meg szeretnénk jutalmazni egy "csekély értékű" ajándékkal, amely tudomásunk szerint évente legfeljebb három alkalommal a minimálbér 10 százalékának értékéig adómentesen juttatható. Kérdésünk, hogy az ilyen ajándék lehet-e például egy 5000 forint értékű CORA-utalvány?