547 cikk rendezése:
71. cikk / 547 Fizetési kedvezmény veszélyhelyzetkor
Kérdés: A kormány módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. A változás értelmében azok, akik a koronavírus következtében nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz részletfizetésért vagy adómérséklésért. Eddig is léteztek ezek a kedvezmények. Miért módosult akkor a törvény? Mi a különbség a két lehetőség között?
72. cikk / 547 Napelemek által termelt villamosenergia-többlet
Kérdés: Az önkormányzat az épületein lévő napelemek által termelt villamosenergia-többletet kiszámlázza a szolgáltató irányába. Milyen rovaton kell ezt a bevételt kimutatni az önkormányzatnak, illetve az értékesítés után az önkormányzatot – az általános forgalmi adón kívül – terheli-e egyéb fizetési vagy bevallási kötelezettség?
73. cikk / 547 A tényleges ellenértéket meghaladó összegű előleg miatti korrekció
Kérdés: Több alkalommal szembesültem olyan esettel, hogy az előlegfizetéssel induló gazdasági eseményeknél a megvalósult ügylet értéke alacsonyabb a megfizetett előlegnél, melyről negatív végszámlát állítanak ki, ami alapján visszafizetik az előleg fel nem használt részét. A számla kiállítója azonban a magasabb összegű előlegszámlát és a negatív végszámlát a számla befogadójának kérése ellenére sem módosítja. Jelenleg a negatív összegű végszámlák esetében (ahogyan az előzményszámla nélküli negatív számlák esetében is) a számlakibocsátó online adatszolgáltatására nem ERROR, hanem csak WARNING típusú válaszüzenet érkezik, vagyis az adatszolgáltatás figyelmeztetéssel ugyan, de elfogadottnak tekinthető. Így nincs olyan kényszerítő erő, ami miatt a kibocsátó kénytelen lenne változtatni a számlázási szokásán, illetve módosítani az előlegszámlát és a negatív végszámlát. Problémaként merült fel, hogy a számlabefogadónál az áfabevallás M lapjain nem szerepelhet negatív végszámla (ahogyan az előzmény nélküli negatív számla sem), vagyis befogadói oldalon az ilyen számlákról nem teljesíthető szabályosan a belföldi összesítő jelentés. A negatív előjelű számlákat a számla befogadója – tekintettel arra, hogy az előleg összegében szereplő adón túl további áthárított adót nem tartalmaz – a bevallása M-es lapján nem szerepelteti, ezért a számlát befogadó szempontjából a visszajáró előleggel összefüggésben helytelenül kiállított számlákról történő adatszolgáltatás teljesítése nem okozhat fennakadást. A fenti esetben mi a helyes eljárás a számla kiállítója és befogadója részéről (számlakorrekció, bevallás, összesítő jelentés), illetve a visszajáró előleg kapcsán az előlegszámlát módosító számla hiányában megtörténik-e az adólevonási jog utólagos csökkenéséből adódó adófizetési kötelezettség rendezése a számlabefogadó oldalán?
74. cikk / 547 Helyiségek ingyenes használatba adása
Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
75. cikk / 547 Iskolakezdési utalvány
Kérdés: Ha önkormányzatunk képviselő-testülete települési támogatásként a Szoctv. 45. §-a alapján iskolakezdési utalványt kíván adni (jövedelemvizsgálat nélkül) az önkormányzat területén állandó lakcímmel, nappali tagozaton tanuló gyermeket nevelő családoknak, akkor azt milyen adókötelezettség terheli?
76. cikk / 547 Felügyeleti intézkedés és a közigazgatási per viszonya
Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzést végzett a társaságunknál. Álláspontjuk szerint az egyik adónemben helytelenül jártunk el, ezért utólagos adófizetésre köteleztek bennünket. A határozatot megfellebbeztük, majd a másodfok helybenhagyó határozata ellen közigazgatási pert indítottunk. Adótanácsadónk véleménye szerint célszerűbb lett volna felügyeleti intézkedést kérni. A perből nem akarunk visszavonulni, van-e lehetőség mindkét fórum igénybevételére párhuzamosan, vagy a két lehetőség kizárja egymást?
77. cikk / 547 IFRS-re történő áttérés esetén kedvezőbb adófizetésre benyújtható kérelem
Kérdés: Társaságunk 2019. január 1-jével tért át az IFRS-ek alkalmazására, és csatlakozott egy taocsoporthoz, ezért vonatkozik ránk a Tao-tv. 18/D. §-ának (7) és (8) bekezdése. A taocsoport a 2019-es társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, elmulasztotta viszont akkor a Tao-tv. 18/D. §-ának (8) bekezdése szerinti kérelmet előterjeszteni. Van-e lehetőség a kérelem utólagos benyújtására?
78. cikk / 547 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
79. cikk / 547 Önkormányzati ingatlan eladása
Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
80. cikk / 547 Brexittel kapcsolatos kérdések III.
Kérdés: A Brexitet követően a Közösség területén kívül letelepedett társaság külföldi ügyfelei adóügyeiben képviselőként eljárhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál?