593 talált cikk az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk áfabevallását kívánja önellenőrizni. Ha a benyújtott önellenőrzés az eredeti áfabevallásban feltüntetett következő időszakra átvihető követelés összegét csökkenti, akkor az Art. 212. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóak? Az említett rendelkezést lehet-e úgy értelmezni, hogy mivel az önellenőrzés nem tárt fel fizetendő adót, ezért a kiszámított önellenőrzési pótlék 5000 forint feletti részét nem kell megfizetni, vagy azért, mert önellenőrzéssel fizetendő adó nem is keletkezett, az Art. 212. §-ának (2) bekezdése nem is alkalmazható? Az önellenőrzés eredményeként kizárólag a következő időszakra átvihető követelés összege csökkent az értékesítést és/vagy beszerzést terhelő adót érintő korrekció eredményeként.

Kérdés: Költségvetési szervünk szerződéses kapcsolatban áll egy átalányadózó egyéni vállalkozóval. Bevételnek minősül-e a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye az azt érvényesítő egyéni vállalkozónál?

Kérdés: Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adókódú, általános szabályok szerint áfafizetésre kötelezett, adott esetben az építési-szerelési munkálatok esetében a fordított adózás alá tartozhat. Úgy tudjuk, változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre. Hogyan érinti ez a már folyamatban lévő munkákat?

Kérdés: Kézműves termékeket előállító, értékesítő egyéni vállalkozó vagyok, elsődlegesen a magyar piacra, belföldre adok el termékeket. Más tagállamban telephelyem nincs, kizárólag Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany vagyok. 2022-ben már világszerte értékesítettem a termékeimet, azonban a nemzetközi forgalom még mindig elhanyagolható mértékű a belföldi értékesítésekhez képest. A Közösségen belüli távértékesítésekre a vonatkozó szabályok szerint – mivel a 10.000 eurós értékhatárt nem léptem át, és nem is jelentettem be eltérést a NAV felé – a belföldi, 27 százalékos áfát számítom fel, és nem választottam az egyablakos rendszer (OSS) szerinti adózást. Ismereteim szerint a kisvállalkozásokra vonatkozó adminisztrációs könnyítés tekintetében új szabály lépett életbe. Milyen változással kell számolni? A 10.000 eurós értékhatárba a belföldi értékesítések is beleszámítanak?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Kérdés: Településünkön év végével megszűnt az egyetlen bankfiók, ahol a lakosok egy része befizette a helyi adókat. Tiltja-e valamelyik jogszabály azt, hogy az egyes adófizetési kötelezettségüket a magánszemélyek a házipénztárba teljesítsék?

Kérdés: Múzeumunk Interreg pályázati támogatási forrás segítségével rekonstrukciós munkálatokat (külső felújítási, belső átalakítási és korszerűsítési munkák) végez az egyik műemlék épületén. A beruházás helyszíne kiemelt régészeti lelőhely. A kivitelezési munkálatok a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya, örökségvédelmi osztályának 2021 júniusában kelt, módosított örökségvédelmi engedélye alapján végezhetőek el. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy műemlék épület esetén az örökségvédelmi engedély beletartozik-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési hatósági engedély körébe, és így a fent ismertetett kivitelezési munkálatokra kötött vállalkozói szerződés kapcsán az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózást szükséges-e alkalmazni?

Kérdés: 1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?