599 talált állásfoglalás az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett társaság (amelynek gazdasági célú letelepedése csak Szlovákiában van) digitális platformot biztosít kereskedők számára, amely felületen a Közösség valamely tagállamában letelepedett kereskedő reklámozhatja és értékesítheti alkoholtartalmú jövedéki termékeit. A termékeket a kereskedő a Közösség valamely tagállamában található raktárából értékesíti a végső vevőknek a Közösség valamely tagállamába az Áfa-tv. 12/B. §-ának (1) bekezdése – Héa-irányelv 14. cikk (4) bekezdés 1. pont – szerinti távolsági értékesítés keretében (a termékeket nem harmadik országból adják fel a végső vevőknek). A társaság a kereskedő felé közvetítői díjról fog számlát kibocsátani. Egy példával megvilágítva: egy szlovák kereskedő alkoholtartalmú terméke(ke)t értékesít egy magyar vevőnek úgy, hogy a terméket Szlovákiából szállítják közvetlenül Magyarországra. Mivel a kereskedők nagy mennyiségben értékesítenek Magyarországra távértékesítés formájában, szeretném megkérdezni, hogy az online piactéren keresztül megvalósuló értékesítésre mely áfaszabályok vonatkoznak, illetve a szlovák kereskedőnek be kell-e jelentkeznie Magyarországon adóalanyként? Mi a fő különbség az OSS (gondolunk itt az uniós egyablakos rendszerre, mivel a Szlovákiában gazdasági céllal letelepedett kereskedők a nem uniós különös szabályokat nem alkalmazzák) és az IOSS egyablakos rendszerek között?

Kérdés: Társaságunk vagyonkezelői használati jog alapján használ olyan ingatlant, ahol más intézmények is vannak az ingatlanban (szintén vagyonkezelői szerződés alapján). Az ingatlannak közművenként 1 mérőórája van (külön víz, villany, gáz), ami a társaságunk nevén van, és fizeti a számlákat a közműszolgáltatók felé. Szerződés alapján területarányosan számlázzuk tovább a közüzemi díjakat azoknak az intézményeknek, amelyek az ingatlant használják még rajtunk kívül. A közüzemi díjakat milyen áfakulccsal kell továbbszámláznunk ilyen esetben?

Kérdés: Fülöp-szigeteki munkavállalókat fogunk foglalkoztatni idén, szóltak előre, hogy nekik a munkabérükön felül adnunk kell X kg rizst havonta. Ennek az elszámolásáról szeretnék tájékoztatást kérni, milyen adófizetési, bérszámfejtési teendőket von ez maga után? A problémát az jelenti, hogy más dolgozónak nem fogunk adni rizst, csak nekik.

Kérdés: Kutatóközpontunk (mint költségvetési szerv) közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódóan előleget fizetett. Az előleghez kapcsolódó áfa megállapításra, bevallásra és befizetésre is került. A NAV 29. információs füzetében: "Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik.... után teljesítendő áfakötelezettség legfontosabb szabályai"-ban azonban a következő olvasható: "Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleghez az Áfa-tv. szabályai alapján nem kapcsolódik az előleg átadásának időpontjában adófizetés, ezért amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozóan előleget fizetnek, az előleg átadásához/átutalásához kapcsolódóan nem kell az adót megállapítani és megfizetni, hanem a teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az adott beszerzésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adófizetési kötelezettség."
A fentiekre hivatkozva hibásan beadott, előleghez kapcsolódó áfát is tartalmazó áfabevallást hogyan lehet javítani, valamint a tévesen befizetett áfát hogyan lehet visszaigényelni? Az előleg áfáját tartalmazó bevallást önellenőrizni kell-e, az ott bevallott áfát kivenni a bevallásból, és a befizetett adót visszaigényelni? A teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozó időszaki áfabevallásba beállítani a teljes áfaösszeget, és arra az időszakra vonatkozóan befizetni?

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?

Kérdés: Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?

Kérdés: Önkormányzatunk áfabevallását kívánja önellenőrizni. Ha a benyújtott önellenőrzés az eredeti áfabevallásban feltüntetett következő időszakra átvihető követelés összegét csökkenti, akkor az Art. 212. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóak? Az említett rendelkezést lehet-e úgy értelmezni, hogy mivel az önellenőrzés nem tárt fel fizetendő adót, ezért a kiszámított önellenőrzési pótlék 5000 forint feletti részét nem kell megfizetni, vagy azért, mert önellenőrzéssel fizetendő adó nem is keletkezett, az Art. 212. §-ának (2) bekezdése nem is alkalmazható? Az önellenőrzés eredményeként kizárólag a következő időszakra átvihető követelés összege csökkent az értékesítést és/vagy beszerzést terhelő adót érintő korrekció eredményeként.

Kérdés: Költségvetési szervünk szerződéses kapcsolatban áll egy átalányadózó egyéni vállalkozóval. Bevételnek minősül-e a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye az azt érvényesítő egyéni vállalkozónál?

Kérdés: Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adókódú, általános szabályok szerint áfafizetésre kötelezett, adott esetben az építési-szerelési munkálatok esetében a fordított adózás alá tartozhat. Úgy tudjuk, változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre. Hogyan érinti ez a már folyamatban lévő munkákat?