353 talált cikk a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?

Kérdés: Korábbi válaszokból úgy értelmeztem, hogy az a díj, amit a Közbeszerzési Értesítőben való közlésért fizetünk mint közbeszerzési díjat, az nem része a bekerülési értéknek. Az lenne a kérdésem, hogy a közbeszerzési eljárás teljes lebonyolításért vállalkozói szerződés alapján kifizetett díj (esetenként több százezer forint) része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: 1,1 millió Ft-os felújítást végeztünk egy korábban 30 millió Ft-os bekerülési értéken aktivált, de már nullás állományba került eszközünkön. (Az eszköz egy árnyékolóberendezés, amely 16 egységből tevődik össze, egy központi gépezet működteti a különálló tagokat, és összességében kb. 20%-os a működőképessége a rendszernek.)
Mikor járunk el helyesen:
a) ha az eszköz korábbi bruttó értékét megnöveljük a felújítás értékével, és ez lesz a számított értékcsökkenés alapja (ebben az esetben az eszköz a 14,5%-os leírási kulcsot figyelembe véve 1 éven belül újra 0-ra íródik le; vagy
b) ha az eszköz eredeti bekerülési értékével (amire már korábban elszámoltam értékcsökkenést) nem számolok, az amortizáció számításának az alapja csak a felújítás értéke lesz? Mi lesz az értékcsökkenési számítás alapja ebben az esetben, és mi lesz az eszköz nyilvántartási értéke a továbbiakban?

Kérdés: A 2017. évi beszámoló ellenőrzés során a belső ellenőrzés észrevételezte, hogy a passzív időbeli elhatárolás között a fejlesztési célra kapott támogatást eddig a felhasználáskor szüntettük meg. Az ellenőr javaslata szerint az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a fejlesztésként megvalósított eszköz bekerülési értékének költségként, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az időbeli elhatárolást az értékcsökkenés negyedéves elszámolásakor szüntetem meg? Pl. Uniós beruházásnál, több 100 millió Ft esetén ez hány év alatt szüntethető meg a 2-3%-os leírási kulcs alkalmazásával? Helyes ez az elgondolás, amikor a bevételként elhatárolt összeget már a kivitelezőnek kifizettem, vagyis elköltöttem?

Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?

Kérdés: Sportberuházáshoz előkészítési tevékenységeket (kiviteli tervek elkészítését, engedélyek beszerzését stb.) végez a sportegyesület, amelyet minisztériumunk vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesít. A beruházási helyszín ingatlanának (területének) tulajdonosa a magyar állam, a támogatottnak közös használati joga van a vagyonkezelővel. A vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A támogatás eredményeképpen elkészült tervek melyik szerv könyveibe kerülnek számviteli nyilvántartásba, és a beruházást követően a megvalósult tárgyi eszközt (épületet) melyik szerv aktiválja?

Kérdés: Az önkormányzat saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre és a szállításra egy külső vállalkozóval kötött szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére tűzifa kitermelése és szállítása megnevezéssel. A fát az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A vállalkozó annyi fát termel ki, amennyi azonnal felhasználásra is kerül. Kérem, szíveskedjenek levezetni ennek a könyvelését!

Kérdés: Korábban kapott válaszukkal kapcsolatban szeretnék pontosítani (Költségvetési Levelek 245. szám, 4497. sorszám), "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetése. Nem egyértelmű, hogy a folyamatosan kifizetett számlákat (mire a szellemi termék elkészül, kb. 7-8 számla lesz) milyen rovatra könyveljük? Amennyiben K61-re, akkor azon nyomban 112. szellemi termék lesz belőle, tehát akkor a végére 7-8 db szellemi termékünk lenne. Más egyéb beruházásnál ezek gyűjtődnének a 151-152. befejezetlen számlán. Kérném segítségüket a kifizetett számlák rovatra könyvelésével kapcsolatosan!

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?

Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?