Belső ellenőr besorolása

Kérdés: 2009. október 16-án megjelent a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet (már változott). A rendeletben előírtak szerint 2010. évben a regisztrációhoz szükséges kérelmet a dolgozó benyújtotta, a regisztráció megtörtént. 2010. július 12. és 2010. szeptember 9. között a Vám- és Pénzügyőri Iskola szervezésében megtartott 265 órás ÁBPE-továbbképzés I.-ben részt vett, 2010. szeptember 9-én sikeres vizsgát tett. A közalkalmazotti fizetési besorolás tekintetében melyik a helyes, "F" vagy "G" fizetési osztály? Jelenleg a közalkalmazott belső ellenőrként dolgozik, az "F" fizetési osztályba van besorolva, iskolai végzettsége Pénzügyi és Számviteli Főiskola és mérlegképes könyvelői végzettség. A közalkalmazotti törvény szerint "G" fizetési osztályba sorolandó: "a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör". Kérem állásfoglalásukat, hogy melyik fizetési osztályba kell a fenti végzettséggel rendelkező belső ellenőri munkakört besorolni! Az ÁBPE-továbbképzés I. megfelel-e a jogszabályban előírt szakvizsgának?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A belső ellenőrzési tevékenységet végzők képesítésikövetelményeit 2012. január 1-jétől a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletszabályozza. Ennek 24. §-a szerint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységetolyan személy láthat el, aki szakirányú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 28.

Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A beszámoló aláírására olyan természetes személy jogosult,akinek okleveles könyvvizsgálói képesítése, vagy mérlegképes könyvelőivégzettsége, illetve ezzel egyenértékű képesítése van, és a könyvviteliszolgáltatás ellátására jogosító igazolvánnyal rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Belső ellenőrök regisztrációs kötelezettsége

Kérdés: A 18/2009. (X. 6.) PM rendelet alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet hatálybalépése előtt szülési szabadságra, illetve GYED-re mentem. Kérdésem, hogy visszakerülhetek-e belső ellenőri munkakörbe, ha jelenleg nincs meg a regisztrációm, ha igen, mennyi időn belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt (meddig láthatom el a feladatot regisztráció nélkül)? Erre vonatkozóan nem találok a kapcsolódó jogszabályokban iránymutatást.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Magyar Közlöny 91. számában, 2011. augusztus 3-ánkihirdették a nemzetgazdasági miniszter 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletét aköltségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásárólés kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának elkészítése

Kérdés: Kinek a feladata egy helyi önkormányzat által fenntartott kórház-rendelőintézet (önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv) SZMSZ-ének az elkészítése? Ennek hiánya miatt kit és milyen felelősség terhel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.)nem rendelkezik arról, hogy a költségvetési szerv szervezeti és működésiszabályzatát a költségvetési szerven belül pontosan mely személynek kellelkészítenie. Az államháztartás működési rendjéről szóló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 17.

Jubileumi jutalomra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A jubileumi jogosultsági idő számításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 33 év köztisztviselői jogviszony elismerésre került, azonban 2006. évtől egy többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban dolgoztam. Munkaköröm belső ellenőr volt, a térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Belső megállapodás alapján minden olyan juttatásra jogosultak voltunk munkaviszonyunk fennállásakor, amelyre a köztisztviselők. Jelenleg önkormányzati dolgozó vagyok, és a jubileumijutalom-jogosultsági idő elbírálásához kérdéses a többcélú kistérségben eltöltött munkaviszony.
Részlet az állásfoglalásából: […] A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásárólszóló 2004. évi CVII. törvény 10. § (1) bekezdése alapján a társulási tanácsdöntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségitársulás székhely települése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 14.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Továbbszámlázott szolgáltatást a dologi kiadások közöttkönyvelünk, ahol megkülönböztetünk államháztartáson belülre és államháztartásonkívülre történő továbbszámlázott szolgáltatást. Azok a kiadások kerülnektovábbszámlázott (közvetített) szolgáltatások...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 21.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Egy kistérség belső ellenőre vagyok. A felvételkor a pályázati kiírás saját gépkocsi meglétét írta elő feltételként. A munkám szerint a hét 5 munkanapjából 4 munkanapot a kistérséghez tartozó önkormányzatok és intézményeik belső ellenőrzésével töltöm, péntekenként vagyok a kistérségen az irodámban, amikor is a jelentésemet írom, az adott belső ellenőrzésről. A saját gépkocsival történő munkába járás költségét, a lakóhely és az iroda közötti távolság után kilométerenként 9 Ft-ot kapok, havi elszámolással. Ezzel nincs is problémám. Amikor azonban a kistérséghez tartozó községekben dolgozom, akkor a saját gépkocsi használata szerinti elszámolást a lakásomtól számított kilométer alapján, az APEH-norma szerinti benzinárral számolom. A kérdésem, hogy amikor az adott községben dolgozom napi 8 órát, a lakóhelytől vagy az irodától kell-e számolnom a kiküldetést, költségeimet? Tehát minden esetben a kistérségi irodaház az indulóhelyem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 3. §-a hivatali, üzleti utazásnak tekinti a magánszemélyjövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggőfeladat ellátásához szükséges utazást, ideértve különösen a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 31.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?
Részlet az állásfoglalásából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (atovábbiakban: Szja-tv.) 3. §-a hivatali, üzleti utazásnak tekinti amagánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásához szükséges utazást, ideértve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 10.

Gazdasági vezetők képesítési követelménye

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabályok más-más képesítési követelményeket írnak előa gazdasági vezetők és a belső ellenőrök részére, és ugyancsak eltérő, sajátosfeltételei vannak a mérlegképes könyvelői igazolvány kiadásának. A gazdasági vezetők esetében az új előírások szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 18.

Szakfeladatrend

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új szakfeladatrend lényege – többek között –, hogyrészletezettsége által a valós kiadások, bevételek nyomon követhetők legyenek,és pontos információt szolgáltassanak. Ennek a szemléletnek az érvényesülésétteszi lehetővé a körjegyzőség esetében is a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 6.
1
…
5
6
7
…
10