1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Egyik dolgozónk készpénzellátmányt kapott utólagos elszámolásra, majd a megvásárolni kívánt terméket nem készpénzzel, hanem bankkártyával (saját, magánbankkártyával) fizette ki. Helyesen járt-e el a dolgozó, hogy a felvett készpénz helyett magán-/saját bankkártyájával fizetett, illetve a költségvetési szerv elfogadhatja-e, hogy az így keletkezett számlán a készpénzes fizetési mód helyett bankkártyás fizetés szerepel? Belső szabályzatunk alapján csak akkor vásárolhat a dolgozó, ha van nála kiadott ellátmány utólagos elszámolásra. Továbbá a készpénzes elszámoláshoz felrögzíthető-e az a számla, amelyen bankkártyás fizetési mód szerepel?

Kérdés: 2020. július 1-jétől megváltoztak az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok. Ha jól tudjuk, 2020. június 30-ig nem kellett adatot szolgáltatni a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről. Az Áfa-tv. szövege alapján úgy tűnik, hogy 2020. július 1-jétől a fordított adós ügyletekről is adatot kell szolgáltatnia a számla kibocsátójának. Valóban így van? A számla befogadójának kell-e adatot szolgáltatnia?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy kft.-t, az ügylet költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti helyes könyveléséhez kérnénk segítséget.

Kérdés: Szervezetünk diplomáciai testületként az áfa visszaigénylése miatt technikai adószámmal rendelkezik. A 2020. július 1-jét követő vásárlások során minden vásárlás esetében meg kellett adnunk az adószámunkat, s ezen vásárlások során kiderült, hogy a jelenlegi elektronikus számlázórendszerek nem ismerik fel szervezetünk adószámát, így volt olyan eset, hogy nem tudtunk vásárolni. A szervezetünk kaphat-e olyan adószámot, amelyiket a magyar számlázórendszerek felismernek, melynek eredményeként probléma nélkül vásárolhatunk Magyarországon?

Kérdés: Önkormányzatunk homoktövis-ültetvényt telepített. A termett gyümölcsből egy erre szakosodott céggel velőt készíttettünk, melynek egy részét ingyenesen kiosztottuk a lakosság részére. A készletre vétel és a készletcsökkenés könyvelésében kérnénk segítséget, hogyan kell helyesen rögzíteni az említett eseményeket.

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Fordított áfás építési beruházási számlához kiállított teljesítésigazoláson a teljesítési időszak 2020. 02. 01.-2020. 02. 05., de a teljesítésigazolás dátuma 2020. 03. 06. Melyik dátumot kell figyelembe vennünk az áfabevallási kötelezettség meghatározásához?