848 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?

Kérdés: Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknek 2009. évben szükségszerű volt a látogatók számára bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítani múzeumi belépőjegyek megvásárlásához. Ezért az ajánlatokat kikérve, a legolcsóbb banki árajánlatot fogadtuk el. Így ennél a banknál folyószámlát kellett nyitnunk a pénzforgalom kezeléséhez. Erre a számlára folyik be a bankkártyás tranzakciókat érintő jegybevételünk, ahol természetesen kezelési költséget számítanak fel. A kérdésünk az lenne, hogy ezeket a tételeket melyik főkönyvi számlán keresztül kell könyvelni, elsősorban, hogy melyik főkönyvi számlát kell használni a folyószámlához?

Kérdés: Költségvetési intézmény tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja bérbe, egy részéért bérleti díjat kér. A közüzemi költségeket mindkét esetben áthárítjuk, illetve egyes esetekben a gondnok, takarító bérét is továbbszámlázzuk. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Közoktatási intézményként üzemeltetünk középiskolai kollégiumot. Üzemeltetési engedélyünk a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján lett kiadva nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra. A kollégium kapacitáskihasználására kollégiumi szobáinkat hétvégén és tanítási szünetekben önköltségi áron kiadjuk, valamint vendégszobát tartunk fenn esetleges vendégeink részére, illetve tanáraink átmeneti elszállásolása céljából, melyet szintén önköltségi áron, kapacitáskihasználással adunk ki. Szeretnénk tudni, hogy a 2009. 07. 09-én hatályba lépett általános forgalmi adóról szóló törvénymódosítás alapján fenti szolgáltatásunk kereskedelmi szálláshelynek minősül-e, vagyis hány százalékos kulcs alá tartozik?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: Intézményünk üzleteket ad bérbe, amelyekért bérleti díjat szed, és jelentős részben továbbszámlázza a közüzemi költségeket. Kérdésünk, hogy a továbbszámlázás milyen módon történjen?

Kérdés: Az alábbi pályázatból megvalósított útfelújítás könyvelésére kérem szíves válaszukat:

Kódszám	Projekt összköltsége	Igényelt támogatás	Önrész
KDOP-2008-4.2.1/B	98 057 981	67 883 467	30 174 514

Az útfelújítás 2009. év novemberében befejeződött, az utat használatba vettük. A felújítást végző vállalkozás részére a teljes összeget közvetlenül átutaltuk. A támogatási program pályázata, illetve a szerződés szerint előlegben nem részesültünk, a támogatás utófinanszírozású. A támogatási összeg visszaigénylését a banki kivonatok megérkezése után tudjuk elindítani. A támogatási szerződés szerint az összeg közvetlen szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül, melybe nem számít bele a kedvezményezett által hiánypótlásra igénybe vett időtartam, utalják át a visszaigényelt támogatást. A pályázati támogatás visszaigénylésére, a pénz beérkezésére már csak a 2010. költségvetési évben kerül sor. A kiadások közé ebben az esetben csak az önrész összegét könyveljük, az igényelt támogatás pedig mint utólag finanszírozott nemzetközi támogatási program kiadása átfutó kiadványon marad, annak ellenére, hogy a felújítást aktiválnunk kell, mivel a használatbavétel megtörtént? Az önrészen felüli támogatási részt pedig 2010-ben vezetjük át a tényleges kiadások közé, akkor képzünk előirányzatot mind a támogatási összeg bevételének, mind a kiadásnak? Könyvelése?