848 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: 57 éves vagyok, mérlegképes könyvelői bizonyítványom van. 2010-ben 40 éves munkaviszonnyal fogok rendelkezni. 20 éve gazdasági vezetőként dolgozom, érdeklődni szeretnék, hogyan érint a képesítési követelmények szigorítása? Dolgozhatom-e ebben a munkakörben (ha megmarad) nyugdíjazásomig?

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: 1952. 08. 05-én születtem. Három gyermekem született: 1971. 08. 05., 1974. 03. 08., 1975. 02. 08. A GYES-re nem voltam jogosult, mert nem volt meg a szükséges biztosítási időm. A 3. gyerekem 3 éves koráig kaptam méltányosságból GYES-t. 1978. 02. 09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában. 1971-1978-ig kaphatok-e szolgálatiidő-kedvezményt, és részt vehetek-e a prémiumévek programban?

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptunk a Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól dolgozónk 2004. évben történt munkabalesetével összefüggésben a pénztárnál felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. A közölt összeg ellátásonkénti jogcím szerinti tartalma: járóbeteg-ellátás, gyógyszerek, pénzbeni ellátás – mint tőketartozás. A fentieken túl kiszabásra került az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított kamat. A járóbeteg-ellátás és gyógyszerek összegét könyvelhetjük-e az 531221 természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre, a pénzbeli ellátást az 531222 pénzbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre? Kérdésünk továbbá, a felszámított kamattartozás könyvelése az 56323 egyéb dologi kiadás főkönyvi számra történhet-e?