568 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: A közös hivatal dolgozója várhatóan szeptember hónapban fog szülni. Főállása mellett február hónapban létesített további jogviszonyt munkaviszony keretében. A további jogviszony beszámít-e ebben az esetben a GYES, illetve a GYED összegébe?

Kérdés: Dolgozónk a mai napig 2003. 09. 01-től határozatlan munkaidőben iskolánk rajzszakos tanára. 2017. 09. 07. – 2018. 02. 21. és 2020. 04. 29. – 2020. 10. 13. terjedő időszakban szülési szabadságon volt, valamint 2018. 02. 22. – 2019. 06. 30. és 2020. 10. 14. – 2022. 05. 31. terjedő időszakban pedig fizetés nélküli szabadságon, azaz GYED-en volt. Viszont 2020. 11. 15. – 2022. 06. 15-ig polgári jogviszonyban, azaz megbízással óraadói státuszt töltött be. A többi időszakban teljes munkaidős jogviszonyban tanított a mai napig. A fenti időszakokból mi számít pontosan a szakmai gyakorlat időtartamába, valamint pontosan mi az időpontja a Pedagógus II. kötelező minősítésének? Jelenleg is Pedagógus I.8 kategóriában van, és 2006. 02. 01-én szerezte a Pedagógus I. minősítést. Számít-e a GYED, szülési szabadság kieső időnek?

Kérdés: Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?

Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Kérdés: A dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozatalára irányuló közbeszerzési eljárás részvételi felhívása kötelezettségvállalásnak minősül-e az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján?

Kérdés: Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?

Kérdés: Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Kérdés: Kézműves termékeket előállító, értékesítő egyéni vállalkozó vagyok, elsődlegesen a magyar piacra, belföldre adok el termékeket. Más tagállamban telephelyem nincs, kizárólag Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany vagyok. 2022-ben már világszerte értékesítettem a termékeimet, azonban a nemzetközi forgalom még mindig elhanyagolható mértékű a belföldi értékesítésekhez képest. A Közösségen belüli távértékesítésekre a vonatkozó szabályok szerint – mivel a 10.000 eurós értékhatárt nem léptem át, és nem is jelentettem be eltérést a NAV felé – a belföldi, 27 százalékos áfát számítom fel, és nem választottam az egyablakos rendszer (OSS) szerinti adózást. Ismereteim szerint a kisvállalkozásokra vonatkozó adminisztrációs könnyítés tekintetében új szabály lépett életbe. Milyen változással kell számolni? A 10.000 eurós értékhatárba a belföldi értékesítések is beleszámítanak?