Találati lista:
121. cikk / 397 Jubileumi jutalom
Kérdés: Idén szeptemberben lesz 25 éve, hogy egy település polgármesteri hivatalában dolgozom köztisztviselőként folyamatosan, megszakítások nélkül. A Kttv.-ben leírtak alapján én úgy értelmezem, hogy csak akkor jár részemre a 25 éves jubileumi jutalom, ha erre a juttatásra vonatkozóan a képviselő-testület külön rendeletet alkotott. Csak a kormánytisztviselőknek jár ez a juttatás "automatikusan"? Jól értelmezem-e ezen jogszabályi előírást?
122. cikk / 397 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok elhalasztása
Kérdés: A koronavírus-járványra tekintettel hogyan kell eleget tenni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak?
123. cikk / 397 Csökkentett munkabér a járvány idején
Kérdés: Megállapítható-e a munkavállaló részére a veszélyhelyzettel összefüggésben csökkentett bér, csökkentett munkaidő, illetve fizetés nélküli szabadság?
124. cikk / 397 Üzemanyag-értékesítés áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy társaság üzemanyag-kiszolgálási (beszerzési és értékesítési) tevékenységet végez. A jelenlegi gyakorlat az, hogy áfa szempontjából a légitársaságok felé az úti cél a meghatározó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az üzemanyag-kiszolgálási bizonylaton a "Hová" rovatba nem magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfamentesen, amennyiben magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfával növelten történik a számlázás. Ezt a bizonylatot a pilóta aláírja, neve nyomtatott betűvel is rákerül a dokumentumra. A fent vázolt tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik az üzemanyag értékesítése és kiszolgálása során. Ebből adódóan a termék/szolgáltatás értékesítése után keletkezik-e fizetendő áfa, esetleg az ügylet mentes az áfa alól, vagy az áfa hatályán kívül esik?
További kérdéseink:
– A fentebb vázolt jelenlegi gyakorlat helyes-e?
– A vevő székhelye, tevékenységének jellege befolyásolja-e az ügylet áfabeli megítélését?
– Hogyan minősíthető az áfában a teljesítés jellege (pl. folyamatos)?
További kérdéseink:
– A fentebb vázolt jelenlegi gyakorlat helyes-e?
– A vevő székhelye, tevékenységének jellege befolyásolja-e az ügylet áfabeli megítélését?
– Hogyan minősíthető az áfában a teljesítés jellege (pl. folyamatos)?
125. cikk / 397 Védőnők díjazása
Kérdés: Helyi önkormányzat alkalmazásában álló területi védőnők esetében 2020. január 1-jétől kezdődően a 139/2019. (VI. 14.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak szerint a garantált illetményen és a fix összegű díjazás 15%-ának megfelelő dolgozót érintően bruttó 11 404 Ft/hó (munkaadókat terhelő járulékokkal együtt bruttó 13 800 Ft/hó) összegű területi pótlékon felül bármilyen pótlék vagy egyéb díjazás címén milyen juttatás illeti meg, és mely jogszabályi hivatkozás alapján?
126. cikk / 397 Külföldi állampolgárok orvosi ellátása
Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Külföldi állampolgárok is részesülnek orvosi ellátásban, akik ezért térítési díjat fizetnek. Felmerült bennünk, hogy áfamentesen számlázhatunk-e a nem magyar állampolgároknak? Mi a helyzet, ha külföldi cég nevére kérik a számlát?
127. cikk / 397 Adómentes szolgáltatások számlázása
Kérdés: Kell-e számlát adnunk adómentes szolgáltatásokról, ha igen, milyen feltételekkel, és mely szolgáltatások esnek számlaadási kötelezettség alá?
128. cikk / 397 Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek
Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
129. cikk / 397 Konyhai alkalmazott továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?
130. cikk / 397 Éles látást biztosító szemüveg árának térítése
Kérdés: Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján évente maximum egyszer 21 500 Ft-ot térít a képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla és a szakorvosi vizsgálati lap alapján, de csak a számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, a szakorvosi igazoláson a vizsgálat ténye és a felírt szemüveg dioptriája, egyéb jellemzői szerepelnek. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. A védőszemüveg elszámolható-e dologi kiadásként a számla alapján, vagy mivel adómentes juttatás, csak személyi juttatásként számolható el? Ha a szakorvosi véleményen nem szerepel, csak a számlán, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, tekinthető-e védőszemüvegnek, és adómentesen adható-e? Az 50/1999. (XI. 3) EüM rendelet szerint, ha a szemüveg vagy a kontakt-lencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel, ezen pont alapján a védőszemüveg számla teljes összegét ki kellene fizetni a dolgozónak, vagy a szabályzatban meg lehet határozni a maximálisan fizethető összeget?
