2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A 2/2026. Korm. rendelet alapján az önkormányzat tűzifaigényt nyújtott be az ebr-rendszeren keresztül. Az illetékes erdőgazdaság adott tájékoztatást arról, hogy az operatív törzs döntése alapján az önkormányzat hány köbméter tűzifát kap ingyenesen. A hivatkozott jogszabály alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar állam a tulajdonában álló tűzifát – az operatív törzs kezdeményezése alapján – birtokátruházási jegyzőkönyv felvétele mellett ingyenesen ruházza át az önkormányzatra. A tűzifa szállítása megtörtént, a tűzifa térítésmentes átadás-átvételéről jegyzőkönyv készült. Az önkormányzat belső eljárásrendet alakított ki, mely tartalmazza a tűzifa igénylésére, a döntéshozatalra, a tűzifa kiosztására vonatkozó szabályokat. Az eljárásrendet a képviselő-testület hagyta jóvá. Mi a számviteli teendője ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak, kell-e készletre venni az átvett tűzifát, és a kiosztási jegyzék alapján a készletről kivezetni, ha igen, akkor milyen értéken kell a tűzifát készletre venni, mert a pénzbeni értékét egyik dokumentum sem tartalmazza? Milyen könyvelési tételei vannak még a gazdasági eseménynek?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában álló napközi otthonos óvoda és bölcsőde igazgatói álláspályázatára a kiírás szerinti feltételeknek megfelelne egy pályázó (jelenleg is az intézmény alkalmazottja), azonban jelenleg a pályázó és a pályázó közeli hozzátartozója (lánya) is az intézmény alkalmazásában álló óvodapedagógus. Fennáll-e összeférhetetlenség, ha a pályázó pályázata pozitív elbírálását követően igazgatóként látná el a feladatait úgy, hogy a közeli hozzátartozója (lánya) továbbra is az intézmény alkalmazásában állna óvodapedagógusként, és ezzel a munkáltatói jogokat a pályázó gyakorolná felette? Amennyiben fennáll az összeférhetetlenség, hogyan lehet ezt feloldani annak érdekében, hogy mindegyik munkavállaló az intézmény alkalmazásában maradhasson, a pályázó intézményvezetőként, a lánya pedig óvodapedagógusként?

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselője igényelt otthontámogatást (1 millió Ft) lakáshitel törlesztéséhez. K121 rovaton vagy K1107 rovaton [a 2026. 01. 01-től hatályos Áhsz. 15. melléklet K1107 b) ebből: otthontámogatás] szükséges ezt elszámolni?

Kérdés: A helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1155/2025. Korm. határozat alapján a hivatalnak járó támogatás elszámolása során a Kincstár nem veszi figyelembe az ügykezelők illetményemelését. A kormányhatározat szerint a támogatás a köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel. A Kttv. 254/A. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A Kttv. 240. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. A Kttv. 240. §-ának (3) bekezdése sorolja fel a Kttv. azon rendelkezéseit, amelyek a közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyában nem alkalmazhatók. Ez a felsorolás a Kttv. 254/A. §-át nem említi. Ebből jutottunk arra a következtetésre az illetmény-emeléskor, hogy az az ügykezelőket is érinti, az ő illetményüket is emelnünk kell a Kttv. 254/A. §-a alapján. A Kincstár által az illetményemeléssel kapcsolatban kibocsátott tájékoztató sem említette, hogy az illetményemelés nem vonatkozik az ügykezelőkre. (Míg azt külön kiemelte, hogy a fizikai dolgozók munkabére nem emelhető a támogatás terhére.) Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatni arról, a fentiek ellenére miért nem vonatkozik mégsem a Kttv. 254/A. §-a az ügykezelőkre?

Kérdés: Önkormányzatunk óvodája oviolimpiát szervez több település óvodásainak részvételével. A verseny díjazásához 55.435 Ft értékben érmeket és kupákat vásároltak. A számla az önkormányzat nevére szól. A kiadást a K312 vagy K123 rovatra kell könyvelni? Ha K123-ra kell könyvelni, akkor adóköteles vagy adómentes juttatásnak minősül-e a kiadás?

Kérdés:

Milyen jövedelemnek minősül az a juttatás, amelyet a 20 percet meghaladó késés esetén juttat a magánszemélynek a szolgáltató (MÁV Start Zrt.) a menetjegy (ideértve a pót- és helyjegyet is) vételárának 50 százalékáig? Milyen elszámolási és adókötelezettség terheli a feleket munkába járás, illetve kiküldetés esetén a visszatérítés figyelembevételével? Szükséges-e a magánszemélynek a visszatérítésről szóló bizonylatot a munkáltató részére benyújtani, és ennek alapján csak a visszatérítéssel csökkentett összegű költségtérítésre jogosult-e, vagy a kompenzáció kártérítés jellegére tekintettel a teljes, eredeti jegyár (illetve annak 86%-a) téríthető-e számára?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója a tavalyi évben két lakást adott bérbe. Az egyiken felújítással kapcsolatban sok költség keletkezett, ez meg is haladta a bevételt, mivel a lakás nem volt kiadva, csak pár hónapot. Az összes lakás kiadásának összeadott bevételéből vonhatók le a felújítás költségei, vagy csak az adott lakás kiadásából származó bevétel mértékéig?

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?

Kérdés: Intézményünkben raktár működik. Miként szükséges eljárni abban az esetben, ha az intézményi gépjárművekbe szerez be az intézmény üzemanyagot? Szükséges-e, hogy bevételezésre kerüljön a raktárba (2-es főkönyvi szám), majd azonnali kiadással terheljük a felhasználóra, vagy elegendő 5-ös főkönyvi számra könyvelni? Az üzemanyagok a raktárba nem kerülnek be fizikailag, azokat a gépjárműbe tankolják.