Zenés szabadtéri rendezvény áfája

Kérdés: Önkormányzatunk élő zenés szabadtéri rendezvényeket tart, melyből bevétele nem keletkezik, tekintettel arra, hogy belépőjegy nélkül tartjuk meg, a program európai uniós projekt keretében valósul meg, célja a helyi identitás erősítése a városban. Ezen rendezvények közül számosat 1000 fő látogatószám alatt tervezünk, azonban a látogatószám egy tervadat. Az előadó-művészeti tevékenységet a fenti formában milyen áfakulcs terheli (5% vagy 27%)? A helyes áfamérték megállapítását milyen alátámasztó dokumentumokkal kell az önkormányzatnak igazolnia?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozó, tehát várhatóan 1000 főt meghaladó létszámú rendezvény esetén gondoskodni kell biztonsági tervről, és a jegyzőtől kell engedélyt kérni a rendezvény megtartására.Sem az Áfa-tv., sem a hivatkozott kormányrendelet nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Szerződéstől történő elállás kapcsán fizetett összeg

Kérdés: Egy számítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó társaság (a továbbiakban: társaság) egy új típusú monitort szeretett volna gyártani, amely modellhez új alkatrészekre és ezen új alkatrészek gyártásához új szerszámokra volt szüksége. A társaság megrendelte az új modell alkatrészeinek gyártására kiválasztott beszállítóktól (a továbbiakban: beszállítók) az új alkatrészek előállításához szükséges szerszámok tervezését és gyártását. A beszállítók elkezdték a szerszámok gyártását, mely több hónapot is igénybe vehet. A szerszámok többsége elkészült, csak az engedélyeztetési eljárások voltak hátra, amikor a megkezdett projektet a hasonló típusú, már a piacon elérhető monitorok keresletének csökkenése miatt leállították. A társaság erről levélben értesítette a beszállítókat. A szerszámokat nem vették át. Ezután a társaság megállapodást kötött a beszállítókkal a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére (szerszám ára csökkentve a selejtezés során megtérült hulladékértékkel). A megállapodás szerint a társaság ezt az összeget akkor fizeti ki a beszállítóknak, ha dokumentumokkal igazolni tudják, hogy a szerszámok megsemmisítésre kerültek. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?
Részlet a válaszából: […] 1-2. Annak megítélése során, hogy a beszállítók oldalán felmerül-e általánosforgalmiadó-kötelezettség, mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a beszállítók teljesítenek-e ügyletet, amelynek a társaság által fizetett összeg az ellenértékét képezi.Az Áfa-tv. 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Elektromos és hibrid autók üzemanyagköltségének meghatározása

Kérdés: Az intézmény belső szabályzata szerint, ha belföldi kiküldetésre engedélyezik a munkavállaló részére a saját tulajdonú gépjármű használatát, akkor a munkavállaló üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított összeget számolhatja el. Jelenleg problémát jelent számunkra az elektromos és hibrid autók esetében az alapnorma meghatározása, mivel arra az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár nem vonatkozik. Ebben az esetben hogyan határozhatjuk meg az üzemanyag-fogyasztási normát, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használata esetén a költségtérítésnek két módja lehet. Az egyik, amikor útnyilvántartás alapján vagy átalány formájában részesül a magánszemély térítésben. Ekkor a költségtérítés címén kapott összeg jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Alanyi adómentesség értékhatárának átlépése

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes intézmény megalakulása óta. Most kötnénk egy olyan szerződést, aminek a bevételével év közben átlépjük az alanyi adómentesség értékhatárát. Megköthetjük-e a szerződést? A szerződés megkötését be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mikor kell áfát fizetnünk, hogyan kössük meg a szerződést, és mi a további teendőnk?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Cégfelvásárláshoz igénybe vett ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jog

Kérdés: Adott egy társaság, egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, amely Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor, a társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termék-értékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A?társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé. A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a társaság kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott. A?leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított áfa teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Időközben az Európai Unió Bírósága a C-249/17 számú ügyben meghozta ítéletét, amely ügynek a tárgya egy másik társaság részvényei megszerzésének céljából kifizetett, tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő héa levonása volt. Meglátásunk szerint az ítéletben foglaltak alátámasztják azon álláspontunkat, mely szerint a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. §-ának (1) bekezdése határozza meg az adóalany fogalmát. E rendelkezés szerint adóalany "az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére". A?gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Munkába járás egy autóval

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...térít meg.Mindegyik dolgozójuk a saját jogán jogosult a munkába járás költségtérítésre. Amennyiben az előzőek figyelembevételével engedélyezték a gépjárművel történő munkába járást, és tömegközlekedést nem számol el egyik dolgozójuk sem, akkor fizethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Bekerülési érték meghatározása

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz (gépkocsi) esetén mi képezi a bekerülési érték részét, mely tételeket kell ráaktiválni a beszerzett eszközre (regisztrációs adó, forgalomba helyezés, rendszám díja)?
Részlet a válaszából: […] ...kerültek. A?beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések, szállítás, szerelés, biztosítás, hitel-kamat, hatósági engedélyek pedig torzítanák ezt az értéket. A szállítási, kezelési költségek, járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Fordított áfás ingatlanvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy cégtől egy régi beépített ingatlant. A szerződésben az szerepel, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Az eladó áfamentes számlát állított ki. A pénzügyi osztályunk észlelte, hogy az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja és 88. §-ának (4) bekezdése alapján az értékesítés tekintetében adókötelessé tételt választott. Önkormányzatunk áfaalany. Jól gondoljuk, hogy fordított adózással adófizetési kötelezettségünk keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve az új, beépítés alatt álló, félkész ingatlanokat. Új ingatlannak azok az ingatlanok számítanak, amelyeknél a használatbavételi engedély kiadásától vagy a tudomásulvételi eljárástól számítva még nem telt el 2 év. A régi ingatlanok értékesítése az Áfa-tv. 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodában milyen feltételekkel alkalmazható nyugdíjas óvodapedagógus? Felvehető-e üres keretre vagy GYES-en lévő dolgozó helyére, illetve határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...óraadóként megbízási szerződéssel (heti legfeljebb 10 óra megtartására).Önkormányzati óvoda esetében a nyugdíjasok foglalkoztatása engedélyezett. Ha közalkalmazotti jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatásra, abban az esetben – mivel a foglalkoztatás nem az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Építési engedély módosításának hatása a lakóingatlanra vonatkozó kedvezményes adómértékre

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. év végi módosítása kapcsán az a kérdésem, hogy alkalmazható-e a lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos adómérték abban az esetben, ha egy többlakásos lakóingatlan létrehozatala kapcsán az építési engedélyt 2018 augusztusában kiadták, majd azt 2018 novemberében módosították, akkor, ha a használatbavételi engedély várhatóan a 2021. évben kerül kiadásra? Az 5 százalékos adómérték alkalmazásához szükséges egyéb feltételek fennállnak.
Részlet a válaszából: […] ...időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő, és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogya) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagyb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
1
12
13
14
47