480 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az áfa hatálya alá tartozik. Magánszemélytől vásárolt egy lakóingatlant. Ezt most szeretné értékesíteni, szintén egy magánszemélynek. A lakóházat áfásan vagy áfa nélkül számlázhatjuk-e a vevőnek?

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?

Kérdés: Városunkban működő háziorvosi (felnőtt, gyermek) egészségügyi szolgáltatókkal kell-e az önkormányzatnak szakmai felelősségbiztosítást kötni? Az egészségügyi szolgáltatást végzők számára a praktizálás feltétele a szakmai felelősségbiztosítás megléte. Viszont feladatellátási kötelezettsége az önkormányzatnak van, így érvel a biztosító.

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?

Kérdés: A közterület-foglalási díj után kell-e áfát felszámítani?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant vásárolna, melynek tulajdoni lapján "kivett beépítetlen terület" megnevezés szerepel. Az ingatlan olyan övezetben fekszik, ahol az adásvétel időpontjában önkormányzati rendeletünk szerint változtatási tilalom van életben, vagyis az ingatlan nem beépíthető.
1. A fentiek tükrében adásvételkor áfafizetési kötelezettség felmerül?
2. Ha a későbbiek folyamán (az adásvételt követően valamikor) feloldásra kerül a változtatási tilalom, akkor keletkezik-e utólag önkormányzatunknak áfafizetési kötelezettsége?
Önkormányzatunk áfaalany!

Kérdés: Felsőoktatású intézményünkhöz a tavalyi évben befolyt egyéb tárgyieszköz-értékesítés címén egy összeg, melyet az idei évben szeretnénk elszámolni teljesítésként. A tavalyi évben nem kértük meg az előirányzat engedélyezését, viszont a mérleg a kincstár és a fenntartó részéről elfogadásra került. Az idei évben szerettük volna az előirányzat engedélyének megkérését, amelyet nem kaptunk meg. Ebben az esetben elszámolhatjuk-e a B53. teljesítés rovatán ezen összeget?

Kérdés: A köztisztviselő, aki korlátolt felelősségű társaságban tulajdonosként van jelen, kaphat-e munkabért a kft.-nél fennálló jogviszonyban, ha polgármesteri hivatalban vezetői munkakört tölt be? A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő végezhet-e egyéni vállalkozói tevékenységet, gazdasági társaságban lehet-e tulajdonos?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?