Több önkormányzati intézmény gazdálkodási feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjének jogállása és illetménye

Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyiönkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyesköltségvetési intézményeknél. A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági-műszakiszolgáltató, teleknyilvántartó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Szakfeladatrend

Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a szakfeladatrend szerintmeghatározott alaptevékenységet lát el, ezért fontos ezeknek a bevételeknek,kiadásoknak és létszámadatoknak az egyes szakfeladatok közötti megosztása. Alegegyszerűbb lehetőség, amikor a bevételek, kiadások, létszámok tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...ennekmegfelelően a kötelező óraszám a járulékfizetés szempontjából nem relevánsinformáció. Tisztázni szükséges tehát, hogy az egyes munkahelyekenténylegesen mennyi a kinevezés szerinti munkaidő mértéke, illetve hogyegyáltalán közalkalmazotti jogviszony áll-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...összegű előrehozott öregséginyugdíjban,b) korkedvezményes nyugdíjban,c) bányásznyugdíjban,d) korengedményes nyugdíjban,e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregséginyugdíjában,f) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Jelenléti ív vezetése

Kérdés: Költségvetési szervnél kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott hogyan vezeti jelenléti ívét? A 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 9. §-a szerint: "Tudományos kutatói munkakörben – kivéve ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint a kutatói tevékenység csak a munkahelyen végezhető – a munkahelyen töltendő idő tartama heti két teljes munkanap." A kivétel ránk nem vonatkozik, a kinevezésben a heti munkaidő 40 óra. Hogyan kell a jelenléti ívet vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...milyen módon kell vezetni a munkaügyi nyilvántartásokat, de az előbbiadatoknak kétségtelenül megállapíthatóknak kell lenniük azokból. Egyesmunkakörökben a teljes rendes munkaidő két részből áll, a munkahelyenteljesítendő és az azon kívül eltöltött munkaidőből, ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.
Kapcsolódó címkék:    

Prémiumévek programban történő részvétel feltételei

Kérdés: 1952. 08. 05-én születtem. Három gyermekem született: 1971. 08. 05., 1974. 03. 08., 1975. 02. 08. A GYES-re nem voltam jogosult, mert nem volt meg a szükséges biztosítási időm. A 3. gyerekem 3 éves koráig kaptam méltányosságból GYES-t. 1978. 02. 09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában. 1971-1978-ig kaphatok-e szolgálatiidő-kedvezményt, és részt vehetek-e a prémiumévek programban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapjánÖn feltételezhetően közalkalmazottként vagy köztisztviselőként dolgozik.A prémiumévekprogramról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII.törvény (Pép. tv.) 3. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a programban valórészvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíj melletti munkavállalás, kereseti korlát

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...összegű előrehozott öregséginyugdíjban,b) korkedvezményes nyugdíjban,c) bányásznyugdíjban,d) korengedményes nyugdíjban, illetvee) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregséginyugdíjában,f) az országgyělési képviselők tiszteletdíjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámítása

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül? 1972. 08. 03.-1979. 05. 08. Lakásépítő Vállalat 1979. 05. 09.-1989. 01. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 02. 01.-1989. 11. 19. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 11. 20.-1990. 01. 10. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1990. 01. 11.-1997. 07. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. – szülés miatti távollét 1997. 08. 01.-1997. 11. 09. GYES 1997. 11. 10.-1999. 01. 31. passzív GYES 1999. 02. 02.-2000. 01. 27. munkanélküli 2000. 01. 28.-2000. 04. 13. munkanélküli – átképzési támogatás 2000. 05. 02-től jelenleg is köztisztviselő A szülés és GYES miatti időt, ami alatt a szövetkezetnél állt alkalmazásban, teljesen be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időnél, vagy csak 1992. 06. 30-ig? A passzív GYES beszámít a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] ...ateljes időtartam, ha a mögöttes munkaviszony egyébként nem lenne beszámíthatóamiatt, hogy 1992. június 30-a utáni. Természetesen a GYES-nek az azidőtartama, amely alatt már fizetés nélküli szabadság nem állt fenn, amikormögötte már nem volt jogviszony, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Önkormányzati gazdasági szolgáltató intézmény vezetője

Kérdés: Városunkban gazdasági intézményt hozott létre a képviselő-testület az óvodák és iskolák gazdálkodásának ellátására. Az intézményvezetőt a képviselő-testület nevezte ki. Szeretném megkérdezni, hogy az intézményvezető 2009-től kinevezett vezető vagy megbízott vezető? Amennyiben megbízott vezető, mennyi a minimális vezetői pótléka?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1992. évi XXXIII.törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltatófeladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél című, 77/1993. (V. 12.)Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés alapján a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Előleg kezelése adómérték-változás esetén

Kérdés: Költségvetési szerv adóalanyként terméket értékesít. 2009. július 1-je előtt a vevő előleget fizetett, amelyről 20%-os adómértékkel számlát állítottunk ki. A termékértékesítés Áfa-tv. szerinti teljesítése 2009. július 1-je után történt. Mivel a teljesítés időpontjában a 25%-os adókulcsot kell alkalmazni, véleményünk szerint az előlegszámlát sztornírozni kell, és a teljes összegre kell kiállítani 25%-os adómértékkel a számlát.
Részlet a válaszából: […] ...egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvényekmódosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 56. §-a értelmében, az Áfa-tv. etörvénnyel megállapított rendelkezéseit – az 57. és 58. §-ban foglalteltérésekkel – azokban az esetekben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.
Kapcsolódó címkék:    
1
99
100
101
145