1476 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Díszpolgári címként adott ajándék adózásával kapcsolatban két különféle válasz jelent meg, a Költségvetési Levelek 349. számában a 6166. számú, illetve a 354. számában a 6250. számú. Rendelet alapján adott díszpolgári címhez adományozott tárgy után milyen adókötelezettség terheli mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat?

Kérdés: Besorolásnál, jubileumi jutalomnál be kell-e számítani a foglalkoztatási igazoláson szereplő közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben, ha az tartalmaz olyan időszakot, melyen a dolgozó gyermekápolási célú fizetés nélküli szabadságon volt, és sem GYES-ben, sem GYED-ben nem részesült, az egészségügyi szolgáltatási járulékot magának fizette a NAV felé?

Kérdés: Kjt. hatálya alatt gazdasági ügyintéző munkakörben dolgozó közalkalmazott részére (feladatai: illetmények, jogviszonyok rögzítése keresőképtelen igazolások kezelése) elfogadható további szakképzettségnek a Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 54 345 06 0000 00 00 azonosító számú, illetve a Társadalombiztosítási szakelőadó 54 3435 04 azonosító számú végzettség?

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése szerint a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Társadalmi megbízatású polgármesterünk a költségtérítése havi számfejtésekor úgy nyilatkozik, hogy kiadást nem kíván a nem önálló tevékenységére tekintettel költségtérítés címén kapott bevétellel szemben érvényesíteni, azaz az összes bevétel jövedelemnek számít, és adózik utána. A polgármesterünk mobiltelefon-, illetve ehhez kapcsolódó korlátlan mobilinternet-előfizetése az önkormányzati flottában van, az önkormányzatunk nevére szóló számlában kerül kiszámlázásra. Dolgozóinknak továbbszámlázzuk a havi díjakat, neki viszont nem. Szabályos-e ez annak tekintetében, hogy csak ez az egy telefonja van, és ezt magáncélra is használja, valamint havi költségtérítést is kap? Kell-e igazolni neki, hogy a havi költségtérítés összegét már kimerítette a saját nevére szóló hivatali munkájával összefüggésben felmerült költségekkel?

Kérdés: A Púétv. és a Púévhr. a pedagógusok sávos illetményét tartalmazza: Gyakornok, pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár vonatkozásában 2024. január 1. naptól. Ennek eleget is tett önkormányzatunk az önkormányzat irányítása alá tartozó 7 óvoda pedagógusainak tekintetében. A médiában a 32,2%-os emelésről lehetett hallani, ami számításaink szerint csakis a gyakornokokra igaz. Sajnos erre vonatkozóan semmi jogszabályt nem találunk, ami előírná az egyénenkénti 32,2% emelést. Az idősebb pedagógusaink ezt nehezményezik. Egy online előadáson az előadó a 662/2023. Korm. rendelet (3) bekezdésére hivatkozott: „(3) A (2) bekezdés szerinti tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás alapján a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít.” Ez tényleg a 32,2%-os kötelező béremelést jelenti? Tanárbéremelés? És hogyan kell végrehajtani, ha átlagosan érti?

Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával összefüggésben. Jogosult-e a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra a 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?

Kérdés: A Púétv. 160. §-ának (10) bekezdése alapján a köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-jéig köteles a kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni, és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni. Amennyiben ennek nem hajlandó eleget tenni a köznevelési dolgozó, akkor vele szemben milyen szankció alkalmazható? (A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben esetleg fegyelmi eljárás indítható, de a köznevelési dolgozóval szemben nem, esetlegesen a rendkívüli felmentés jöhet szóba?)

Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni? 
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?

Kérdés: Jár-e az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) munkavállalói részére a 38/2024. Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezmény? A 7. §-ban nincs nevesítve külön a köztisztviselők köre. Jár-e ugyanez a kedvezmény a polgármesteri hivatalban azon foglalkoztatottaknak, akik az Mt. hatálya alá esnek?