590 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?

Kérdés: A decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételeit szeretném megkérdezni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelt érintően. Kizárólag a december havi törvény szerinti illetményt kell a 36-os számlára átvezetni, vagy a teljes decemberi személyi juttatások összegét? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni a személyi juttatások elhatárolása során, és mely személyi juttatások tételeit kell elhatárolni? Milyen személyi jellegű és munka-adókat terhelő járulékkifizetések szerepelhetnek kötelezettségvállalással terhelt maradvány tételei között?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2015. 02. 01-től foglalkoztatunk teljes állásban egy háziorvost. A háziorvos szolgálati idejének a kezdete 1993. 02. 02. Számításunk szerint 2018. évben jogosult volt már a jubileumi jutalomra, azonban ezt az önkormányzatunk elmulasztotta kifizetni. A dolgozó szerint a 664/2021. Korm. rendeletben előírtak alapján ő 2021-ben lett jogosult a 25 éves szolgálati elismerés összegére, kérte, hogy folyósítsuk neki az összeget. A dolgozó jogosult-e 25 éves jubileumi összegre 3 évre visszamenőleg, vagy a jutalom elévült már? Ha jogosult, melyik összeget kell számításba venni? A 2018. évre vonatkozó vagy az aktuális havi besorolási bérét?

Kérdés: Köztisztviselőnk jogviszonya öregségi nyugdíjra való jogosultsága miatt felmentéssel megszűnik. A két hónap felmentési idejére is megilleti őt a szabadság?

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a köztisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. 2021-ben nettó 400 000 forintban állapította meg, a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozta meg, ami 38 650 forint esetében 193 250 forint. Hivatalunknál jelenleg bruttó 64 450 forint az illetményalap, mely esetében bruttó 322 250 forint éves cafeteriakeret kerülhetne megállapításra. Jogosan kerülhet megállapításra az előbb említett keretösszeg, illetve annak adózása a továbbiakban hogyan alakulna?

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozónk munkáltatói kölcsönt szeretne igényelni 500 E forint értékben. Milyen feltételekkel nyújthatunk neki kölcsönt adó- és kamatmentesen? Belső szabályzatunk nem szabályoz ilyen esetet.

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzat és a hivatal bérelszámolásának és a finanszírozásnak a könyvelése?

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?