205 talált cikk a javítás kifejezésre

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?

Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.

Kérdés: Költségvetési szerv 20%-os áfaköteles nyomtatványt értékesít 2008. 09. 17-én, amiről a pénztáros kiállítja a bevételi bizonylatot és a készpénzfizetési számlát. (Kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határidő 2008. 09. 17.) Egy hét múlva a vevő a számla javítását kéri, mert a neve el van írva a számlán. Az intézmény sztornózta a 09. 17-i számlát (negatív előjellel az eredeti számlán lévő adatokat), majd kibocsátott egy új számlát a vevőnek, aminek a kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határideje is 2008. 09. 25-e). Helyesen járt-e el az intézmény?

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátás hatékonyságának javítása és jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében testületi felhatalmazás alapján – tekintettel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint ugyanezen jogszabály (15) bekezdésében foglaltakra – felülvizsgálja az intézményhálózat helyiség-bérbeadási tevékenységét, különös tekintettel az önköltségszámítás és az árképzés rendszerére. Az általunk figyelembe vett jogszabályok az alábbiak: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerint a számviteli politika keretében kell elkészíteni: c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait. A (15) bekezdés többek között kimondja, hogy amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét – a (7)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv – nem haszonszerzés céljából – feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Az (5) bekezdés szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást – beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is – a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A (7) bekezdésben a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat – beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét – a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. Az 57. § (12) bekezdés szerint a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (13) bekezdés azt mondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell meghatározni, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A (14) bekezdésben a (12)–(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. Ezúton kérem segítő állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy az általunk figyelembe vett jogszabályok lehetőséget adnak-e a költségvetési intézmény számára arra, hogy a klasszikus közgazdasági metodikával kiszámított és könyvviteli bizonylatokkal, dokumentációkkal alátámasztott teljes önköltségen, és az árképzés időszakára vonatkozóan közzétett várható inflációs rátán felül, többletbevétel elérése érdekében árrést (haszon/nyereség) állapítson meg, a piaci árakhoz igazodóan! Az intézmények alapító okirataiban a bérbeadás mint alaptevékenységhez tartozó kiegészítő, kisegítő tevékenység szerepel, melyen a testület nem kíván változtatni. Az intézmények e tekintetben áfakörbe tartoznak.

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk légkondicionálót szereltetett be áprilisban a hivatalba. Azt szeretnénk tudni, hogy jól állították-e ki számunkra a számlát. A fordított adózás szabályai szerint kellett kiállítani, vagy nem?

Kérdés: Kérdésem a fordított adózással kapcsolatos. Önkormányzatunk hivatali épületébe internetet köttetett be 2008 februárjában. A szolgáltató nem a fordított adózás szabályai szerint állította ki a számlát, helyesen járt-e el? Befogadhatjuk-e az így kiállított számlát?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, különböző beszerzéseket hajtottunk végre ez évben, ezeket gazdasági tevékenységünkhöz használtuk fel. A számlát részünkre helytelenül állították ki (számítógéppel kiállított számla), nem a megfelelő teljesítési időpont szerepel rajta. Mit lehet ez esetben tenni? Melyik időponttól vonhatjuk le az áfát?

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.

Kérdés: 2007-ben megállapodást kötöttünk egy őrzés-védelmi tevékenységet végző céggel, mely alapján 2008-tól különböző szolgáltatásokat veszünk igénybe több épületünk védelme érdekében. Van olyan helyiség, ahol különféle mozgásérzékelőket szerelnek fel, de van olyan is, ahol portaszolgálatot látnak el. Tekintettel arra, hogy előszerződést kötöttünk, eddig fizetésre még nem került sor, minthogy azonban 2008-tól az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások fordított adózás alá esnek, nem tudjuk, hogy a szóban forgó esetekben nekünk kell-e majd az áfát befizetni. Segítő válaszukat előre is köszönöm.