Találati lista:
91. cikk / 389 Követelés behajthatatlanná minősítése
Kérdés: Intézményünknek elhunyttal szemben ellátási díj jogcímen követelése áll fenn. Az ellátási költségről hagyatéki hitelezői igényünket bejelentettük az önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző által küldött tájékoztatás szerint nincs leltárba vehető örökhagyói hagyaték. Mindezekre tekintettel közjegyzői eljárásra nem került sor. A jogász véleménye szerint követelésünk jelenleg nem behajtható, azonban tekintettel arra, hogy a követelés jogi sorsa még nem tisztázott, ezért továbbra is nyilván kell tartani, figyelemmel az 5 éves elévülési időre. Az Szja-tv. szerint "a behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?
92. cikk / 389 Gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírások
Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
93. cikk / 389 Köztisztviselői jubileumi jutalma
Kérdés: Egyik közös önkormányzati hivatal köztisztviselője az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1. Mgtsz: 1982. 07. 01. – 1991. 03. 31.
2. Polgármesteri hivatal: 1991. 04. 01. – 2001. 02. 27.
3. Községek körjegyzősége: 2001. 02. 28. – 2012. 12. 31.
4. Közös önkormányzati hivatal: 2013. 01. 1. – 2022. 06.
A köztisztviselő jubileumi jutalma számításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél fennállt munkaviszonyát be lehet számítani?
1. Mgtsz: 1982. 07. 01. – 1991. 03. 31.
2. Polgármesteri hivatal: 1991. 04. 01. – 2001. 02. 27.
3. Községek körjegyzősége: 2001. 02. 28. – 2012. 12. 31.
4. Közös önkormányzati hivatal: 2013. 01. 1. – 2022. 06.
A köztisztviselő jubileumi jutalma számításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél fennállt munkaviszonyát be lehet számítani?
94. cikk / 389 Utalványrendelet
Kérdés: Az ASP szakrendszer által előállított utalványrendeleten az aláírások között többekkel együtt szerepel az "ellenőrző", továbbá az ellenjegyző is. Az ellenőrző személyt a jogszabály nem nevesíti. Az előállított utalványrendeleten ki jogosult az ellenőrző aláírásra, szükséges-e, illetve hogyan járjunk el helyesen ez ügyben?
95. cikk / 389 Adóellenőrzés alatt jogkövetési vizsgálat
Kérdés: Az adóhatóság hónapok óta átfogó adóellenőrzést végez társaságunknál, több évre kiterjedően. Most kaptunk egy értesítést, hogy az egyik évet érintően jogkövetési vizsgálatot is indítanak. Jogkövetési vizsgálatot követően előfordult már, hogy a revizorok adóellenőrzést indítottak, de a mostani esettel még nem találkoztunk. Az adóellenőrzés nem foglalja magában a jogkövetési vizsgálatot?
96. cikk / 389 Bizonyítékok, tények előterjesztésére felhívó végzés
Kérdés: Átfogó adóellenőrzés zárult le cégünknél. A jegyzőkönyv átadása előtt kaptunk egy végzést, amely szerint mindent rendben talált az adóhatóság, és 8 napot adott arra, hogy nyilatkozzunk a vizsgálat alá vont adónemeket és időszakokat érintő bármilyen további tényről, adatról, valamint kérte, hogy az azokkal kapcsolatban rendelkezésére álló bizonyítékokat terjesszük elő az utólagos adómegállapítás során történő figyelembevétel érdekében. Ha nincs megállapítás, akkor miről kell nyilatkozni?
97. cikk / 389 Légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás
Kérdés: Egy légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás költségét az önkormányzat kifizette, a számla áfatartalmát költségként elszámolta. A tevékenységgel (beruházással) kapcsolatban az önkormányzat áfa-visszaigénylésre nem jogosult, ezért nem igényelte vissza a beruházási költség áfatartalmát. Térítés nélküli átadás-átvételi jegyzőkönyvben leírtak alapján a beruházás az áramhálózati szolgáltató (térítésmentesen) tulajdonába kerül, melyről számla kiállítását kéri. Köteles-e az önkormányzat számlát kiállítani a beruházás összegéről? (Az áramszolgáltató csak a számla áfatartalmát szeretné átutalni az önkormányzat részére.)
98. cikk / 389 Lakás önkormányzatnak történő bérbeadása
Kérdés: Az Szja-tv. 74/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mi minősül lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek. A jogszabályi rendelkezés a) pontjában szereplő "önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal)" megfogalmazás értelmezhető-e kiterjesztően azon szervezetre is, amely az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, és az önkormányzat gazdálkodását egy önkormányzati feladat közszolgáltatási szerződésben vállalt elvégzésével segíti?
99. cikk / 389 Érvényesítői munkakör feltételei
Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett pénzügyi projektmenedzser-asszisztens (OKJ 5134406) végzettsége van, illetve milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt pénzügyi-számviteli képesítést adó képzések?
Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett pénzügyi projektmenedzser-asszisztens (OKJ 5134406) végzettsége van, illetve milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt pénzügyi-számviteli képesítést adó képzések?
100. cikk / 389 Személyi jövedelemadó visszatérítése IV.
Kérdés: Az egyéni vállalkozó az adó-visszatérítés kiutalásakor szünetelteti a tevékenységét. Figyelemmel az Art. 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt, az adóköteles tevékenység szünetelésének következményére vonatkozó szabályokra, megkaphatja-e a vállalkozó a visszatérítést?
