631 talált cikk a jogcím kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.

Kérdés: A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből egy állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság támogatást kap többek között szakmai programok szervezésére (diákok részére). A rendezvényeken történő vendéglátás reprezentáció keretében valósul meg. Ebben az esetben a reprezentáció után van-e adófizetési kötelezettsége a társaságnak?

Kérdés: Adhatunk-e hétvégi hazautazásra költségtérítést annak a dolgozónak, aki a családjával együtt Budapesten lakik albérletben, de a férj Szegeden lakó szüleinél vannak állandóra bejelentkezve, és a hazautazás az állandó lakcímre történik?

Kérdés: Fizethetünk-e adómentesen munkába járási költségtérítést azoknak a dolgozóknak, akik nem vidékről járnak be, de 10 év alatti gyermekük van? Megvehetjük-e ezeknek a dolgozóknak a helyi bérletet adómentesen? Ha gépkocsival járnak, hogyan kell a kilométert számítani, és kell-e vizsgálni, hogy ténylegesen gépkocsival jár-e a dolgozó?

Kérdés: Kórházunk 2019. 12. 19-én B816 központi irányítószervi támogatásként kapott 79 millió forintot családbarát szülészet projektre. A bevétel időbeli elhatárolásba vonható-e, mivel a felhalmozási kiadások 2020-ban fognak vele szemben megjelenni? Helyesen járunk-e el akkor, ha ez a támogatás bevétele 2019. évi mérleg szerinti eredményben nem jelenik meg, és a későbbi években is csak értékcsökkenés-arányosan vennénk figyelembe az eredménykimutatásban? Van-e annak akadálya, hogy egy központi irányító szervi bevételt időbeli elhatárolásba helyezzünk? Rovatszinten megjelenik a B816-on a 2019-es beszámolóban, de a 2019. évi eredményt csökkentenénk vele, és a halasztott eredményszemléletű bevételek 443 főkönyvi számon jelenne meg a mérleg passzív időbeli elhatárolások sorában.

Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?