647 cikk rendezése:
121. cikk / 647 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?
122. cikk / 647 Elmaradt jubileumi jutalom
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a közszférában eltöltött 26 év szolgálati idő esetén történhet-e utólag a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése? A 2019. június 6-i kezdésű rendvédelmi igazgatási jogviszony során megállapított munkaviszony kezdete 1989. 09. 01., közszférában eltöltött számított idő kezdete: 1993. 05. 31. 2018-ban, a 25 éves jubileumi jutalom évfordulójának időpontjában hivatásos szolgálati jogviszony volt életben, az erre vonatkozó szabályozás miatt (vállalkozással megszakított volt a közszférás jogviszony) nem érte el a jogviszony a 25 évet, az nem volt kifizethető. A hivatásos jogviszonyt 2018. júliustól vállalkozási jogviszony váltotta fel, majd a 2019. 06. 06-tól kezdődő rendészeti igazgatási jogviszony van jelenleg is érvényben. A jelen jogviszony szabályozása szerint összevonandó a közszférában eltöltött idő akkor is, ha azt vállalkozási jogviszony váltotta fel, ezért a fennálló jogviszony szabályozása szerint az 1993. 05. 31-es számított közszférás kezdés alapján 2018 májusában kellett volna a 25 éves jubileumi jutalmat kifizetni. A munkáltató álláspontja szerint, mivel akkor nem járt a hivatásos jogviszony miatt, utólag már nem lehet kifizetni. Szerintük csak akkor jár, ha az elérési időpontban éppen közszférás jogviszony áll fenn. Ilyen feltételek mellett kérdezem, hogy a munkáltató köteles-e kifizetni a ledolgozott évek alapján járó, elmaradt jubileumi jutalmat? A dolgozónak milyen lehetősége van a kifizetés elmaradása esetén azt valamilyen módon érvényesíteni?
123. cikk / 647 Munkavállaló adókedvezménye
Kérdés: Daganatos betegségben szenvedő munkavállalónak jár-e adókedvezmény?
124. cikk / 647 Polgármester jubileumi jutalomra jogosultsága
Kérdés: Kinek kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat, ha valaki az alábbi munkakörökben dolgozott, az alábbi megszűnési módokkal?
1. 1979. 09. 01. – 1981. 08. 15. Általános iskola – felmondás a dolgozó részéről,
2. 1981. 08. 15. – 1987. 06. 30. Művelődési otthon igazgatója – áthelyezés,
3. 1987. 07. 01. – Általános iskola, majd aktív jogviszonya szünetelt a polgármesterség idejére,
4. 2009. október – 2019. október 13-ig polgármester,
5. 2019. 10. 14-től általános iskola aktív állományába visszahelyezésre került.
Az 1. pontban felsorolt jogviszonyt kizárólag akkor lehetne figyelembe venni a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából, ha adott munkaviszony megszüntetésére áthelyezéssel került volna sor (így jelenleg 38 év 2 hónap 6 nap jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne a dolgozó)? Mivel azonban most kéri a nyugdíjazását, mikor ismét aktív a jogviszonya az iskolánál, így a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján az iskolának kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat?
1. 1979. 09. 01. – 1981. 08. 15. Általános iskola – felmondás a dolgozó részéről,
2. 1981. 08. 15. – 1987. 06. 30. Művelődési otthon igazgatója – áthelyezés,
3. 1987. 07. 01. – Általános iskola, majd aktív jogviszonya szünetelt a polgármesterség idejére,
4. 2009. október – 2019. október 13-ig polgármester,
5. 2019. 10. 14-től általános iskola aktív állományába visszahelyezésre került.
Az 1. pontban felsorolt jogviszonyt kizárólag akkor lehetne figyelembe venni a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából, ha adott munkaviszony megszüntetésére áthelyezéssel került volna sor (így jelenleg 38 év 2 hónap 6 nap jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne a dolgozó)? Mivel azonban most kéri a nyugdíjazását, mikor ismét aktív a jogviszonya az iskolánál, így a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján az iskolának kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat?
125. cikk / 647 Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása
Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
126. cikk / 647 Jubileumi jutalomra jogosultság időpontjának téves számítása
Kérdés: Költségvetési intézményben az egyik dolgozó kinevezésében a jubileumi jutalomra jogosultság tévesen lett megállapítva. A nem közalkalmazotti jogviszonyt is beszámították. A téves kinevezés alapján most kellene kifizetni a jubileumi jutalmat. Kötelesek vagyunk-e a tévedés miatt most kifizetni, vagy várhatunk-e addig, amíg ténylegesen betölti a jubileumi jutalomra jogosító időt?
127. cikk / 647 Jubileumi jutalom számítása – 1992. július 1-je előtti idők
Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?
128. cikk / 647 Jubileumi jutalomra jogosító idők
Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot kért külföldi munkavégzés céljából, vagy önkormányzati képviselő volt, és ezért kérte a fizetés nélküli szabadságot, és jogviszonya eközben fennállt?
129. cikk / 647 Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre
Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
130. cikk / 647 Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága
Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
