975 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?

Kérdés: Körjegyzőségünk dolgozói a székhelytelepülésről a társult településekre történő kijutást a saját személygépkocsijukkal oldják meg, illetve egyik településre egyes időpontokban igénybe tudják venni a buszközlekedést is. A dolgozóknak heti rendszerességgel kell ügyfélfogadást és egyéb ügyintézést végezni. Eddig kiküldetésként került elszámolásra a közlekedési költség térítése. A 2012. március 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXCIX. törvény 54. §-ának (2) bekezdése alapján úgy értelmezzük, hogy sem a körjegyző, sem a dolgozók részére kiküldetés nem számolható el. 2012. március 1-jétől milyen jogcímen tudjuk megtéríteni a felmerült költségeket?

Kérdés: Vásárolhat-e polgármesteri hivatal magánszemélytől használt gépjárművet számla nélkül, adásvételi szerződéssel?

Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és – magánhasználatot feltételezve – az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?

Kérdés: Cégünk 1 fő anyagbeszerzővel rendelkezik, aki cégautóval dolgozik. Emellett vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakör például a létesítményvezető, aki napi szinten telephelyéről a központba, vagy a telephelyek között, vagy anyagbeszerzés címén a telephelyen és a településen belül ingázik. A telephelyek és a központ is ugyanazon a településen belül található. Kiküldetési rendelvénnyel – ezekben az esetekben – elszámolható-e a saját gépkocsihasználat költsége?

Kérdés: 2012-ben terheli-e nyilatkozattételi kötelezettség a munkavállalót a munkáltatójához, ha a tőle származó éves jövedelme várhatóan meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot? A munkavállalónak kell-e nyilatkozatot adnia abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó éves jövedelme várhatóan nem éri el a 2 millió 424 ezer forintot?

Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: Dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához MÁV-havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egy­azon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?

Kérdés: Egy dolgozónknak két középiskolás és egy egyetemista gyermeke van. 2011-ben 2 x 206 250 forint kedvezményt vettünk figyelembe havonta. A szülő jelezte, hogy az egyetemista gyermeke 2012 első félévére halasztást kért, így ebben a félévben passzív lesz a hallgatói jogviszonya. Ebben az esetben hány eltartottat lehet figyelembe venni, azaz ebben a félévben milyen mértékű családi kedvezményre jogosult a dolgozónk?