Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan

Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adóköteles béren kívüli juttatásokkörébe. Az ebbe a körbe tartozó juttatások adómentesek, illetve olyanjuttatások, melyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ebbea "korlátos" körbe nem minden – az Szja-tv. alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Önkormányzat biztosítása

Kérdés: Az önkormányzat egy biztosítóval tőkemegtakarítási életbiztosítást kötött. A biztosított a polgármester. Rendkívüli befizetés történt hozamgarancia-portfólióra 3 millió Ft, VIP állampapír-portfólióra 6 millió Ft. A rendkívüli befizetések és a biztosítási szerződés lejáratának időpontja közötti időszak: 5 év. A rendkívüli befizetések kedvezményezettje az önkormányzat. A biztosítási díj 10 472 Ft/hó. A biztosítás kedvezményezettje az önkormányzat, a biztosítás tartama 5 év. A biztosítás tartamának lejáratakor a biztosító a megtakarítási összeget, a biztosított halála esetén az aktuális megtakarítási összeget és a kockázati biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosítás adómentes-e?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási összegre az önkormányzat jogosult), akkor az önkormányzatáltal fizetett biztosítási díjjal összefüggésben személyijövedelemadó-fizetésikötelezettség nem keletkezik, tehát nem adóköteles a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Szőlővásárlás bizonylata

Kérdés: Községi önkormányzat magánszemélytől szeretne szőlőt vásárolni, az eladónak nincs őstermelői igazolványa, megtehetjük-e, milyen bizonylatot kell mellékelni?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként) mezőgazdaságitevékenységet, akkor az ügylet bizonylata az adásvételi szerződés lehet.Megjegyzendő, hogy a személyi jövedelemadó szempontjából őstermelőnekminősülhet olyan magánszemély is, aki nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal.Az Szja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Alapítvány könyvelőjének továbbképzési költsége

Kérdés: Egy közhasznú alapítványnál a könyvelő egyéni vállalkozóként számlát ad, s a továbbképzéseinek költségét az alapítvány nevére szóló számlával kifizetteti az alapítvánnyal. Ezek után a tanfolyami díjak után szerinte adó- és járulékfizetés nem keletkezik az alapítványnál. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének p) pontja alapján ajövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni a kifizetőtevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) efeladatának ellátásához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Köztisztviselő részére jubileumi jutalom kifizetése – számlára vagy készpénzben?

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...Ágazati részletszabály hiányában a megtérítés megfelelő módjáról amunkáltató dönt. 2007. január 1-jétől a személyijövedelemadó-törvénybőlkikerült az illetmény bankszámlára utalásával, illetve postai úton történőkifizetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Helyi utazási bérlet költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk év közben felvett munkavállalók részére, az intézmény nevére szóló számlával vásárolt helyi közlekedési bérletet. Azonban a felvett munkavállalók között volt olyan személy, aki éves helyi közlekedési bérlettel már rendelkezett, tehát nem tudjuk az intézmény nevére szóló számla ellenében adómentesen elszámolni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben időarányosan (a jogviszony kezdetének időpontjától) megtéríthetjük-e a bérlet árát (a bérlet utólagos leadása mellett, melyről nyilatkoztatjuk a dolgozót), vagy a munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni a megtérített összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.34. pontjában foglaltadómentes szabály csak akkor alkalmazható, ha a munkáltató vásárolja meg,illetve ha a nevére szóló számla alapján téríti meg a helyi bérletet. Arra azesetre nincs adómentes szabály, ha a munkáltató a nevére szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Különadó

Kérdés: Beleszámít-e a különadó adóalapjába a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is?
Részlet a válaszából: […] ...LIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerint "Az egyénivállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót aszemélyijövedelemadó-bevallásában bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatásalapján történő adómegállapítása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: Intézményünk megváltozott munkaképességű (50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő) munkavállalót kíván alkalmazni. Alkalmazható-e napi 8 órás munkaidőben? A munkáltatónak esetlegesen milyen bejelentési kötelezettsége, illetve felelőssége van?
Részlet a válaszából: […] ...követően továbbkell csökkennie.A keresetet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesenkevesebbnek kell tekinteni akkor, ha annak a személyi jövedelemadóvalcsökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képezőhavi átlagkeresetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Gyermekotthonban gondozottak részére történő kedvezményes jegy- és bérletvásárlás

Kérdés: Állami gondozottakat ellátó gyermekotthonban gondozott gyermekek részére megvásárolhatja-e a fenntartó helyi önkormányzat az önkormányzat nevére szóló számla alapján a kedvezményes jegyet, bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...ellátó gyermekotthonok esetében agyermekek részére a jegyet, bérletet csak az intézmény tudja megvásárolni,hiszen nincsen önálló jövedelemmel rendelkező szülő, gondviselő. Agyermekotthon jegy- és bérletvásárlásai után minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] ...a 2007-re kifizetettfelmentési időre járó jövedelmet érinti, a tévesen levont járulékot a 2007.évről beadandó személyijövedelemadó-bevallásával egy időben tudjavisszaigényelni. A visszaigénylésnél viszont figyelembe kell venni a 2007.évben év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
1
64
65
66
90