829 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Sportrendezvényekre szóló jegyeket vásároltunk idén különböző rendezvényekre ugyanattól a cégtől, és a vásárlásaink mennyiségére tekintettel utólagos kedvezményt kaptunk. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ilyen esetben köteles-e helyesbítő számlát kiállítani a cég. Értelmezésük szerint ez nem szükséges, mivel az Áfa-tv. 77. § (3) bekezdése pusztán lehetőségként biztosítja a szolgáltatást nyújtó adóalany számára ilyen esetben az adóalap-csökkentést és nem kötelezettségként. Éppen ezért vonakodik is kiállítani azt, mivel úgy gondolja, hogy minden egyes árcsökkentésére alapot adó ügylet bizonylatát helyesbíteni kell, valamint önellenőrizni a bevallási időszakot, ugyanakkor a kedvezményt ugyanúgy meg kell adózni. Álláspontunk szerint ugyanakkor mindenképpen ki kell állítani a helyesbítő bizonylatot. Kérjük, segítsenek a probléma tisztázásában!

Kérdés: Támogatott beruházást kezdtünk, aminek csak az 5% saját részét kell utalni a kivitelezőnek, a többit az elszámolás után fogja megkapni. A számlát nekem mint önkormányzatnak nyújtja be a kivitelező, nettó számlát, mivel fordított áfa alá tartozik a felújítás. Az áfát be kell fizetni 15 napon belül a teljesítést követően az APEH-nak, ami eleve 25%, és bevallani. Hogy fog ez a könyvelésemben megjelenni, mikor én csak a számlát tudom felvinni a nyilvántartásokban, valamint az áfa befizetését pénzforgalmilag, de az áfa alapjából csak az 5%-ot, a beruházás saját erejét fizetem ki?

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó köztisztviselő 38 év szolgálati idővel rendelkezik, az idei év decemberében eléri azt az életkort, 57 évet, amikor korengedményes nyugdíj megállapítására van lehetőség, a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapján. A 40 éves jubileumi jutalmat megkaphatja-e?

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?

Kérdés: Főiskolánk gyakorló óvodát és általános iskolát működtet. A gyermekek étkezését külső vállalkozástól vásárolt élelmezéssel oldjuk meg. A szülőktől a főiskola szedi be az étkezési térítési díjat, amelynek áfatartalmát befizetjük az APEH felé. Az étkezési feladat ellátásához normatív támogatást is kapunk a költségvetésből. A megvásárolt étkezésről szóló számlákon szereplő áfa összegét milyen mértékben helyezhetjük levonásba? A számlában szereplő teljes áfaösszeg levonható, vagy csak a szülő által megtérített része?

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Munkatársunk kötelező mérlegképes továbbképzésen vett részt Budapesten. Utazását a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rend. 7. § (1) bekezdésében meghatározott 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételével oldotta meg. Kérdésünk, hogy az intézmény a kedvezményes menetjegy árát elszámolhatja-e a dolgozónak belföldi kiküldetésként (kiküldetési rendelvény alapján, a menetjegy csatolásával)?

Kérdés: Költségvetési intézmény a pedagógus részére kifizetheti-e kiküldetés esetén a MÁV-jegy árát akkor, ha a pedagógus nem 100%-os, hanem 50%-os kedvezményes menetjegyet váltott? A pedagógus az osztállyal erdei iskolában vett részt, az utazáshoz a közalkalmazotti kedvezményt igénybe vette, ezért váltott 50%-os menetjegyet. Számlát kért az intézmény nevére. Kifizethető-e számára az útiköltség-térítés?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat, hogy az alábbi munkaviszonyokban dolgozó számára jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? 1969. 07. 01.-1972. 01. 30. állami cég mv. megszűnt 1972. 02. 01.-1974. 10. 14. állami gazdaság áth. 1974. 10. 15.-1986. 01. 30. költségvetési üzem áth. 1986. 02. 01.-1992. 02. 28. építőipari vállalat áth. 1992. 03. 01.-1993. 06. 30. pénzintézet áth. 1993. 07. 01.-jelenleg önkormányzati gimnázium Nyugdíjba 2010. október 16-án, 60 éves korban kíván menni.