1587 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Felsőoktatási intézmény szeretné átvenni a berendezéseket (bútorok, gépek) attól a cégtől, amelyet 100%-ban saját maga alapított. A központi költségvetési szerveknél jelenleg a bútorokra, berendezésekre vonatkozóan beszerzési tilalom áll fenn. Ingyenes eszközátadás formájában kivitelezhető az átadás?

Kérdés: Egy önkormányzati költségvetési szerv közalkalmazottja 2021 szeptemberében szerzi meg a nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időt. 2022 januárjában esedékes a 25 éves jubileumi jutalma, melyre nem lesz jogosult, amennyiben 2021 szeptemberében nyugdíjba megy, viszont szeretné azt megkapni. Megoldás lehet-e, hogy a felmentését csak 2022 januárjában kéri, illetve milyen más lehetősége van a Kjt. alapján?

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt – november 15. után intézményünk részére kiutalt – többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
– a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
– a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.

Kérdés: Önkormányzatunk intézményei (óvoda, bölcsőde, gyermekétkeztetési intézmény) az önkormányzat tulajdonában levő épületekben működnek, az épületek az önkormányzat könyveiben vannak nyilvántartva, az önkormányzat mérlegében szerepelnek. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése módosította a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 28.1. sorát, mely szerint "Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője". Ez 2020. március 1-jétől hatályos. Ez azt jelenti, hogy az intézmények elhelyezését szolgáló ingatlanokra vagyonkezelési szerződést kell kötni, azokat ki kell vezetni az önkormányzat könyveiből, és fel kell venni az intézmények könyveibe mint vagyonkezelt ingatlant? Jól gondolom, hogy mindezt március 1-jei határidővel kellett volna elvégezni?

Kérdés: Minisztériumunk által kötött vállalkozói szerződés esetében az a kérdés merült fel, hogy a szerződés tárgyát képező igazolványok legyártását szolgáltatásként (K337) vagy szakmai anyagként (K311) kell-e nyilvántartanunk. A szerződés tárgya a következő: Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyában kötött vállalkozói szerződés szerint a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó vállalja az alább felsorolt kötelezettségek ellátását:
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
– gépjárművezetői képesítési igazolvány,
– vasúti járművezetői igazolvány,
– nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
– belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
– tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményre (könyvtár) vonatkozik-e a 475/2020. Korm. rendelet, illetve a 39/2020. EMMI rendelet?

Kérdés: Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk, főzőkonyhával rendelkezünk. Ellátjuk az óvodás-iskolás gyermekeket, a munkahelyi étkezést, és mivel társulási formában működünk, a társulás által fenntartott szociális intézménynek is biztosítunk szociális étkeztetést. A szociális étkeztetést adagszám alapján kiszámlázzuk a szociális intézménynek, a teljesítés után fizetendő áfát befizetjük. Az élelmiszernyersanyag-beszerzést külön adagszám arányában könyveljük a gyermekétkeztetés COFOG-ra, a szociális adagszámra eső nyersanyagbeszerzést pedig 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások COFOG-on számoljuk el. Így a normatívaelszámolás szempontjából a szociális étkeztetés elszámolása nem duplázódik. A gyermekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre vonatkozó áfát a levonási szabályok szerint levonásba helyezzük. Szabályos-e, ha az értékesített – szolgáltatási számlában kiszámlázott – nyersanyagbeszerzés áfáját levonjuk, illetve helyes-e az eljárási rendünk?

Kérdés: Az önkormányzat intézménye (óvoda) által készített fedett kerékpártároló egyéb építménynek számít? Szükséges az önkormányzat részéről hozzájárulás a kerékpártároló készítéséhez? Az intézmény tárgyieszköz-nyilvántartásában szerepelhet a kerékpártároló úgy, hogy az intézmény épülete az önkormányzat nyilvántartásában szerepel, vagy az intézmény térítés nélküli átadásként vezesse ki a nyilvántartásából?