Találati lista:
341. cikk / 1587 Pénzügyi ellenjegyzői feladatok ellátása
Kérdés: Egy köztisztviselő munkatárs 2021. március 15-étől GYED-en van, önkormányzatunknál ő látta el a pénzügyi ellenjegyzői feladatkört, helyére új munkavállalót neveztünk ki (nincs pénzügyi ellenjegyzői jogosultsága). Mivel GYED mellett lehet már jövedelme, megbízási díj adható-e számára a pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátásáért? Munkaköri leírása tartalmazza ezt a feladatkört. Ha nem adható neki megbízási díj, akkor megbízási díj nélkül aláírhat-e, mint passzív állományban lévő dolgozó?
342. cikk / 1587 Gyermekétkeztetés áfája
Kérdés: A Költségvetési Levelek 287. számában az 5129. kérdés válaszában leírtak szerint jár el intézményünk is a gyermekétkeztetés tekintetében. Válaszuk vonatkozik-e egyházi fenntartású intézményként ránk is? Azaz levonásba helyezhetjük-e a szállító számlája alapján a teljes és 50%-os árat fizetők adagszámára jutó beszerzés teljes áfáját?
343. cikk / 1587 A pénzügyi ellenjegyző és az utalványozó személye
Kérdés: Költségvetési szerv esetén az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a pénzügyi ellenjegyző és az utalványozó személye (ugyanazon pénzügyi, gazdasági esemény vonatkozásában) lehet ugyanaz a személy?
344. cikk / 1587 A 3657. és 3662. főkönyvi számlák javítása
Kérdés: A 3657. főkönyvi számokon az intézmények esetében Tartozik oldalon, az önkormányzat esetében Követel oldalon nyilvántartott egyenlegek találhatóak, melyek az előző évek könyvelési hibáit tartalmazzák, ezeket nem tudjuk, hogyan kell helyesen javítani. Ugyanez a helyzet a 3662. főkönyvi szám Tartozik egyenlegeivel is. Kérjük, adjanak részletes útmutatást a helyes javítási szabályokra, szükséges javítási lépésekre!
345. cikk / 1587 SZÉP-kártya
Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?
346. cikk / 1587 Vetélkedőn részt vevő tanulóknak adott ajándékkártya
Kérdés: Az általános iskolás gyermekek vetélkedőn vettek részt, és ajándékkártyát (drogéria) kaptak. Ez milyen típusú kiadásnak minősül, illetve van utána adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
347. cikk / 1587 Közfoglalkoztatott munkaviszonyon kívüli foglalkoztatása
Kérdés: Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében munkavállalókat foglalkoztat. Van-e lehetősége az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek a közfoglalkoztatottal megbízási szerződést kötni a közfoglalkoztatott munkaidején kívül elvégzendő munkára (például szombat, vasárnapi munkavégzésre)? Van-e a megbízási szerződésnek időbeli korlátja? Ugyancsak az önkormányzat által alkalmazott közfoglalkoztatottal köthet-e az önkormányzat költségvetési szerve szintén a munkaidején kívül ellátandó feladatokra egyszerűsített foglalkoztatási szerződést?
348. cikk / 1587 A kisadózó vállalkozás értelmezése
Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
– 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
– 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
– 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
– 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
– 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
– 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
349. cikk / 1587 Házi gyermekorvos jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk álláspályázatot hirdetett meg házi gyermekorvosi munkakörre. A jelentkező alkalmazottként kívánja ellátni a feladatot. Az állás 2021. március 1. napján kerül betöltésre. Önkormányzatunk rendelkezik jelenleg a praxisjoggal és a működési engedéllyel. Az önkormányzat az egészségügyi ellátást nem költségvetési szerv útján végzi, hanem azt maga biztosítja. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja alapján az önkormányzat egészségügyi szolgáltatónak minősül. Az Eszjtv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. Az Eszjtv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. Az e törvénnyel ellentétes egészségügyi szolgálati munkaszerződés semmis.
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
350. cikk / 1587 Kisadózó vállalkozások adózása
Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
