Határozott idejű munkaviszony lejárata utáni továbbfoglalkoztatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.A tartam szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága

Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és– a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, s megfelel a Tny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Végelszámolással megszűnő gazdasági társaság

Kérdés: Önkormányzati társulás saját alapítású, 100%-osan tulajdonában lévő kft.-je 2018-ban végelszámolásra került, a cégbíróság is törölte. A végelszámoló viszont a megszűnt kft. számlájáról csak 2019. januárban vezettette át a társulás számlájára – a vagyonfelosztásban az alapítóra engedményezett – összeget.
Kérdéseim:
1. 2018-ban a társulás kivezetheti-e ezt a részesedést a könyveiből (az állományi számláról)?
2. Az alapítói tőke 500 E Ft volt, ennél nagyobb összeg lett visszavezetve a megszűnt kft. bankszámlájáról 2019-ben. Hogyan kell a könyvelést 2018-ban és 2019-ben elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid lejáratú kötelezettségként szerepel a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a végelszámolás befejezésekor, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Idegen tulajdonú eszközök

Kérdés: Dolgozónk külső pályázat útján, külföldről beszerzett 2 db 1 millió Ft értékű videokártyát. Az eszköz beszerzése, tulajdonlása nem érinti az intézetet, tőlünk független. Dolgozónk az említett eszközöket az intézet tulajdonában álló, helyileg is itt található számítógépekbe szereltette be, hogy segítse a munkáját. Adott esetben, pl. munkaviszony-megszűnés esetén, a dolgozó a fent említett eszközöket is magával viszi további használatra. Helyesen járunk el, ha idegen eszközként nyilvántartásba veszünk speciális nagy értékű videokártyát, egyéb esetben mi lenne a megfelelő eljárás a fentiek ismeretében?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses eszköz nem intézményük tulajdona, intézményüknél az eszközzel kapcsolatos kiadás nem merült fel, ezért a könyvekben, mérlegben nem szerepelhet. A kérdéses eszközt analitikus nyilvántartásban kell idegen tulajdonú eszközként nyilvántartásba venni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Abban az esetben, ha a köztisztviselő jogviszonya felmentéssel szűnik meg, és végkielégítésre jogosult (pl. 6 havi illetményre), valamint a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, akkor azt ki kell fizetnie a munkáltatónak? Ki kell-e fizetni a jubileumi jutalmat, ha arra a köztisztviselő a jogviszony megszűnését követően válna jogosulttá, de még azon időn belül, amennyi végkielégítés megilletné (pl. megszűnés időpontja 03. 31., jubileumi jutalom esedékessége 08. 10., 6 havi végkielégítés jár)?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a jubileumi jutalom mikor esedékes. A Kttv. szerint a kormánytisztviselő/köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jogosult jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Visszatérő kismama részére szabadság kiadása

Kérdés: Kismama visszajön a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról. Szükséges lenne újból betanítani, ezért jó lenne, ha egy ideig még nem kezdené meg a szabadsága kivételét. Meddig kell kiadni részére a felgyülemlett, ki nem adott szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a személyi akadályoztatás miatt ki nem adott szabadságot az akadályoztatás megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni.Amennyiben a felgyülemlett szabadságnapok száma ennél kevesebb, értelemszerűen akár később is el lehet kezdeni kiadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Köztisztviselő esetében a szabadságmegváltás kifizetésének időpontja

Kérdés: Köztisztviselő a nők 40 éves öregségi nyugdíját vagy "rendes" öregségi nyugdíjat vesz igénybe. A szabadságmegváltást mikor kell kifizetni részére? A munkaviszonya megszüntetése előtt is ki lehet?
Részlet a válaszából: […] ...főszabályként természetben kell kiadni, megváltani nem lehet. Kivételt képeznek ez alól a következők:A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a kormánytisztviselőnek van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Magasabb vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] A Kúria Mfv.II.10.084/2018. számú elvi döntése szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése esetén a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása szükségtelen, a jogviszony megszüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Téves besorolás javítása esetén a szabadság megállapítása

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Amennyiben a közalkalmazott fizetési fokozata tévesen került megállapításra, és az a tévedés feltárását követően javításra került, hogyan kell eljárni a szabadság járandóság tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...ami megillette volna, a következőket lehet elmondani. A bírói gyakorlat alapján, amennyiben a közalkalmazott jogviszonya megszűnik, és a megszűnésig több szabadságot vett igénybe, mint ami őt arányosan megillette volna, úgy az nem követelhető vissza. Ugyanakkor e szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló két esetben minősül vezető állásúnak:– törvény erejénél fogva vezető állású [Mt. 208. § (1) bek.],– munkaszerződéses kikötéssel, törvényi feltételek fennállása esetén [Mt. 208. § (2) bek.].Az első eset alapján a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.
1
12
13
14
48