1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Az egyik intézményvezető 2 napos szakmai konferenciára utazott. Az általa leadott kiküldetési rendelvény tartalmazza az utazással kapcsolatos és a szállásköltségét is, mert az ország távolabbi helyén rendezték meg a konferenciát. A szállásról hozott egy számlát, amely az intézmény nevére szól, és az intézmény bankkártyájával fizette ki. Az autópálya-matricát úgyszintén az intézmény bankkártyájával fizette ki. Ezek a tételek is szerepelnek a kiküldetési rendelvényén. Mely tételek szerepelnek helyesen a kiküldetési rendelvényen? Csak azok, amelyeket ki kell a munkavállaló részére fizetni, vagy a kiküldetéssel kapcsolatos összes felmerült költség, még azok is, amelyeket intézményi bankkártyával kifizetett? A szállás és az autópálya-matrica kiegyenlítése megjelenik az intézmény bankkártyához kapcsolt számla kivonatain. Hová kell könyvelni a két bankkártyával kifizetett tételt? Le kell-e számfejteni ezeket a tételeket (szállás, autópálya-matrica) kiküldetésként, ha bankkártyával az intézmény már kifizette? Mely rovatokra kell könyvelni ezeket a tételeket?

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés tekintetében van különbség a teljes és részmunkaidős munkavállalók között a rendkívüli munkavégzés éves maximumát tekintve? Részmunkaidősökre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a napi, heti maximális munkaidő tekintetében, mint a teljes munkaidős munkavállalókra, azaz napi maximum 12 órát, heti szinten pedig maximum 48 órát dolgozhatnak?

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?

Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?

Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?

Kérdés: Hogyan fizethet ki a munkáltató hivatali célú saját gépjárművel kapcsolatos költségtérítést útnyilvántartás nélkül?