Találati lista:
31. cikk / 666 Helyi iparűzési adó
Kérdés: A helyi adónak nem alanya a magyar állam és annak költségvetési szerve. Tehát értelmezésünk szerint az állami tulajdont kezelő erdészet sem. Amennyiben az erdészetnek a Helyi adó-tv. értelmezése szerinti telephelye (pl. erdő, vasút) van településünkön, abban az esetben, ha az erdészet megbízásából dolgozók helyben szállnak meg, meg kell-e fizetniük az idegenforgalmi adót, vagy mentesülhetnek alóla annak ellenére, hogy az erdészeti zrt. nem alanya a helyi adónak?
32. cikk / 666 Öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó felmentési idő
Kérdés: Óvodapedagógusunk 2026. 01. 06-án betölti a 65. életévét, öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Szeretné a lehető legkorábbi időpontban befejezni az aktív pedagógusmunkát. Lehetséges-e, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát 2026. 01. 06. napjával felmentéssel megszüntetjük (mivel akkor már nyugdíjasnak minősül), és a 7 hónap felmentési idejét, munkavégzés alóli mentesítését előtte kiadjuk? Így 2025. 06. 08-án kezdődne a felmentési ideje. Tanügyigazgatási szakértő állásfoglalása szerint igen, az alábbi érvelés alapján:
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?
33. cikk / 666 Szabadság kiadása nyugdíjazáskor
Kérdés: Egy NOKS-os dolgozónk (dajka) a 65. életévét 2026. január 2. napján tölti be, és nyugdíjba szeretne menni öregségi nyugdíjjal (nem a nők kedvezményes 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjjal). A felmentési időt a 65. életév betöltése után kezdheti csak meg? Vagy már előre fel lehet menteni, mondván, hogy 2026. január 2-án nyugdíjasnak fog minősülni, és a felmentési idejét arra (2026. január 2.) már le is töltheti? A fennmaradó szabadságot hogyan lehet jogszerűen kiadni, illetve megváltani?
34. cikk / 666 Polgármester összeférhetetlensége
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester főállású jogviszonyban áll. Az önkormányzat működtet saját konyhát. A konyha üzemeléséhez szükség van élelmezésvezetőre. Az önkormányzatnál főállású jogviszonyban álló polgármester ugyanazon önkormányzatnál állhat-e megbízási jogviszonyban élelmezésvezetői feladatok ellátására? Az érintett személy rendelkezik a szakmai végzettséggel.
35. cikk / 666 Falugondnok továbbfoglalkoztatása nyugdíjasként
Kérdés: Falugondnokunk 2025 novemberében betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, 65 éves lesz. Dolgozhat-e falugondnokként továbbra is úgy, hogy ne kelljen lemondani a nyugdíjáról?
36. cikk / 666 Táppénzen lévő köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: A polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő letöltött évei alapján jogosult lenne a 35 éves jubileumi jutalomra. A dolgozó több mint hat hónapja táppénzen van. Kérdésem, hogy ettől függetlenül kifizethető a jutalom?
37. cikk / 666 Orvos nyugdíjas jogállása a nyugdíj folyósításának szüneteltetése időszakában
Kérdés: Az önkormányzati egészségügyi szakellátásban jelenleg az orvosokat vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy közreműködői szerződéssel tudjuk már csak foglalkoztatni. A korábban bevált gyakorlat, mely szerint személyes közreműködői szerződéssel voltak foglalkoztatva, már nem alkalmazható az új orvosokra, tekintettel arra, hogy új személyes közreműködői szerződés megkötését már tiltja a jogszabály. A munkát vállaló orvosok egy része már nyugdíjas, és azért nem szívesen vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, mert a nyugdíjukat ez esetben fel kell függeszteni, és bár megilleti őket jövedelemkiegészítésként a nyugdíjjal megegyező összegű kiegészítés, de a legtöbben attól félnek, hogy ha valami baj történik velük, akkor a házastársuk majd nem lesz jogosult utánuk özvegyi nyugdíjra. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvos elhalálozik (és jogviszonyánál fogva a nyugdíja helyett a Magyar Államkincstár jövedelemkiegészítést ad neki), abban az esetben a házastársát ugyanúgy megilleti-e az özvegyi nyugdíj, mintha nem lenne jogviszonyban, és nyugdíját a nyugdíjfolyósító nyugdíj jogcímen folyósította volna?
38. cikk / 666 Munkaviszony megszüntetése a GYES ideje alatt
Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?
39. cikk / 666 Bíróság által megítélt juttatások adózása
Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
40. cikk / 666 Kiküldetési díj vagy munkába járás költsége
Kérdés: Köztisztviselő ugyanazon napon írna ki kiküldetést és munkába járást. Jelenléti ív szerint a munkaidő kezdetétől végéig a munkahelyén tartózkodott. A kiküldetést nem a munkáltató rendelte el, saját elhatározásból vett részt egy konzultáción. Munkába járást és kiküldetést is elszámolhat?
