2605 talált állásfoglalás az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó – akivel önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll – a 2025. január 1-jétől alkalmazható határon átnyúló alanyi adómentességgel kapcsolatos kérdésekkel fordult önkormányzatunkhoz. Az egyéni vállalkozó vállalkozása gazdasági helyzetétől, a piaci lehetőségektől függően tervez az Európai Unió más tagállamaiban is tevékenységet végezni; belföldön nem választott alanyi adómentességet.
1. Ahhoz, hogy egy belföldi adóalany más tagállamokban határon átnyúló alanyi adómentességet alkalmazhasson, Magyarországon is alanyi adómentesnek kell lennie?
2. Az egyéni vállalkozó által Magyarországon teljesített ügyletek ellenértékét is bele kell számítani a 100.000 eurós uniós értékhatárba, vagy csak a más tagállamokban teljesített ügyletek ellenértékét?
3. Az egyéni vállalkozó feltehetőleg év közben fogja bejelenteni, hogy határon átnyúló alanyi adómentességet választ egy vagy több tagállamban. Van erre lehetőség, azaz év közben is választható a határon átnyúló alanyi adómentesség, vagy aki már végez gazdasági tevékenységet év közben, az csak a következő évtől választhat más tagállamban alanyi adómentességet (hasonlóan a belföldi alanyi adómentességhez)?
4. Felmerülhet olyan eset, hogy az egyéni vállalkozó határon átnyúló alanyi adómentességet választ valamely tagállamban, azonban mégis áfát kell fizetnie az adott ügylet után?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek megnyitójára fellépőket hívtak meg, és helyi termékek ingyenes kóstolóját is tervezik a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat, a fellépők és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlákat fogja befogadni. A rendezvény ingyenes, nem lesz belépőjegy, és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A költségeket az önkormányzat átszámlázza az azt ténylegesen finanszírozó nonprofit kft.-nek. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfakötelezettséget választott, és nem alanyi adómentes. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani a nonprofit kft. felé?

Kérdés: Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban merült fel kérdésként, hogy kit terhel az adókötelezettség, kinek kell a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót megfizetnie és bevallania? Ha a magánszemélyt terheli ez a kötelezettség, akkor milyen módon tudja igazolni költségvetési szervünk dolgozója, hogy minden évben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az aktuális bevalláskor, éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell-e számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel a törlesztéssel csökkentette a magánszemély a fennálló tartozását? Ha a 15 millió forint összegű kölcsönt 2025. november közepén kapta, hogyan kell majd kiszámolnia a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső fizetendő összeget?

Kérdés: Költségvetési szervünk kisadózó egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. Az egyéni vállalkozónak három gyermeke van. A három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítheti-e a magánszemély ebben az esetben?

Kérdés:

Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés: A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-ING-ből – elektronikus földhivatali rendszerből – a polgármesteri hivatal dolgozói, az önkormányzati feladatok ellátása kapcsán (pl.: adó- és értékbizonyítvány, hagyatéki ügyek, adóhatósági ügyek stb.) e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatokat kérnek le. Az e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatok egy része kapcsán a szolgálató számlát állít ki. A számlát a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat nevére szükséges kiállítania a szolgáltatónak?

Kérdés: Önkormányzatunk tartós befektetési jegyet vásárolt. A vásárolt befektetési jegyet három hónap múlva eladta, és ismét vásárolt a kamattal növelt összeggel. A tartós befektetési jegy vásárlását hogyan kell könyvelni? A tartós befektetési jegy esetében a 16-os főkönyvi számot, vagy a forgatási célú befektetés esetében a 24-es főkönyvi számot? A mi esetünkben melyiket alkalmazzuk?

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?

Kérdés:

Önkormányzati tulajdonú cég jogutódlással történő megszűnéséről döntöttek, jogutód a polgármesteri hivatal. A zárómérleg rendelkezésünkre áll. Melyek az átvétel könyvelési lépései a befektetett eszközök, forgóeszközök (követelések), pénzeszközök, továbbá a sajáttőke-elemek (jegyzett tőke, eredménytartalék) és a kötelezettségek esetében?