2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben dolgozó, a Kjt. 57/B. § hatálya alá tartozó vezető beosztású (nem kinevezett vezető) közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott 30 nap alapszabadság illeti meg 2010. január 1-jétől. Ezen vezetői kör az alapszabadságon felül jogosult az 57. § (1) bekezdésben rögzített pótszabadságra is?

Kérdés: Polgármester részére az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése szerint fizetett költségátalány után 2010. január 1-jét követően milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni?

Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.

Kérdés: Önkormányzat hivatalaként a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet vonatkozik működésünkre. A hivatkozott jogszabály 19. § (1) bekezdésnek megfelelően az ellenjegyzési feladatokat olyan személy láthatja el, aki felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik. Ugyanezen jogszabály 74. § (2) bekezdés f) pontja alapján helyi önkormányzati szervnél ellenjegyző a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő. Amennyiben a jegyző akadályoztatva van, és ellenjegyzési feladatainak nem tud eleget tenni, úgy az ő feladataiban helyettesítheti az aljegyző akkor is, ha nem rendelkezik megfelelő pénzügyi-számviteli végzettséggel?

Kérdés: Egy községi önkormányzat jegyzőjeként fordulok Önökhöz. Korábbi alkalmazottunk 2006. március 1-jétől áthelyezéssel került egy kistérségi társuláshoz családgondozóként. Volt alkalmazottunk most jelezte igényét egy korábbi (2005. május 16-ával esedékes) 2 havi jubileumi jutalomra. Kinek kell kifizetnie a jubileumi jutalmat? Amennyiben a jelenlegi munkáltatónak (a kistérségnek), akkor nekünk, mint korábbi munkáltatónak van-e fizetési kötelezettségünk feléjük?

Kérdés: Kolléganőnk részt vesz a prémiumévek programban. Az iskola köthet-e vele konkrét munkára megbízási szerződést?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?

Kérdés: Az új Ámr. [292/2009. (XII. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépésével változott-e 2010-től a gazdasági vezetők képesítési követelménye a régi Ámr. szabályaihoz képest?

Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?

Kérdés: Bányakapitányság által kiadott bányabezárásra kidolgozott műszaki terv jóváhagyása fordított adózás szempontjából építési engedélynek minősül-e? Tudomásunk szerint kizárólag az újonnan létrehozandó vagy átalakítással érintett, esetleg bontásra ítélt szerkezetekkel összefüggésben kiadott engedélyek minősülnek fordított adózás szempontjából építési hatósági engedélynek. Nem vagyunk azonban meggyőződve arról, hogy ugyanezen megítélés alá esik a szóban forgó jóváhagyási eljárás.