3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek – bizonyos feltételek megléte esetén – lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat – bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik – továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?

Kérdés: Önkormányzati intézménynél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. A telefon magáncélú használata miatt a számla teljes összegének 20%-a adóköteles jövedelem, az adót ez után fizetjük meg. A telefonszámla könyvelése során a 20%-os rész nettó összegét K1107, az erre eső áfaösszeget K351 (le nem vonható áfa) rovatra könyveljük. A telefonszolgáltatás fennmaradó (80%) összegének elszámolása K322 és K351 rovatokon történik. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a 20% könyvelését mely rovatokra kell helyesen elszámolni?

Kérdés: Intézményünk tárgyi eszközök beszerzésénél, az aktiváláshoz az alábbi dokumentumokat kéri (értelemszerűen a beruházás típusának a függvényében a megfelelőt):
– Átadás-átvételi jegyzőkönyv
– Üzembe helyezési jegyzőkönyv
– Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
Ha a beszerzett eszközt nem szükséges üzembe helyezni (pl. bútor vagy tolókocsi), akkor az aktiváláshoz elegendő-e a szállítólevél, vagy abban az esetben is szükséges az átadás-átvételi jegyzőkönyv?

Kérdés: Egy önkormányzat nyílt pályázat útján értékesített egy üzletnek minősített ingatlant [nem esik az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés ja), jb) kivételek alá] egy vállalkozó (áfaalany) részére, a jegyzőkönyvben az eladási ár 12.700.000 forint. Az önkormányzat áfaalany, az ingatlanértékesítésre pedig nem az általános szabályokat választotta, hanem bejelentette, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontját adókötelessé teszi.
Ebben az esetben mi a helyes:
a) az önkormányzat kiállít egy számlát 10.000.000 forint összegről, a 2.700.000 forintot pedig ki-fizetteti a vállalkozóval a NAV felé, vagy
b) kiállítja a számlát 12.700.000 forintról, szerepelteti az áfabevallásában a 04. sorban, a vevő pedig szerepelteti az áfabevallásban a 29. és a 66. sorban a 12.700.000 × 27%-ot, azaz 3.429.000 forintot?

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén az irodaépület mellett számos büfének biztosít bérleményt. Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. A gáz, illetve a villamos energia tekintetében a továbbszámlázandó egységárak megállapítása során figyelembe kell-e venni a rendszerhasználati díjak összegét? Intézményünk nagyfogyasztónak számít, ezért ezek az összegek elég magasak. Ha figyelembe kell venni a rendszerhasználati díjat, akkor milyen számítási módon kell meghatározni az egységárat?

Kérdés: Már csak néhány nap van a társaságiadó-előleg esedékességéig, ha be is nyújtjuk a kérelmet, nem fogja az adóhatóság az esedékességig elbírálni, és véglegessé biztosan nem válik a határozat, ezért a módosítás sem fog felkerülni az adószámlánkra, tehát meg kell fizetnünk a "jelenlegi" előleget, különben tartozásunk keletkezik, amely kizárja a kedvező elbírálást, és még késedelmi pótlékot is kell fizetnünk. Adjunk be egy fizetési halasztási kérelmet is, és akkor nem lesz pótlék? Lehet, hogy az adóhatóság az előlegmódosítást csak a határozat kiadása után esedékes határidők tekintetében engedélyezi?

Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?

Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében fejlesztést hajt végre olyan önkormányzati tulajdonú ingatlanon, amely egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. kezelésében van. A fejlesztéshez szükséges bővíteni a villamosenergia-hálózatot, ez a költség elszámolható a pályázatban, az összeget díjbekérő alapján ki is egyenlítettük a közműszolgáltatónak. Az előlegszámlát viszont a kft. részére bocsátotta ki a közműszolgáltató, mi csak számlafizetőként vagyunk rajta feltüntetve. Megkerestük ezzel a problémával a szolgáltatót, melyre azt a választ kaptuk, hogy ő csak az ahhoz az ingatlanhoz tartozó rendszerhasználó nevére tud számlát kiállítani, mert vele áll szerződéses jogviszonyban, és így a számla könyvelésére a rendszerhasználó (tehát a kft.) jogosult, a fizető fél csak egyéb adatként kerül feltüntetésre a számlán, annak könyvelésére, illetve az igénnyel kapcsolatos ügyintézésre nem jogosult. Hogyan kell ebben az esetben könyvelni az előlegszámlát úgy, hogy az a pályázatban is elszámolható legyen? Mi fizettük ki, de nincs erről az önkormányzatunk nevére szóló számla. A kft. viszont rendelkezik egy számlával, amit nem tud lekönyvelni, mert pénzügyi teljesítés részéről nem történt.