1730 cikk rendezése:
121. cikk / 1730 Főzőkonyhai beszerzések szabályozása
Kérdés: Intézményünk főzőkonyhával rendelkezik. Az alapanyagokat éves szinten kb. nettó nyolc-millió forint értékben szerezzük be. Mindezt nem egy szállítótól, hanem friss alapanyagokat (pékáru, zöldségek) külön-külön beszállítóktól, a tárolható alapanyagokat pedig jellemzően 1 beszállítótól. Az egy beszállítótól beszerzett árukra kell-e árajánlatot kérni, ha igen, akkor ezt milyen módon, hiszen sokféle termékről van szó, illetve hogyan célszerű ezt szabályozni a beszerzési szabályzatunkban?
122. cikk / 1730 Cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt
Kérdés: Jár-e cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt? A munkáltató meghatározhatja-e a cafeteriaszabályzatában, hogy a dolgozó nem jogosult a cafeteriajuttatásra a tárgyhónapban a betegállomány időszak alatt saját és gyermeke jogán?
123. cikk / 1730 Bölcsődei pótlék számítása
Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján járó bölcsődei pótlék számításának mi az alapja? Az alapilletmény vagy az alapilletmény + bölcsődei pótlék?
124. cikk / 1730 Önkormányzati támogatású civil szervezetek
Kérdés: Önkormányzatunk támogat civil szervezeteket, alapítványokat. Milyen formában tehetjük ezt meg, illetve ezen szervezeteknek van-e elszámolási kötelezettsége az önkormányzatunk felé? Minden esetben kell támogatási szerződést kötni? Tudomásunk szerint egyesület állíthat ki számlát. Jól gondoljuk?
125. cikk / 1730 Átláthatósági nyilatkozat
Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
126. cikk / 1730 Emlékmű nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk emlékművet készíttetett. A szerződésben szerepel, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet részére a kortárs képző- és iparművészeti alkotások dokumentálása céljából adatot szolgáltat. Az emlékművet egy parkban állították fel. A fentiek alapján ez kulturális javaknak minősül? Tárgyi eszközként vagy egyéb építményként kell a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni? Hány százalék értékcsökkenést számolhatunk el rá?
127. cikk / 1730 Kárátalány elszámolása
Kérdés: 2021-ben az önkormányzat adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés tárgya: kivett ipari park megnevezésű külterületi ingatlan értékesítése. Kedvezményes vételár került megállapításra 1.500.000 forint + áfa összegben, melyről a számlát az önkormányzat kiállította, az áfát befizette. A kedvezményes vételár feltételekhez volt kötve (beruházásmegvalósítás, folyamatos üzemeltetés, munkaerő-foglalkoztatás), melyeket a vevő nem teljesített. Az önkormányzat a fentiek alapján elállt a szerződéstől. A szerződés erre vonatkozó pontja a vételárra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: az eladó (önkormányzat) köteles az általa kapott vételár visszaadását felajánlani, melyből a korábbi kedvezményes nettó vételár x százalékának megfelelő kárátalányt visszatart. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a kárátalány összegével csökkentett vételárat ad vissza. Az általunk kapott vételár 1.500.000 forint + áfa volt. Ezen összeg nettó 10%-a kárátalány, melyet visszatartunk. Tekintettel arra, hogy az áfát anno megfizettük, a „felajánlott vételár” összege hogyan kerül megállapításra: 1.500.000–150.000 = 1.350.000 forint + áfa, vagy pedig az 1.350.000 már a bruttó összeg? Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a vevő számlát kell, hogy kiállítson az önkormányzatnak a felajánlott vételárról, és azt az önkormányzat kvázi ingatlanvásárlásként könyveli?
128. cikk / 1730 Vevőkkel szembeni követelés
Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)
129. cikk / 1730 Alanyi adómenteség választására jogosító értékhatárba beszámítandó tételek
Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?
130. cikk / 1730 Járőrképzés támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk a Pest Vármegyei Rendőrfőkapitánysággal kötött keretmegállapodás (szándéknyilatkozat) szerint támogatni fog összesen nettó 500 000 forinttal egy járőrképzésben részt vevő személyt, akivel erről megállapodást köt majd, annak felhasználását ellenőrizheti, a képzés elvégzése után a rendőrség állományba veszi a támogatottat. Milyen rovaton és COFOG-on elfogadható könyvelni ezt a támogatást?
