Elévült kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk jelenleg is nyilvántart egy 2013. évi szállítói kötelezettséget. A szállítói partner egyik évben sem küldött fizetési felszólítást és egyenlegközlőt sem. Elévülésre hivatkozva kivezethetjük-e a könyveinkből a tartozásunkat? Milyen dokumentumok szükségesek ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Koronavírus elleni védekezés támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználhatják. A beszerzés áfáját nem helyezhetik levonásba.Saját intézménynek történő átadáskor a 412. Nemzeti vagyon változása, postának történő átadáskor pedig a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Tűzifa adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a számlázott ár.Ha a tűzifát az önkormányzat a szociális intézmény részére átadja, annak elszámolása a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben történik. A szociális intézmény a tűzifát készletre veszi a 412. Nemzeti vagyon változásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Fedett kerékpártároló az óvodában

Kérdés: Az önkormányzat intézménye (óvoda) által készített fedett kerékpártároló egyéb építménynek számít? Szükséges az önkormányzat részéről hozzájárulás a kerékpártároló készítéséhez? Az intézmény tárgyieszköz-nyilvántartásában szerepelhet a kerékpártároló úgy, hogy az intézmény épülete az önkormányzat nyilvántartásában szerepel, vagy az intézmény térítés nélküli átadásként vezesse ki a nyilvántartásából?
Részlet a válaszából: […] ...amely általában a talajjal való egybeépítés révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Önkormányzati előirányzat-módosítás

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?
Részlet a válaszából: […] ...míg az önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. és az Ávr. biztosítja ezt.A képviselő-testületnek az előbbiek szerinti változásokat át kell vezetni a költségvetési rendeletben az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése alapján, negyedévenként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Nyugdíjasklub nevére szóló számla

Kérdés: A 2020. július 1-jével hatályba lépő számlázási szabályok szerint számlára kiállítás és befogadás során a szervezet adószámát be kell írni. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeik függvényében támogatják a helyi civil szervezeteket. 2020. július 1-je előtt lehetőség volt olyan civil szervezet támogatására is, amelyek bírósági bejegyzéssel nem rendelkeztek, azaz nem bejegyzett szervezetek voltak, pl. idősek klubja, kézművescsoport stb., hiszen a kapott támogatásra vonatkozóan a nevükre kiállított bizonylattal számoltak el. 2020. július 1-je után erre nincs lehetőség – véleményem szerint –, ugyanis a támogatott szervezet csak akkor tud elszámolni, ha adószámmal rendelkezik, és a nevére számlát tudnak kiállítani. Szerintünk emiatt szükséges az államháztartási források átadásának és átvételének helyi szabályait is átalakítani. Az említett szervezetek csak egy ún. "befogadó szervezet" útján fognak tudni támogatásban részesülni a jövőben. Kérném szíves segítségüket, iránymutatásukat a fentiekről az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása érdekében.
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem közli az adószámát.A számla-adatszolgáltatási kötelezettség miatt nem szükséges, hogy az eddigi elszámoltatási gyakorlatukon változtassanak.(Kéziratzárás: 2020. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Kata szüneteltetése

Kérdés: Egy katás vállalkozó 2020 októberében küldött változásbejelentést, miszerint szüneteltette vállalkozását 2014-ben 2 hónapon keresztül, és 2015 és 2016 között szintén 2 hónapon keresztül. Mire hivatkozva utasíthatjuk ezt vissza?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes Ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] ...a tényt a nyilvántartásban is fel kell vezetni.A belső szabályzatban nem célszerű a jogkörgyakorlókat név szerint megjelölni, a személyi változások miatt. A szabályzatban célszerű azt írni, hogy kötelezettségvállalásra az első számú vezető (elnök, igazgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Megváltozott munkaképességű személyek

Kérdés: A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében? Megváltozott munkaképességűnek lehet-e tekinteni azokat a foglalkoztatottakat, akik súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét vehetik igénybe a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján? Bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: mellrák) vagy emésztőrendszeri betegségek (a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség) miatt adókedvezmény igénybevételére jogosultakat megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe lehet-e venni? Súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással rendelkező személyeket, akik rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal nem rendelkeznek, megváltozott munkaképességűeknek minősülnek-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy a részvénytársaság részére milyen jogcímen történt a befizetés, a tőke-visszapótlás ugyanis nem egy jogszabály által definiált meghatározás. A 2012-ben hatályban lévő Gt. 245. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
1
17
18
19
115