Nyomtatás elszámolása

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?
Részlet a válaszából: […] külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészében közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.”Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik többek között a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.Az önkormányzati képviselő részére kifizetett költségtérítést nem önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie. Ebből a bevételéből számlák, bizonylatok nélkül az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. pontjában felsorolt igazolás nélkül elszámolható költségek vonhatók le. A 10 százalékos költséghányad levonására a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés esetében nincs mód. A képviselő a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét.A kifizetőnek nyilatkoznia kell az adóelőleg-elszámolás során figyelembe vehető költségekről, amelyről a saját nevére szóló számlával kell rendelkeznie.Véleményünk szerint az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdés feltételei, mely szerint „nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      

Óraadói oktatói tevékenység

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?
Részlet a válaszából: […] vezetőjének a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a feladatai körébe tartozik. A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján dönthető el, hogy létesülhet-e az intézmény és vezetője között a közalkalmazotti jogviszonyon túl munkavégzésre irányuló további jogviszony a szakirányú oktatásban való részvételre.A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízással nem fér össze, ha a vezető– hozzátartozójával irányítási kapcsolatba kerülne,– a munkáltatójáéval azonos vagy hasonló (jelen esetben szociális) tevékenységet is végző gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag,– a munkáltatójával rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban lenne vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.A Kjt. 42. §-a azt zárja ki, hogy a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal a munkaköri feladatai ellátására létesítsen munkavégzésre irányuló további jogviszonyt. Tehát ha jelen esetben az intézményvezetőnek nem csupán a duális képzés szervezése, de az abban oktatóként való részvétele is a munkakörébe tartozna, ez kizárná, hogy erre a feladatra vele további jogviszony létesüljön. Ez a kinevezés, illetőleg a munkaköri leírás alapján dönthető el.A Kjt. 43. §-a alapján pedig az jogellenes, ha a munkaidő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészében – azonos időtartamra esik, és a munkáltatói jogkörgyakorló ehhez nem adott előzetes engedélyt. Így, ha az önkormányzat mint a szociális intézmény intézményvezetőjének munkáltatója az oktatási tevékenységre óraadói megbízási szerződés kötését engedélyezi, akkor ennek a Kjt. alapján nincs akadálya.A fentieken túlmenően figyelemmel kell lenni az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: „kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a (...) maga javára látná el”. Mivel az Ávr. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja azt is tartalmazza, hogy a költségvetési szerv nevében a szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a szerv alkalmazásában álló személy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekétkeztetéssel összefüggésben felmerült áfa elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!
Részlet a válaszából: […] az önkormányzattal, és a fizetendő ellenértéket jogszabály (Gyvt.) határozza meg, ezért az Áfa-tv. 67. §-a a kérdéses esetben nem alkalmazandó.A költségvetési szervek által folytatott gyermekétkeztetés térítési díjának megállapítására speciális szabályok vonatkoznak. Az úgynevezett teljes árat fizetők sem a teljes bekerülési, előállítási értéket fizetik meg, mivel a Gyvt. 151. §-ának (2f) bekezdése szerint, ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg, a (3) bekezdés szerint a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. alapján megállapított ár nem piaci ár.A gyermekétkeztetés áfarendszerbeli kezeléséhez figyelembe kell venni az Áfa-tv. alapelveit. Az áfa nem a nyereséget, hasznot adóztatja. Az áfa az értékesítési forgalomhoz kötődik.Az 50%-ot térítő étkezők után a ténylegesen fizetett összeg áfáját kell fizetendő adóként beállítani az áfabevallásba, ugyanis a fizetendő adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett fizetett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől. A közétkeztetéshez adott állami, fenntartói támogatás nem árat befolyásoló támogatás, és szolgáltatás ellenértékének sem tekinthető, ezért nem képez áfaalapot.A szociális étkeztetés tekintetében szintén az eladási ár lesz a fizetendő áfa alapja, ami jelen esetben a vásárolt élelmezés beszerzési árával egyezik meg.Az áfa úgynevezett nettó elszámolású adó, ami azt jelenti, hogy az értékesítőre áthárított előzetesen felszámított áfa – amennyiben áfás bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik a beszerzés – levonásba helyezhető. A kedvezményes áron történő értékesítés is ellenértékes bevételszerző tevékenység.Az adólevonás főszabályát az Áfa-tv. 120. §-a határozza meg.E szerint az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a szabályból következően az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem helyezhető levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt (alsós, felsős, tízórai, ebéd, uzsonna, diétás stb.) vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve nem levonható áfa.Amennyiben az ingyenesen adott ételre jutó beszerzési áfát nem vonják le, akkor az ingyenes étkeztetés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ugyanis az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:      

Bölcsődei dajka besorolása

Kérdés: A bölcsődei dajka munkavállaló 16 év munkaviszonnyal rendelkezik vállalkozói szférában, és 11 év közszférában eltöltött jogviszonnyal. Végzettsége középfokú. A BDDSZ által szervezett, a 15/1998. NM rendelet előírásainak megfelelő tanfolyamot elvégezte, amely tanúsítványt adott. A 15/1998. NM rendelet 44. §-a (1) bekezdésének megfelel a végzettsége, a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot elvégezte a rendelet 176. §-ának (3b) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A 20/2017. EMMI rendelet alapján a bölcsődei dajka tanfolyamra való jelentkezés feltétele alapfokú vagy középfokú végzettség. A Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdéseken túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Mivel a bölcsődei dajka munkakör alapfokú végzettséggel is betölthető, és a 15/1998. NM rendelet a munkakör betöltésétől számított 12 hónapon belül írja elő a képesítési követelmények valamelyikének megszerzését, véleményünk szerint az alapfokú végzettséggel az első munkaviszonya óta rendelkezik, így a besorolásnál valamennyi munkahely beszámítandó.
A BDDSZ tájékoztatója szerint:
„Eszmei közalkalmazotti idő számítása
A Kjt. 78/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan megjegyezzük, hogy:
– Kisgyermeknevelő munkakör esetében, csak azokat a korábbi Mt. szerinti jogviszonyokat lehet figyelembe venni, amikor a dolgozó rendelkezett már valamelyik csecsemő- és kisgyermekgondozó-nevelő szakképesítéssel a 15/1998. NM rendelet 2. számú mellékletében előírtak közül.
– Bölcsődei dajka, konyhalány, egyéb technikai és adminisztratív munkakörök esetén nincsen képesítésre vagy iskolai végzettségre vonatkozó előírás a 15/1998. NM rendeletben (a Magyar Bölcsődék Egyesülete által szervezett bölcsődei dajka tanfolyam nem minősül államilag elismert szakképesítésnek), ezért esetükben valamennyi korábbi munkahely jogszerző időnek számít. Viszont, azon bölcsődei dajkák esetén, akik a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkeznek, már csak a dajka szakképesítés megszerzésétől számított, a Kjt. 87/A. §-a szerint elfogadható jogviszonyok adnak jogszerző időt, azonosan a kisgyermeknevelő munkakörnél alkalmazandó szabályhoz.”
A dolgozó nem a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkezik, hanem a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot végezte el, melyet a Magyar Bölcsődék Egyesülete szervezett. Fenti szabályok és tények alapján a besorolásánál helyesen járunk el, ha a vállalkozói és a közszférában eltöltött éveket is beszámítjuk a fizetési fokozat tekintetében?
Részlet a válaszából: […] töltött be).A gyermekjóléti ágazat közalkalmazotti munkakörei tekintetében a „munkakörhöz szükséges iskolai végzettségeket vagy képesítéseket” a 15/1998. NM rendelet sorolja fel. Ennek 2. melléklete 2017. január 1-jétől a bölcsődei dajka munkakörhöz vagylagosan– a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam, vagy– 01193003 számú dajka szakképesítés meglétét írja elő.A bölcsődei dajka munkakör ellátására szervezett tanfolyam „hatósági jellegű képzésnek” minősül a 20/2017. EMMI rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. Az e rendelet 2. melléklete szerinti tanúsítvány csak annyit tartalmaz, hogy az érintett „a bölcsődei dajka részére előírt tanfolyamot elvégezte, és sikeres vizsgát tett”. Tehát a bölcsődei dajka tanfolyam valóban nem ad sem iskolai végzettséget, sem állam által elismert szakképesítést vagy szakképzettséget.A kérdés tehát az, hogy a Kjt. 2004. január 1-jétől hatályos 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti „munkakörhöz szükséges képesítés” fogalom körébe csak az állam által elismert szakképesítések, szakképzettségek tartoznak-e bele, vagy a hatósági jellegű képzések – pl. a dajkatanfolyam – is.A 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete szerint a bölcsődei dajka az „A”–„D” fizetési osztályok közül sorolható be valamelyikbe. A besorolást a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontja alapján kell elvégezni, mely nem említi a besorolás alapjaként – még akkor sem, ha a munkakör betöltéséhez jogszabály alapján szükségesek – a hatósági képzéseket, csak az iskolai végzettségeket és a szakképesítéseket, szakképzettségeket.A Kjt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk tanulmányi szerződést kötött az egyik köztisztviselőjével, iskolarendszerű képzés vonatkozásában. A Költségvetési Levelek 380. számában a 6878. sorszámú kérdésre adott válaszuk alapján az utazási költség kiküldetési rendelvény alapján nem számolható el, jogviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni. A munkavállaló az iskolarendszerű képzés során saját gépjárművel utazik a képzési helyre. Az így felmerülő költségek megtérítését a tanulmányi szerződésben vállalta a hivatalunk.
1. Az utazási költség jogviszonyból származó jövedelemként történő megtérítését ilyen jellegű analitikával, alátámasztó dokumentummal szükséges igazolni?
2. Az iskolarendszerű képzés során napidíj jár-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] magánszemély nevére szóló számla alapján, sőt akár számla nélkül is hozzájárulás formájában. Az utazási költség megtérítését célszerű útnyilvántartással alátámasztani, amely tartalmazza a képzés és a vizsga napjaira a magánszemély lakhelye és a képzés helye között megtett távolságot oda-vissza. Az utazási költségtérítés a magánszemély gépjárművének fogyasztási normája és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzatával számolható. A képzés utazási költsége nem minősül sem munkába[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:      

Külföldi szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő jármű Romániában lerobbant. A gépjármű szállításáról, javításáról román nyelven készpénzes számla került kiállításra. Az önkormányzat közösségi adószámmal nem rendelkezik. A számlát a román fél adómentesen állította ki. A kiállított számla alapján az önkormányzatnak az áfát Magyarországon kell bevallani és megfizetni? A számlát a könyvelésbe a pénztárba történő kifizetés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és kifizetni?
Részlet a válaszából: […] számlán szerepeltette-e. Vélelmezhető, hogy a román fél nem adott adatszolgáltatást a közösség más tagállami adóalany részére nyújtott szolgáltatásról a VIES rendszerben. Vélelmezhető, hogy a román szabályok szerint ottani alanyi adómentes számlát állított ki, aki a javítási szolgáltatást végezte.Az önkormányzat az eladó közösségi adószámának ismerete nélkül, és anélkül, hogy ő maga rendelkezne közösségi adószámmal, nem tudja helyesen bevallani a kérdéses számlát. Abban az esetben lehetne szabályosan rendezni az ügyletet, ha közösségi adószámot igényelnek, megadják a román partnernek, aki annak birtokában kiállít közösségi mentes szolgáltatásról szóló számlát, amelyen a saját közösségi adószáma is szerepel.Javasoljuk, hogy a jövőben a hasonló esetek elkerülése érdekében igényeljenek közösségi adószámot, és azt adják meg a partnernek közösségi szolgáltatás igénybevétele esetén.Az Áfa-tv. 80. §-a szerint az árfolyamszámítást az alábbiak szerint kell megállapítani:(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amelya) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskorérvényes.(2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyeta) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagyb) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.Az MNB-árfolyam áfaalap megállapításához akkor alkalmazandó, ha annak választását bejelentették az adóhatósághoz.A kötelezettségvállalást az Áhsz. 15. §-ának (5) bekezdése szerint a beszerzés, a szolgáltatás igénybevételének teljesítési időpontja szerinti árfolyam kell nyilvántartásba venni. Az átszámításhoz az árfolyamot az Áhsz. 20. §-ának (3) és (4) bekezdései szerint kell figyelembe venni. Ennek alapján a külföldi pénz-értékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyző helyettesítése

Kérdés: Hivatalunk jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik. Van-e jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessünk meg? Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kineveznünk egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, vajon rendelkezne-e munkáltatói jogkörrel, vagy ez esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét? Továbbá arra az esetre is kérnénk állásfoglalást, hogyan járjunk el akkor, ha az aljegyző nem vállalja a hosszú távú helyettesítést.
Részlet a válaszából: […] lehetővé teszi, hogy vezetői kinevezést helyettesítés céljából határozott időre adjanak, és az meg is hosszabbítható. E rendelkezések alapján pályázat alapján határozott időre jegyző kinevezhető, amennyiben a törvényes feltételeknek megfelel.A „jegyzői referens” munkakör nem szabályozott. A Mötv. 82. §-ának (3) bekezdése annyit tartalmaz, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) rendelkezhet a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. E szabályból az következik, hogy a „jegyzői referens” csak a jegyző és aljegyző egyidejű akadályozottsága esetére, legfeljebb 6 hónapra nevezhető ki, feltéve továbbá, hogy az SzMSz az adott polgármesteri hivatalnál ezt lehetővé teszi. Mivel jelen esetben az aljegyző nem akadályozott, ezt a szabályt nem lehet alkalmazni (vagy legfeljebb csak arra az időre lehet, amíg az aljegyző is távol van, pl. szabadságát tölti). Azaz, ha nem neveznek ki – akár határozott időre – jegyzőt, akkor az aljegyző köteles a törvényes helyettesítési jogkörében eljárva ellátni a jegyzői feladatokat. Itt jegyezzük meg, hogy a Kttv. – jegyzőre is alkalmazandó – 52. §-a (5) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a kormánytisztviselő (köztisztviselő) munkaköri kötelezettsége.A Kttv. 227. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas dolgozót foglalkoztat. Jól gondoljuk, hogy ez esetben mind a nyugdíj, mind pedig a munkabér megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Tanyagondnok besorolása

Kérdés: Tanyagondnok (közalkalmazott) felvételénél milyen jogviszonyt vegyünk figyelembe a besoroláshoz? Mindent, vagy csak az előzőleg közalkalmazottként szerzett szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel már rendelkezett,– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (költségvetési intézménynél) bármikor munkaviszonyban töltött idő, függetlenül attól, hogy rendelkezett-e a jelenlegi munkaköréhez szükséges végzettséggel,– a Ktv., a Ktjv., a Kttv., az Áttv. és a Kit. hatálya alá tartozó szervnél (közigazgatási szervnél) munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy biztosi jogviszonyban töltött idő,– a Kjt. hatálya alá tartozó, valamint az előző pontban felsorolt szerveknél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő,– a Ksztv. szerinti állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött idő,– a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban töltött idő,– a Hszt. szerinti, rendvédelmi szervnél szolgálati jogviszonyban és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban töltött idő,– a Hajtv. szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő,– a Pnbtv. szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban töltött idő,– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idő (bíróként, ügyészként vagy igazságügyi alkalmazottként),– az Eüsztv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő,– az állami vagy önkormányzati költségvetésből működő munkáltatónál a Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő,– a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Nők kedvezményes nyugdíjazása

Kérdés: Szociális ágazatban (családsegítő központban) dolgozó közalkalmazott 2026. augusztus 1. napjával szeretne a nők kedvezményes nyugdíjába menni (szolgálati ideje megvan). A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nélkül igényelheti-e a kedvezményes nyugdíjat? Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a közalkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] kérdés a már megállapított „nők 40” nyugdíj tényleges folyósíthatósága. A Tny. 83/C. §-a kimondja, hogy – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – az öregségi nyugdíjat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas pl. közalkalmazotti jogviszonyban áll. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről hivatalból dönt. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését. Az említett kormányrendeleti kivételeket a Tnyvhr. 73/B §-ának (1) bekezdése szabályozza, ennek a) pontja alapján „a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál áll fenn”. Mivel a család- és gyermekjóléti központ a Gyvt. szerinti gyermekjóléti intézmények közé tartozik, az itt dolgozó közalkalmazott nemcsak hogy igényelheti, de ténylegesen meg is kaphatja a jogviszonya fenntartása mellett az öregségi nyugdíjat.Ebben az esetben tehát a szokásos módon kell elindítani a nyugdíjazás folyamatát az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
14