Óvodai dolgozók bérének felülvizsgálata

Kérdés: Az óvoda intézményvezetője kérte a bérek felülvizsgálatát, véleménye szerint az óvónőknek kevesebb bér lett megállapítva, mint amennyi jogszabály szerint járna nekik. A KIRA--rendszer a besorolásuk szerinti vetítési alapként a 174,5%-ot rögzíti, azonban a vezető óvónő szerint ezt 180%-kal kellett volna számolni.
Az Nkt. 65. § (1) bekezdés: A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
d) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
e) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
f) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 120 százaléka,
b) alapfokozat esetén 180 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 200 százaléka.
Fenti jogszabályt úgy értelmezem, ha teljesítményt értékelnek, akkor nem lehet kevesebb a vetítési alap a 174,5%-nál. Azonban a 180%-ot csak a teljesítményértékelést követően kaphatják meg? Vagy ettől el lehet tekinteni? Az óvónő nyilatkozata alapján náluk sem minősítés, sem teljesítményértékelés nem történt.
Részlet a válaszából: […] ezt akkor is el kell érni, ha a munkáltató csökkentést alkalmaz a teljesítmény értékelése alapján. A teljesítmény értékelése egy tanévre szól, szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Tehát a munkáltató a besorolás szerinti illetményt nem csökkentheti a meghatározott mérték alá. A csökkentésnek összefüggésben kell állnia a teljesítményértékelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szja-alap-kedvezmények

Kérdés: Az első házasok kedvezménye az Szja-tv. szerint "nyugszik", ha mindkét fél igénybe veszi a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg az egyikük be nem tölti a 25. életévét. Ha a feleség tölti be hamarabb, de időközben gyermeket szül, és igénybe veszi a 30 év alatti anyák kedvezményét, akkor az első házas kedvezmény azt a hónapot követően indul, amikor a férj betölti a 25. életévét? Attól a hónaptól kezdődik a 24 hónap?
Részlet a válaszából: […] szorzatáig (havi 433 700 forintig) adómentességet élveznek a munkával megszerzett jövedelem után. Ha 25 év alattiak kötnek házasságot, akkor előfordulhatna, hogy adóalap hiányában az első házasok kedvezményét már nem tudnák igénybe venni. Ennek kiküszöbölése érdekében, ha a kedvezményre jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, vagyis mindketten jogosultak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, akkor az Szja-tv. rendelkezése szerint az első házasok kedvezménye nyugszik mindaddig, amíg a megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.Az első házasok kedvezményének jogosultságára vonatkozó 24 hónap tehát csak akkor indul - és nem a házasságkötést követő hónaptól -, ha a házaspárok valamelyike a 25. életévet betöltötte.Ez a szabály a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható, a 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében pedig csak az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében vehető figyelembe a kedvezmény.A 30 év alatti anyák kedvezménye és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye egyszerre nem érvényesíthető. Az a fiatal anya, aki még nem töltötte be a 25. életévét, csak a 25. születésnapja utáni hónaptól érvényesítheti a kedvezményt.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Személyes adatok kezelése

Kérdés: Igazgatóságunk nagy számban rendelkezik telephelyekkel, ahol szolgálati lakások is találhatóak. A lakások közüzemi díját igazgatóságunk fizeti ki, és számlázza tovább a munkavállalók részére. A közüzemi számlák részletező mellékletein valamennyi telephely szerepel. Továbbszámlázáskor mellékelni szoktuk ezeket a részletezőket, így előfordul, hogy a munkavállalóink a számlával kapott dokumentumon látják más telephely fogyasztási adatát, illetve az adott telephely címét. Ezek az adatok a GDPR szerint bizalmas adatnak minősülnek-e? A telephely-részletezők fénymásolásakor ügyelni kell, hogy a többi szolgálati lakás címe és fogyasztása ne látszódjon?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés szerinti mellékleteken ilyen adatok, illetve más magánszemélyhez köthető vagy beazonosítását lehetővé tevő adatok szerepelnek, akkor azt bizalmasan kell kezelni, és illetéktelen személyek részére nem adható ki.Amennyiben a kérdéses mellékletek nem tartalmaznak GDPR hatálya alá eső bizalmas adatokat, akkor sem javasoljuk azokat olyan személyek, szervezetek felé kiadni, akikre nem vonatkozik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Készlet és tárgyi eszköz beszerzési értékének megállapítása

Kérdés: A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és - a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan - a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 - K312 - K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?
Részlet a válaszából: […] érték megállapítására tehát az Áhsz. előírásait kell alkalmazni, és az Szt. előírásaiból csak azokat, amelyeket az Áhsz. is előír.Az Áhsz. a bekerülési érték részét képező tételeket szűkebben határozza meg, mint az Szt., és vásárolt eszközök esetében az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése alapján, a vásárolt anyagoknál pedig a 16. § (7) bekezdése alapján tehát csak a vételár lehet a bekerülési érték, az Szt. előírásainak alkalmazását a vásárolt eszközök, anyagok bekerülési értékének meghatározásánál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés keretében látja el. Az önkormányzat áfaalany. Helyesen végezzük-e a könyvelést és az áfabevallást a következő esetben? A vásárolt élelmezés számláján lévő teljes áfa összegét visszaigényelhető áfaként állítjuk be. A kiszámlázott térítési díjak (100%-ot fizet, valamint 50% kedvezménnyel fizet) számláin az áfa mint "kiszámlázott fizetendő általános forgalmi adó" szerepel. Az ingyenesen étkezőkre jutó áfa összegét pénzforgalom nélkül egy bizonylaton viszem fel mint "más fizetendő általános forgalmi adó". Az ingyenesen étkezőkre jutó áfa összegét a vásárolt élelmezés számláján lévő ingyenesen étkezőkre jutó adagszám alapján számoljuk ki. Ezek után az ASP állítja össze az áfa-analitikát.
Részlet a válaszából: […] levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Helyettesítési díj

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő tartósan távol lévő (30 napon túli betegállományban lévő) köztisztviselőt helyettesít. A helyettesítési díj a Kttv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint az első naptól jár, tehát például ha február 1-jétől beteg a dolgozó, akkor a helyettesítési díj február 1-jétől megilleti azt, aki helyettesíti, vagy csak a távollét 31. napjától rendelhető el helyettesítés és állapítható meg helyettesítési díj? A helyettesítési díj mértéke a Kttv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint 25-50%-ig terjedhet, vagyis ennek értelmében 5% vagy 10% nem állapítható meg abban az esetben, ha többen helyettesítik a hiányzó dolgozót?
Részlet a válaszából: […] főszabályként akkor jár, ha a közszolgálati tisztviselő más munkakörbe tartozó fel-adatot lát el, és a helyettesítés nem munkaköri kötelezettsége.Kivételesen akkor is jár helyettesítési díj, ha munkakörébe tartozik a helyettesítési feladatok ellátása, azonban a helyettesítésre azért van szükség,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Képesítési követelmények a költségvetési intézmény részlegvezetőjével szemben

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?
Részlet a válaszából: […] végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli, illetve a képzés elvégzéséhez szükséges idő alatt történő megszerzését. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.Maga a 77/1993. Korm. rendelet sajnos nem tartalmaz ilyen mentesítési lehetőséget.A képesítési követelményeket jellemzően a munkaviszonyra vagy annak megfelelő, hasonló jogviszonyra (pl. közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) írják elő a jogszabályok. A megbízás egy polgári jogi jogviszony, amelyre a felek megbízási szerződést kötnek, melyben azonban szintén célszerű rendelkezni legalábbis arról, hogy a megbízott rendelkezik a szükséges képzettséggel.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Iskolai étkeztetés térítése

Kérdés: 1. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy az iskolai étkeztetési lehetőséget biztosítsa. Az önkormányzat ezen kötelezettségének egy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságon keresztül tesz eleget, ami a közétkeztetési tevékenységet végzi. Az étkezési térítési díj szedése a hivatal munkatársainak feladata, a bevétel az önkormányzatnál realizálódik. Az iskolák a tankerületi központ fenntartásában vannak. Az iskolák tekintetében jelentős étkezésitérítésidíj-hátralék halmozódott fel, melynek jogosultja az önkormányzat. Van-e, ha igen, milyen kötelezettsége az iskola intézményvezetőjének az elmaradt étkezési térítési díjak behajtása tekintetében, illetve milyen terjedelmű az abban való közreműködése a fenti esetben? Kötelezi-e az iskola intézményvezetőjét jogszabály arra, hogy az önkormányzatot segítse a hátralékok behajtásában, ha a tankerületi központ fenntartásában van az iskola?
2. Sok vidéki településen élő gyermek is jár iskolába a városunkban. A vidéki önkormányzatokkal szemben élhet-e a város (önkormányzat) megtérítési igénnyel, amennyiben a városi iskolában étkező vidéki gyermek szülője nem tesz eleget étkezésitérítésidíj-fizetési kötelezettségének?
3. A gyermekek étkeztetésből történő kizárása vonatkozásában van-e valami eljárásrend, vagy csak helyi szabályozás az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Törvény nem kötelezi az intézmény vezetőjét arra, hogy a hátralékok beszedésében közreműködjön. Abban a tekintetben lehet felelőssége, hogy betartsa vagy betartassa azt, hogy ellenőrizzék az iskolában, melyik gyerek jogosult az étkezést igénybe venni.A városi önkormányzat a vidéki önkormányzatok felé nem érvényesíthet megtérítési igényt, hiszen az étkezést igénybe vevő gyermek szülője vagy törvényes képviselője kötelezett az étkezési térítési díj kifizetésére. Azonban a vidéki önkormányzat hozzájárulást (támogatást) adhat a városi önkormányzatnak a saját élő gyermekek ellátására tekintettel.A gyermek étkezésből történő kizárására a helyi szabályozás irányadó. Jogszerűen zárják ki a gyermeket, ha nem fizetik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?
Részlet a válaszából: […] felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Az autópálya-matricára vonatkozóan a törvény nem határoz meg adóztatandó körülményt, ezért, ha a magánszemély a saját gépkocsiját használja hivatali, üzleti célra, és a kifizető autópálya-matricát, jegyet úgy juttat a magánszemélynek, hogy azt a nevére szóló számlával vásárolja meg, akkor emiatt sem a juttatónak, sem a juttatásban részesülőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, még akkor sem, ha saját célra is használja azt.Magyarországon a minimálisan megvásárolható autópálya-matrica 10 napos. Amennyiben az autópálya-matrica érvényességi ideje alatt akárcsak egy hivatali utat is megtesz a munkavállaló, akkor elszámolható költség. A munkavállalónak ugyanis a hivatali feladatai ellátásával kapcsolatban nem keletkezhet költsége, illetve, ha keletkezik, akkor azt a munkáltatónak meg kell térítenie. A matrica árát nem kell arányosítani.Az éves autópálya megvásárlása esetén[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

NEAK-támogatások elszámolása

Kérdés: A NEAK finanszírozási szerződés szerint - tárgyév végére (november, decemberre) - járó összegeket, amelyeket a tárgyévet követő év januárjában, februárjában kap meg a megyei kórház, a beszámolójában a követelések vagy az időbeli elhatárolások között kell, hogy kimutassa?
Részlet a válaszából: […] B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton követelést kizárólag a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg lehet nyilvántartásba venni. A módosítást követően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váló novemberi és decemberi teljesítmények[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2