Pedagógusok új életpályája

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetmény-különbözetet részére is ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] végkielégítésre jogosult.Másfelől a Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése értelmében a (10) bekezdést - amely meghatározza, hogy a garantált illetmény és az ágazati szakmai pótlék 2023. július 1. és december 31. között mely összegnél nem lehet kevesebb - 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az erről szóló kinevezésiokmány-módosítást 2023. szeptember 15-ig kellett közölni, és az emelt illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.E szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy mivel a jogviszonyváltás el nem fogadásáról nyilatkozó érintett 2023. november 30-ig még jogviszonyban áll, de az illetményemelést már november 1-jétől alkalmazni kell, az őt is megilleti. A speciális, 1-3 havi végkielégítést [Púétv. 158. § (8) bekezdés] pedig szintén a 2023. november 1. napján érvényes - tehát megemelt - illetménye alapján kell számára megállapítani.A Púétv. 157. §-ának (12) bekezdése továbbá azt is rögzíti, hogy a (10) bekezdés szerint megemelt illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki [ugyanez vonatkozik - ha a jogosultság fennáll - a (15) bekezdés alapján az esélyteremtési illetményrészre is].Mivel a nyilatkozatot tévő személy és a munkáltató között december 10-én már nem áll fenn a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony), ez esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Értékpapír kimutatása a mérlegben

Kérdés: Alapítványunk 6 havi lejáratú diszkontkincstárjegyet vásárolt augusztus hónapban, lejárat 2024. január hó. Vásárláskori érték 17 300 Ft, lejáratkori névérték 18 000 Ft. A bank által kiállított értékpapírszámla-kivonat szerint nyilvántartott értékpapír-állomány december 31-én várhatóan 17 800 Ft. Milyen értéken kell a mérlegben szerepeltetni az értékpapírt? El kell-e számolni a vásárlás és a fordulónap közötti árfolyamnyereséget, kell-e időbeli elhatárolásba vonni?
Részlet a válaszából: […] kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.Az Szt. 84. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a forgóeszközök között kimutatott diszkontértékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni.Fentiek alapján a diszkontkincstárjegy névértéke és a kibocsátási érték közötti különbözetnek a tárgyévre időarányosan jutó részét időbelileg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Az építési-szerelési fordított adózás 2024-től

Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] foglalt, az Ákr. hatályára és a hatóság fogalmára vonatkozó rendelkezések alapján minden olyan szervet, szervezetet vagy személyt, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közigazgatási, illetve önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel, vagy jogszabály közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki;- másrészt pedig jogszabály felhatalmazása alapján a közigazgatási és önkormányzati hatósági hatáskörön kívüli, illetve az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági hatáskörön kívüli más hatósági hatáskört gyakorló szerveket, személyeket és szervezeteket.Ahhoz, hogy egy adott szervezet az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában hatóságnak minősüljön, önmagában nem elegendő az, hogy a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján bizonyos tevékenységek az adott szervezet (például közüzemi szolgáltató) engedélyéhez vagy az adott szervezetnél tett bejelentéshez kötöttek, hanem az adott szervezet hatóságként történő minősítésének az az elsődleges kritériuma, hogy az adott szervezet a kérdéses tevékenység engedélyezése és bejelentése tekintetében jogszabály által biztosított hatósági hatáskörben legyen jogosult, illetve kötelezett eljárni.3. Az építési-szerelési fordított adózás további finomításaként pontosításra kerül az ingatlanra vonatkozó tevékenységek köre, így a létrehozatalon, bővítésen, átalakításon túl bontással történő megszüntetés vagy rendeltetésének megváltoztatása tartozik e körbe. Az egyéb megváltoztatás fogalom kikerül a felsorolásból, lényegében ezalatt eddig is a rendeltetésmódosítási, illetve bontási tevékenység volt értendő. A másik módosítás, ami az egyes alvállalkozókra terjeszti ki a nyilatkozattételi kötelezettséget, arra vezethető vissza, hogy a 2023-tól hatályos változás értelmében előfordulhat olyan eset, hogy az alvállalkozó van azon információ birtokában, hogy az építési munkálatok valamely része hatóságibejelentés- vagy engedélyköteles.A módosítások után tehát az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé.Az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttnek tekinthető akkor, ha a tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére", vagy a fenti tevékenységgel érintett ingatlan valamely szerves részére, alkotórészére, vagy az azzal kapcsolatos valamely munkálatra, részmunkálatra olyan építési vagy egyéb tartalmú hatósági engedély vagy bejelentés vonatkozik, amelyet a hatályos ágazati jogszabályok alapján a kérdéses tevékenység elvégzését, illetve megkezdését megelőzően kell kiadni, illetve megtenni.Például engedélyhez kötött egy adott ingatlan létrehozatala akkor is, ha az ingatlan létrehozatalához az ingatlan egészére vonatkozó építési engedély - mint építési tartalmú engedély vagy településképi engedély, mint nem építési tartalmú engedély - szükséges, valamint akkor is, ha az ingatlan létrehozatala során elvégzendő munkálatok közül kizárólag az ingatlan alkotórészét képező, például tűzvédelmi rendszer kiépítésére irányuló munkálatokhoz szükséges engedély. Nem állapítható meg a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttség abban az esetben, ha az adott engedély bejelentés kiadására, illetve megtételére a vonatkozó ágazati szabályozás alapján utólagosan, az adott tevékenység, munka befejezését követően kerül sor (például használatbavételi engedély); vagy kiadása, megtétele az adott tevékenység, munkavégzés megkezdését követően felmerülő, jóhiszemű eljárás mellett előre nem látható körülmények miatt válik szükségessé (például földmunka végzése során előkerülő bomba vagy régészeti lelet); illetve az adott ingatlan létrehozatalához, bővítéséhez, átalakításához kapcsolódik, ugyanakkor nem az ingatlanra vagy nem az ingatlan szerves részeire, alkotórészeire, illetve nem ez utóbbi szerves részeket, alkotórészeket érintő munkák elvégzésére irányul, hanem egyéb tevékenységekre vagy más körülményekre, feltételekre vonatkozik (például az építési-bontási hulladék keletkezésére és tárolására vonatkozó engedélyek és bejelentések, munkavédelemre és munkakörülményekre vonatkozó engedélyek és bejelentések, szakképesítést előíró engedélyek).A fővállalkozóktól kiinduló alvállalkozói láncolatokban megvalósuló ügyletek esetében a hatósági engedélyhez és bejelentéshez való kötöttséget a módosítások fényében a következők szerint kell megállapítani. Ha a hatósági engedély, bejelentés az ingatlan létrehozatalaként, bővítéseként, átalakításaként azonosítható tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az "egészére" vonatkozik, akkor a fővállalkozónak a munkája és valamennyi alvállalkozónak a munkája egyaránt részét képezi az engedéllyel, bejelentéssel érintett tevékenységnek, ezért a fővállalkozó által a megrendelő részére teljesített ügylet a "fordított adózás" alá tartozik, valamint a fővállalkozótól kiinduló valamennyi alvállalkozói láncolatban a fővállalkozóval szerződő alvállalkozók által a fővállalkozó részére teljesített ügyletek, valamint az egyes alvállalkozók által a láncolatokban őket megelőző alvállalkozók részére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Közszolgáltatási szerződés alapján közfeladatot ellátó társaság adózása

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompen-zálásban részesít az önkormányzat. Tehát mind-egyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatásnyújtás, így nem képez áfaalapot sem.Az Európai Unió Bírósága által meghatározott négy feltétel:1. A kedvezményezett vállalkozást szerződésben vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgáltatás végzésére.2. A kompenzáció alapját képező paramétereket előre, objektív és átlátható módon rögzíteni kell.3. A kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült szükséges költségeket, figyelembe véve a bevételeket és az észszerű nyereséget.4. Ha a kiválasztás nem közbeszerzés alapján történik, akkor egy átlagos, jól vezetett és a szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál felmerülhető költségek alapján kell a kompenzáció mértékét meghatározni.A fenti feltételeknek megfelelő kompenzáció áfamentes, ezért a kompenzált tevékenységből nem származik áfás bevétele a közfeladatot ellátó zrt.-nek, tehát ezen tevékenység előzetesen felszámított áfája nem vonható le.Nagyon fontos, hogy a közfeladat-ellátási szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját.A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált tevékenységet és a számlás tevékenységet élesen el kell különíteni szerződés szerint is és a könyvekben is. A közfeladat-ellátási szerződésen kívül végzett tevékenységekről külön szerződést kell kötni, és azt számlázni kell a zrt.-nek áfásan. A számlák kiegyenlítése nem kompenzáció, hanem szolgáltatásvásárlás az önkormányzat részéről. Az ilyen tevékenység vállalkozási bevétele a zrt.-nek, és mivel áfafelszámítással jár, az ehhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető.Amennyiben ugyanazokat a tevékenységeket, pl. parkfenntartás, útkarbantás egyaránt végzi áfaalapot nem képező támogatás ellenében és számlás áfás szolgáltatás ellenében is a zrt., akkor a beszerzéseket terhelő áfát el kell különíteni. Az előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 120. §-a alapján olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Főszabály szerint a beszerzéseket tételesen el kell különíteni levonhatóra és nem levonhatóra. Amennyiben a tételes elkülönítés nem oldható meg, mert a beszerzések egyaránt szolgálják a bevételes (számlás) és a nem bevételes (kompenzált) tevékenységet, akkor az Áfa-tv. 123. §-a szerint az előzetesen felszámított áfát meg kell osztani. A megosztást elsősorban valamilyen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Lábon álló fa értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk erdőgazdálkodóként lábon álló fát értékesít. Az adásvételi szerződés alapján kiállítottuk a számlát, áfával növelten, mivel áfakörbe tartozunk. Bevalláskor az adott áfát bevalljuk és befizetjük. Az erdő egy magánszeméllyel közös tulajdonban van, a közöttünk lévő megállapodás alapján tulajdonrésze arányában jogosult a bevételből. A magánszemélynek milyen bizonylat alapján fizetheti ki az önkormányzat a részét, kifizetőként van-e valamilyen levonási kötelezettségünk? A magánszemély egyébként alanyi mentes családi gazdálkodó, adószámmal rendelkezik, erdőgazdálkodási tevékenységet nem folytat. Ő mint magánszemély vagy mint őstermelő vesz részt ebben a folyamatban?
Részlet a válaszából: […] szerződést milyen minőségében kötötte, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként, illetve, hogy pontosan mi a szerződés tartama, haszonbérleti vagy faértékesítési szerződést kötöttek-e.Ha a tulajdonrésszel rendelkező magánszemély haszonbérleti szerződést kötött az önkormányzattal, és annak időtartama meghaladja az öt évet, akkor a bevétel adómentes [Szja-tv. 1 számú melléklet 9.8.1. pontja]. Az adómentesség attól függetlenül megilleti a tulajdonost, hogy a jövedelmet egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként szerzi meg. Ilyen esetben levonás nem terheli az önkormányzatot.Ha a kivágott fa értékesítéséből származó bevételből részesül a magánszemély, akkor a kivágott fa, illetve a lábon álló fa eladásából származó bevétel tekinthető őstermelői tevékenység ellenértékének. Az Szja-tv. 6. számú mellékletének II. fejezet C) rész 1. pontja kimondja, hogy az erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből származó bevétel, ideértve a lábon álló fa eladásából származó bevételt is, őstermelői tevékenység bevételének minősül.Az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az Art.-ben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Támogatási előleg kamata

Kérdés: Pályázat keretében elnyert állami támogatásra előleg került kifizetésre a kedvezményezett részére. Az előleget a kedvezményezett betétbe helyezte. A támogatási szerződés erre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmazott. A pályázat keretében elnyert támogatási összeget nem használta fel a kedvezményezett, annak felhasználásáról lemondott, a támogatásra kapott előleg visszautalásra került. A kamat a kedvezményezettnél maradt. Ebben az esetben tekinthetjük-e a kamatot pénzügyi műveletekből elért bevételnek?
Részlet a válaszából: […] Kamatbevételek és más nyereségjellegű bevételek rovaton javasoljuk[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Megszűnő önkormányzati intézmény elszámolása

Kérdés: Intézményünk egy szociális helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melybe 2023. 02. 01-i dátummal beolvadt egy másik szociális költségvetési intézmény.
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
- a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
- a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
- T 3657 – K 495 159 678
- T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?
Részlet a válaszából: […] pÚnzforgalom nÚlkŘli bevÚtelt kell a k÷ltsÚgvetÚsi szßmvitelben a B16. EgyÚb műk÷dÚsi cÚl˙ tßmogatßsok bevÚtelei ßllamhßztartßson belŘlr§l rovaton kimutatni, Ús ezzel pßrhuzamosan a pÚnzŘgyi szßmvitelben a k÷vetelÚs nyilvßntartßsba vÚtelÚt a 3653. Mßs ßltal beszedett bevÚtelek elszßmolßsa k÷nyvviteli szßmlßval szemben.A jogel§dnÚl k÷nyvelend§ tÚteleket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XV. Fejezet A megszűnÚs cÝmrendi mĄdosÝtßsok k÷nyvviteli feladati A) A megszűn§ k÷ltsÚgvetÚsi szervnÚl cÝm 3. Ús 4. pontja tartalmazza.A korrigßlt zßrĄ pÚnzkÚszlet ÷sszegÚvel megegyez§en pÚnzforgalom nÚlkŘli tßmogatßs elszßmolßsa a k÷ltsÚgvetÚsi szßmvitel szerint:VÚgleges k÷telezettsÚgvßllalßskÚnt áááááááááááá T 0022 ž K 055062 ááááááááááá 118 176TeljesÝtÚskÚnt ááááá T 055063 ž K 003 ááááááááááááá 118 176A pÚnzŘgyi szßmvitelbená K÷telezettsÚgkÚnt áááááááááááá T 8435 ž K 4215 118 176á TeljesÝtÚskÚnt áááá T 4215 ž K 3673 118 176A jogutĄdnßl nyilvßntartßsba kell venni a 3673. szßmla egyenlegÚt, Ús el kell szßmolni a korrigßlt zßrĄ pÚnzkÚszletre a teljesÝtÚst pÚnzforgalom nÚlkŘl a 38/2013. NGM rendelet XV. Fejezet A megszűnÚs cÝmrendi mĄdosÝtßsok k÷nyvviteli feladatai B) Beolvadßs, illetve jogutĄd nÚlkŘli megszűnÚs esetÚn a jogutĄd, illetve az +ht. 11. ž-ßnak (5) bekezdÚse szerinti szervnÚl cÝm szerint:17. A k÷telezettsÚg jellegű sajßtos elszßmolßsok megszűn§nÚl kimutatott bekerŘlÚsi ÚrtÚkÚnek nyilvßntartßsba vÚtele a pÚnzŘgyi szßmvitel szerintá T 495 ž K 3673 áá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Főzőkonyha felújításának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy főzőkonyha, ami az óvoda épületében működik. A képviselő-testület a főzőkonyhát bérbe adta egy közétkeztetést végző vállalkozónak. Ezen a konyhán készítik a bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális étkezőknek is az ebédet. A vállalkozási szerződést az önkormányzat mellett az óvoda és a szociális intézmény is aláírta. Az eddigi gyakorlat szerint az áfa-visszaigénylés során a tételes elkülönítést választottuk, ami azt jelentette, hogy minden hónapban a vállalkozó által kiállított vásárolt élelmezés számlából az ingyenes étkezők által elfogyasztott adagszámokat levontuk, és csak a fizetős adagszámok után igényeltük vissza az áfát. Más tekintetben nem igényeltük vissza az áfát. A szülők és az ellátottak felé a térítési díjról áfás számlát állított ki az önkormányzat és az intézmény is, így keletkezett fizetendő áfa is. A vállalkozó az iskolai étkeztetés díjáról szóló számlát az önkormányzat nevére, a bölcsődés és óvodás étkeztetést az óvoda nevére, a szociális étkeztetést a szociális alapszolgáltatási intézmény nevére állította ki. Mind a három esetben keletkezett tehát visszaigényelhető áfa. A szociális étkeztetés esetében teljes egészében visszaigényeltük, mert ott minden ellátott fizet térítési díjat. A fent felsorolt intézmények és az önkormányzat sem választotta a bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt, így az étkeztetést biztosító vállalkozó részére az óvoda a bérleti díjat áfamentesen számlázza ki. Idén nyáron a főzőkonyhát az önkormányzat – teljes egészében önerőből – felújította, melynek várható végösszege meghaladja a nettó 102 millió forintot. Ennek a felújításnak az áfáját visszaigényelheti-e az önkormányzat, ha igen, milyen mértékben? Szerintünk a felújítás hónapjaira (június-szeptember) számolunk egy arányszámot az ingyenes és a fizetős adagszámokból, és ennek arányában igényelnénk vissza a kivitelezői számla áfáját. Helyesen gondoljuk? Ha a felújítás során az arányosítást választjuk (más megoldás hiányában), akkor szeptember hónaptól a vásárolt élelmezés áfájának visszaigénylésekor használhatjuk-e ismét a tételes elkülönítést, vagy innentől már csak az arányosítást?
Részlet a válaszából: […] szociális étkezők fizetnek áfás térítési díjat az étkeztetésért. A bölcsődei, óvodai és iskolai étkeztetés esetén adagszám alapján az ingyenes étkezőkre jutó beszerzési áfa nem helyezhető levonásba.A főzőkonyhát az önkormányzat áfamentes bérbeadás útján hasznosítja. Az ingatlan hasznosításával kapcsolatban nem keletkezik fizetendő áfa. Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az előzetesen felszámított áfa akkor és olyan mértékben helyezhető levonásba, amilyen mértékben adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel a kiadás.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kegyeleti eljárás díjának elszámolása

Kérdés: A hivatal, volt dolgozója temetésére, koszorút vásárol. Ez reprezentációként könyvelendő-e? Ha nem, akkor milyen rovatra kell elszámolni? Adókötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] mellékletének 8.6. pontja alapján adómentes. A koszorúvásárlást az Áhsz. 15. melléklete alapján a K312. Üzemeltetési anyagok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Helyi önkormányzat fizetési számlái

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2023. 06. 06-án megjelent 6028. számú kérdés azzal foglalkozott, hogy az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit lekötött betétként elhelyezheti-e a számlavezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél is. Az Ávr. 145. §-ra hivatkozással az volt a válasz, hogy csak a számlavezetőnél nyitható, és csak a fizetési számlához kapcsolódhat a lekötött betétek elhelyezésére szolgáló alszámla. Az Ávr. 145. §-ában nevesített fizetési számlák, alszámlák a Ptk. 6:394. §-a szerinti, a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló fizetési számláknak minősülnek. Arra azonban nem találtunk jogszabályban előírt korlátozást, hogy az önkormányzat a választott – a fizetési számláját vezető – pénzintézeten kívüli kereskedelmi banknál a Ptk. 6:390. §-a szerinti betétszerződéssel és annak alapján betétszámlával ne rendelkezhetne. Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan rendelkezhet a lekötött bankbetétek elkülönítésére szolgáló alszámlával, de véleményünk szerint ez nem korlátozza azt, hogy a számlavezetőjén kívül más pénzintézettel is kössön a Ptk. szerinti betétszerződést, ott nyisson pénzforgalmi fizetési számlának nem minősülő betétszámlát, és ilyen módon szabad pénzeszközeit kedvezőbb kamatozás mellett külső banknál helyezze el betétként. Az Nvt. 1. §-a (2) bekezdésének c) és 11. §-a (16) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit hasznosítani csak versenyeztetés útján tudja, amelyet az is alátámaszt, hogy a Hpt. 6. §-a (1) bekezdésének 120. c) pontja a betét- és fizetési számlát egyaránt versengő szolgáltatásnak definiálja. Úgy látjuk, amennyiben az önkormányzat nem helyezhetne el betétet a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél, akkor az Nvt. és a Hpt. versenyeztetésre vonatkozó előírásai sérülhetnének. Fentiek alapján jól gondoljuk, hogy az önkormányzatnak van lehetősége arra, hogy a fizetési számláját vezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél pénzforgalmi számla nyitása nélkül, a kedvező piaci kamatlehetőségek kihasználása céljából, a szabad pénzeszközeit betétként elhelyezze?
Részlet a válaszából: […] vezethet.Nem ismerünk olyan jogszabályt, amely a letéti számlák esetében eltérést engedélyezne az Áht. 84. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól.Az önkormányzatnak egy választott pénzintézetnél lehet bankszámlája.Az Ávr. 145. §-ának (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet:a) a helyi önkormányzat lekötött bankbetétei elkülönítésére szolgáló alszámla.Alszámla valamely[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2