Utólagos elszámolásra kiadott előleg

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester elszámolási kötelezettséggel vásárlási előleget vesz fel, mely előleggel 30 napon belül elszámol. Az előleg terhére történő kiadásokhoz tartozó számlákhoz hogyan állítjuk ki a kiadási pénztárbizonylatot? Ki az ügyfél, ki a pénz átvevője, és jelen esetben ki utalványoz (a polgármesteri vásárlás esetén)?
Részlet a válaszából: […] pénztárbizonylat készül;- a költségszámlák, bizonylatok összege és a teljes felvett összeg közti különbség visszafizetésre kerül, ezzel megszűnik a dolgozó felé fennálló követelés;- a pénzkezelési szabályzatban kell írásban rögzíteni (program vagy nyomtatvány), hogy a házipénztár hogyan, milyen fizikai formában létezik, a pénztárból történő forgalmazásnak pedig milyen bizonylati szabályai vannak;- a kiadott összegről késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg bizonylatot kell kiállítani;- a beszerzés megtörténtével a munkavállaló a felvett összeggel elszámol. A megmaradt összeget a házipénztárba befizeti, amelyről szintén bizonylatot kap.Az Ávr. 59. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 52. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Intézményvezető fejlesztői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
Részlet a válaszából: […] következő jogi megoldási lehetőségek adódnak:- a munkakör módosítása, esetleg kettős munkakörről történő megállapodás,- a munkaköri leírás kiegészítése (egyoldalú munkáltatói utasítással), vagy- e feladat ellátásának a más munkakörbe tartozó feladatként történő átmeneti elrendelése.Az utóbbi esetre az Mt. közalkalmazottakra is irányadó szabálya, az 53. § vonatkozik: a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, melynek időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. A közalkalmazott az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. Továbbá a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott a saját munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében nevelő-oktató munka - pl. óvodai nevelés keretében gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - kizárólag pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, csak közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó kivételével - más polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Jelen esetben tehát a kérdés az, hogy az intézményvezetővel létesíthető-e óraadóként a munkaidején felül heti legfeljebb 14 további órában megbízási szerződés az SNI-s gyermekek fejlesztésére szóló feladat ellátására. Az összeférhetetlenségi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Postai közreműködői díj

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funk-cióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] helyi önkormányzatok esetében nem, tehát csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és vállalkozási tevékenységről. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége.Az önkormányzat a posta üzemeltetését alaptevékenységként végezheti a következők figyelembevételével. A Mötv. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami a jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a Mötv. által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert, melyből egy vasúttörténeti park kerül kialakításra, állomásépülettel, kisvasúttal, játszótérrel, parkosítással. A projekt kiadásai után az áfát visszaigényeltük, arra tekintettel, hogy a beruházás eredményéből lesz bevétele az önkormányzatnak, hiszen belépőjeggyel lesz látogatható a létesítmény. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a működtetéssel egyik költségvetési szervét bízza meg, mely fizikálisan a most megvalósuló beruházás mellett található. Az intézmény egy interaktív kiállítóhelyet üzemeltet, és áfakörös. Ha a működtetésből származó bevétel nem közvetlenül az önkormányzathoz folyik be, hanem az általa alapított költségvetési szervéhez, az jelent-e problémát a beruházás után visszaigényelt áfa szempontjából?
Részlet a válaszából: […] is.Az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de az Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése alapján választható rá adókötelezettség. Az adóköteles bérbeadásnak áfa szempontjából feltétele, hogy a bérleti jogviszony létrejöttét megelőzően bejelentsék az ingatlan-bérbeadás áfakötelezettségére vonatkozó bejelentést az adóhatósághoz. A lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön lehet a választást megtenni, de ha a nem lakóingatlanokra választják az áfakötelezettséget, akkor az önkormányzat valamennyi nem lakóingatlanára vonatkoztatni kell az áfakötelezettséget.A másik fontos szempont, amit a kérdés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az Áht. előírásai szerint, ha a költségvetési intézmény alapfeladatává teszik a vasúttörténeti park üzemeltetését, akkor a feladatellátáshoz szükséges vagyont az önkormányzatnak biztosítania kell, vagyis térítés nélkül kell rendelkezésre bocsátaniuk a feladatellátáshoz szükséges ingatlant. A térítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Képzési költségek elszámolása, adózása

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?
Részlet a válaszából: […] képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek nem tekinthetők a képzés költségének. Ilyen kiadás például a képzés helyszínére történő oda- és visszautazás, az étkezés és a szállás költsége. Az utazási és szállásköltség nem része a képzési költségnek. Ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, vagy a képesítés megszerzése a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges, a képzési helyszínre történő utazás az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazásnak minősülhet. A hivatali utazás minősítésnél figyelemmel kell lenni a képzésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is.A kérdéses esetben a munkakör ellátásához szükséges képzésről van szó, azonban a fenntartó és a magánszemély között nincs munkáltatói, munkavállalói jogviszony, hiszen a képzésben részt vevő óvónők nem a fenntartó foglalkoztatottjai.Abban az esetben, ha a munkáltató fizeti a képzési díjat és a képzéssel kapcsolatos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra". Vagyis az Efo-tv., illetve a Közfogl-tv. keretei között alkalmi munkaviszony vagy közfoglalkoztatási jogviszony is létesíthető. Azonban ennek lehetősége korlátozott: az Efo-tv. 3. §-ának (4) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (...) a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására". Tehát alkalmi (egymás után legfeljebb 5, egy hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig tartó) munkaviszony csak az alaptevékenység ellátását segítő funkcionális (gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb.) munkakörökbe tartozó feladatok elvégzésére jöhet létre. Így a vezető és a magasabb vezető megbízású közalkalmazottak egyértelműen ki vannak zárva ebből a lehetőségből, hiszen ők mindenképpen az alaptevékenység keretébe tartozó feladatokat végeznek, a beosztottak közül pedig az alaptevékenységet ellátók vonatkozásában ugyanez a helyzet. A munkaerőhiány valós problémája jogszerűen tehát nem oldható meg más típusú munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítésével, és így a heti teljes 40 órás munkaidő meghosszabbításával. Ez egyébként a személyzet túlterhelésére is vezető helytelen gyakorlat.A Közfogl-tv. 1. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely valamilyen, törvényben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaruha pénzbeli megváltása

Kérdés: Közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó, helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv vagyunk. Munkaruha meghatározásánál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. és 9.2. pontja alapján tényleg munkaruházatot vettünk figyelembe. Munkaruha-szabályzatunkban rögzítettük, hogy mi az eljárás abban az esetben, amikor a közalkalmazott munkaviszonya a munkaruha kihordási ideje alatt szűnik meg. Szabályzatunk alapján a munkaruházat nyilvántartás szerinti beszerzési értékét, valamint a még fennálló kihordási időt vesszük figyelembe, és ennek arányában állapítjuk meg a munkaruha pénzbeli megváltásának összegét. Az arányosításnál a tényleges használati időt hónapokban határozzuk meg úgy, hogy a ruházat használatba adásától minden megkezdett hónapot teljes hónapként veszünk figyelembe. A térítés összegének meghatározásakor az áfával növelt összegből indulunk ki. A megváltás összegét írásban, feljegyzés formájában határozzuk meg, melyet az elszámolólapon is feltüntetünk, majd határozatban kötelezzük a közalkalmazottat a pénzbeli megtérítésre. Helyesen értelmezzük-e az Áfa-tv.-t arra az esetre, hogy ha a közalkalmazott nem kéri a számla kibocsátását, akkor mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól? Ebben az esetben elég a határozatban kötelezés a megváltás összegének a befizetésére? A munkaruha beszerzésekor nem vontuk le az előzetesen felszámított áfát.
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Abban az esetben tehát, ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert a nem adóalany (és nem is jogi személy) termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő az ellenérték adót is tartalmazó - 900 ezer forintot el nem érő - összegét legkésőbb a teljesítésig vagy a teljesítés napján maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugtát kibocsátani. Fentiekből következik, hogy a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából származó bevételt rögzíteni kell. Azonban nem elegendő a határozatban történő kötelezése, az adóalany köteles a nyugta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás bekerülési értéke

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, devizabankszámlánkon Erasmus+ támogatást kezelünk. A támogatási szerződés dátuma és a beérkezés dátuma eltér egymástól. Melyik napi árfolyammal kell számolni a támogatásbekerülési értékeket? Kiadás többnyire szerződéssel keletkezik, dologi, személyi kifizetések. A szerződés, kifizetés sem egy napon keletkezik. Milyen árfolyamon kell nyilvántartani az előzetes, végleges kötelezettségvállalásokat? A teljesítési értéket milyen értékkel kell könyvelni? A személyi juttatásokat (ösztöndíj, tanári mobilitás megélhetési kiadása, megbízási díjak) a KIRA rendszerben milyen értékkel kell feladni?
Részlet a válaszából: […] esetben a támogatással kapcsolatos követelés előírása a támogatási szerződés megkötésekor érvényes MNB-árfolyamon történik, a támogatás teljesítésének árfolyama pedig a támogatás jóváírásakor érvényes MNB-árfolyam. A szállítói szerződések esetén, az általános szabályok szerint, az előzetes kötelezettségvállalást a szerződéskötés napi MNB-árfolyamon kell elszámolni, a végleges kötelezettségvállalást az Áhsz. 15. §-ának (5) bekezdése alapján a teljesítés napján érvényes MNB-árfolyamon kell elszámolni. A kiadás teljesítési árfolyama pedig a támogatás jóváírásának árfolyama, vagyis a támogatás jóváírásakori MNB-árfolyam.Ha a támogatás folyósítása valamely hazai közreműködő szervezet által történik, akkor a támogatás elszámolása az előbbiek szerinti árfolyamokon, vagyis a követelés a támogatási szerződés megkötésének időpontja szerinti MNB-árfolyamon, a bevétel teljesítése pedig a támogatás jóváírásakor érvényes MNB-árfolyamon történik. A kötelezettségvállalás szintén az előbbiek szerint, előzetes kötelezettségvállalás a szállítói szerződés megkötésének napján, illetve a végleges kötelezettségvállalás a teljesítés napján érvényes MNB-árfolyamon történik. A kiadás teljesítését az Áhsz. 44. §-ának (3) bekezdése szerint a devizaszámla nyilvántartási árfolyamán kell nyilvántartásba venni.Az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdése alapján a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkavállaló részére megtérített szemüveg

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó munkavállaló részére megtérített szemüveg költsége dologi kiadásnak vagy személyi juttatásnak minősül-e? Lehet ez a juttatás adómentes (akkor minősül védőeszköznek), ha a dolgozó 4 órát meghaladóan monitor előtti munkát végez, és a szakorvos javasolja a monitor előtti munkavégzéshez a szemüveget? Ha igen, akkor fel kell adni a központi illetményszámfejtő rendszerbe, vagy a dologi kiadások között mint védőeszköz számolható el?
Részlet a válaszából: […] ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.A jogszabályban előírt feltételekkel biztosított éles látást biztosító szemüveg juttatása (a szemüveg megvásárlását igazoló, a munkáltató nevére kiállított számla megtérítése) az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján egészségvédelmi eszköznek minősül, adómentes természetbeni juttatásként kezelendő, és a munkáltató nevére szóló számla ellenében fizethető.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?
Részlet a válaszából: […] vállalkozás keretében végezhető tevékenységekre, és bevételi értékhatár alapján sem határozható meg, hogy mely esetekben kötelező az egyéni vállalkozás. Ezt támasztja alá a 36/2011. KIM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában található rendelkezés is, melynek értelmében: "... önálló vállalkozónak kell tekinteni többek között az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt."Az előzőek alapján az állami adóhatóság nem minősíti át az adószámos magánszemélyként bejelentkezett magánszemélyeket egyéni vállalkozónak, vagy fordítva. A kifizető sem lehet jogosult meghatározni, hogy a vállalkozó milyen formában működjön.Feltételezzük, hogy a könyv szerzője, aki a saját könyveit értékesíti, nem úgy működik, mint egy könyvkereskedés, nem üzletszerűen és rendszeresen értékesíti a könyveit, ezért nem kizárt, hogy a tevékenységét adószámos magánszemélyként végezze.Az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemély adó- és járulékkötelezettsége között lényeges különbségek vannak.Az Szja-tv. az önálló tevékenységek között sorolja fel az adószámos magánszemélyt és az egyéni vállalkozót is. Az egyéni vállalkozótól a kifizető nem vonhat el adót, adóelőleget [Szja-tv. 46. § (4) bekezdés b) pont], tb-járulékot, és nem fizet utána szociális hozzájárulási adót.Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége az adóelőleg mellett, a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulék- és szociális-hozzájárulásiadó-fizetési (szochofizetési) kö-telezettség megállapítása is, a járulékok levonása, megfizetése, illetve a szochofizetési kötelezettség teljesítése.A díjazás ellenében munkavégzésre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
8