93 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] pénztárbizonylat készül;– a költségszámlák, bizonylatok összege és a teljes felvett összeg közti különbség visszafizetésre kerül, ezzel megszűnik a dolgozó felé fennálló követelés;– a pénzkezelési szabályzatban kell írásban rögzíteni (program vagy nyomtatvány), hogy a házipénztár hogyan, milyen fizikai formában létezik, a pénztárból történő forgalmazásnak pedig milyen bizonylati szabályai vannak;– a kiadott összegről késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg bizonylatot kell kiállítani;– a beszerzés megtörténtével a munkavállaló a felvett összeggel elszámol. A megmaradt összeget a házipénztárba befizeti, amelyről szintén bizonylatot kap.Az Ávr. 59. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Ávr. 52. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési,[…]

Részlet a válaszából: […] képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek nem tekinthetők a képzés költségének. Ilyen kiadás például a képzés helyszínére történő oda- és visszautazás, az étkezés és a szállás költsége. Az utazási és szállásköltség nem része a képzési költségnek. Ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, vagy a képesítés megszerzése a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges, a képzési helyszínre történő utazás az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazásnak minősülhet. A hivatali utazás minősítésnél figyelemmel kell lenni a képzésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is.A kérdéses esetben a munkakör ellátásához szükséges képzésről van szó, azonban a fenntartó és a magánszemély között nincs munkáltatói, munkavállalói jogviszony, hiszen a képzésben részt vevő óvónők nem a fenntartó foglalkoztatottjai.Abban az esetben, ha a munkáltató fizeti a képzési díjat és a képzéssel kapcsolatos[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a közszolgálati jogviszonyt fenntartja.A kérdés alapján a szóban forgó köztisztviselő 2024. május 13-án betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és a szolgálati ideje is meglesz a nyugdíjba vonuláshoz, továbbá maga is kívánja a közszolgálati jogviszonyának megszűnését, tehát nem fog kérelmet benyújtani a jogviszonya további fenntartása érdekében. (Természetesen a nyugdíjjogosultsági feltételeknek való megfelelését a munkáltató felé igazolnia kell.) Ha ez a helyzet, akkor a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a közszolgálati jogviszonya külön munkáltatói intézkedés, felmentő jognyilatkozat nélkül meg fog szűnni (erről a munkáltató csak értesítést ad át, és emellett rendelkezik a munkakör-átadásról és elszámolásról, illetve az igazolások kiadásáról). A nyugdíjasnak minősülésre való hivatkozással történő felmentést akkor kellene alkalmazni, ha az érintett nem a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötött öregségi nyugdíjra, hanem a nők korhatárra tekintettel, 40 éves jogosító idővel igénybe vehető nyugdíjára szerezne[…]

Részlet a válaszából: […] eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, illetve az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. Jogosultsági hónap pedig az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll.A családi kedvezmény megállapítása során tehát mindenekelőtt meg kell különböztetni az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét. Eszerint az eltartottak száma lényegében megmutatja, hogy egy család "hány gyerekesnek" számít, közülük kedvezményezett eltartottnak pedig az az eltartott gyermek minősül, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, s így aki után a családi kedvezményt is érvényesíteni lehet. A rendszeres jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermek csupán eltartottként kerülhet számításba, amennyiben rá tekintettel a családi pótlékra nem jogosult, de a családi pótlék számításánál figyelembe veszik, ekkor rá tekintettel családi kedvezmény sem érvényesíthető. (Tehát egy eltartottnak minősülő egyetemista gyermek esetén a másik két – kedvezményezett eltartottnak minősülő – gyermekre tekintettel gyermekenként havi 220.000 forint adóalap-kedvezmény vehető figyelembe.)A fentiek alapján tehát, a külföldön nappali tagozatos nagykorú gyermek[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése értelmében "a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő, az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrásokat az Nkt. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében meghatározott fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményekben a Púétv. 98. §-a szerinti havi illetményben részesülő foglalkoztatott után járó, a Kvtv. 2., 7. és 8. mellékletében rögzített átlagbéralapú támogatások összegeihez képest 2024. évben megemelt fajlagos összegű átlagbéralapú támogatás közötti különbözetet kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel".Továbbá a 661/2023. Korm. rendelet értelmében: "1. § (1) A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a települési önkormányzatok által fenntartott óvodákban foglalkoztatottakat megillető, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrész és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.(2) A támogatás felhasználásának határideje: 2024. december 31.2. § (1) A támogatás havi összege a települési önkormányzat és a települési önkormányzat társulása által fenntartott óvodákban foglalkoztatottak részére előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi esélyteremtési illetményrész szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása[…]

Részlet a válaszából: […] is.Az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de az Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése alapján választható rá adókötelezettség. Az adóköteles bérbeadásnak áfa szempontjából feltétele, hogy a bérleti jogviszony létrejöttét megelőzően bejelentsék az ingatlan-bérbeadás áfakötelezettségére vonatkozó bejelentést az adóhatósághoz. A lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön lehet a választást megtenni, de ha a nem lakóingatlanokra választják az áfakötelezettséget, akkor az önkormányzat valamennyi nem lakóingatlanára vonatkoztatni kell az áfakötelezettséget.A másik fontos szempont, amit a kérdés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az Áht. előírásai szerint, ha a költségvetési intézmény alapfeladatává teszik a vasúttörténeti park üzemeltetését, akkor a feladatellátáshoz szükséges vagyont az önkormányzatnak biztosítania kell, vagyis térítés nélkül kell rendelkezésre bocsátaniuk a feladatellátáshoz szükséges ingatlant. A térítés[…]

Részlet a válaszából: […] terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra". Vagyis az Efo-tv., illetve a Közfogl-tv. keretei között alkalmi munkaviszony vagy közfoglalkoztatási jogviszony is létesíthető. Azonban ennek lehetősége korlátozott: az Efo-tv. 3. §-ának (4) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (...) a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására". Tehát alkalmi (egymás után legfeljebb 5, egy hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig tartó) munkaviszony csak az alaptevékenység ellátását segítő funkcionális (gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő stb.) munkakörökbe tartozó feladatok elvégzésére jöhet létre. Így a vezető és a magasabb vezető megbízású közalkalmazottak egyértelműen ki vannak zárva ebből a lehetőségből, hiszen ők mindenképpen az alaptevékenység keretébe tartozó feladatokat végeznek, a beosztottak közül pedig az alaptevékenységet ellátók vonatkozásában ugyanez a helyzet. A munkaerőhiány valós problémája jogszerűen tehát nem oldható meg más típusú munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítésével, és így a heti teljes 40 órás munkaidő meghosszabbításával. Ez egyébként a személyzet túlterhelésére is vezető helytelen gyakorlat.A Közfogl-tv. 1. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely valamilyen, törvényben[…]

Részlet a válaszából: […] következő jogi megoldási lehetőségek adódnak:– a munkakör módosítása, esetleg kettős munkakörről történő megállapodás,– a munkaköri leírás kiegészítése (egyoldalú munkáltatói utasítással), vagy– e feladat ellátásának a más munkakörbe tartozó feladatként történő átmeneti elrendelése.Az utóbbi esetre az Mt. közalkalmazottakra is irányadó szabálya, az 53. § vonatkozik: a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, melynek időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. A közalkalmazott az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. Továbbá a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott a saját munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében nevelő-oktató munka – pl. óvodai nevelés keretében gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – kizárólag pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, csak közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – más polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Jelen esetben tehát a kérdés az, hogy az intézményvezetővel létesíthető-e óraadóként a munkaidején felül heti legfeljebb 14 további órában megbízási szerződés az SNI-s gyermekek fejlesztésére szóló feladat ellátására. Az összeférhetetlenségi[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítását szolgáló bérbeadásra. E rendelkezésből az következik, hogy a garázs, garázsok bérbeadása nem élvez adómentességet, azok bérbeadása kötelezően adóköteles körbe tartozik, és azt 27 százalékos mértékű általános forgalmi adó terheli.Az Áfa-tv. 88. §-a lehetőséget biztosít az adóalanynak, hogy a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjai szerinti adómentes ingatlanértékesítésre, valamint a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adómentes ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget válasszon. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja kiveszi az adómentes körből a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását[…]

Részlet a válaszából: […] illetmény fogalmának az Mt. szerinti alapbér fogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a munkaszerződésben (kinevezésben) időbérként (általában havibérként) megállapított, pótlékok nélküli munkabér. Így a jubileumi jutalom alapja is a pótlékok – ideértve a szakmai ágazati pótlékot is – nélküli illetmény volt.Ugyanakkor a Púétv. átmeneti szabályai új helyzetet teremtettek. A Púétv. 157. §-ának (10) bekezdése kimondta, hogy "az Nkt. 65. § (1) bekezdésében meghatározott garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebba) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét". A 157. § (11) bekezdése továbbá kimondta, hogy "a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek".Tehát az ágazati szakmai pótlékot bele kellett számítani a július 1-jétől megemelt illetménybe. Ez alapján a 2023. július 1. után keletkezett jubileumi jutalomra való jogosultsághoz kapcsolódó összeg megállapításakor már az így megemelt[…]