89 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] körébe tartozó juttatások fajtáit és feltételeit tehát lényegében szabadon lehet megállapítani a munkáltatónál, kivéve, hogy figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmód elvére.Az Mt. 12. §-a értelmében a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ebből a szempontból munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, tehát a cafeteria körébe tartozó béren kívüli juttatások is. Az egyenlő bánásmódot nem sérti, ha a béren kívüli juttatásokra való jogosultságnál az egyes munkavállalók közötti különbségtételre a munkavégzésre visszavezethető ok szolgál. Az Mt. szerint a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az elvégzett munka mennyiségével van összefüggésben az, ha – még jogszerű okból is, például más jogosultság igénybevétele miatt – nem kerül sor munkavégzésre. Tehát a munkáltató kötelezettségvállalása vagy kollektív szerződés rendelkezhet[…]

Részlet a válaszából: […] alapítványnak a számviteli beszámolója közhasznúsági mellékletében kell elszámolni az adományok felhasználásáról.A fenti kormányrendelet előírja, hogy az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés pontos céljáról, és ha az adományozó kiléte ismert, akkor őt az adomány felhasználásáról tájékoztatni kell. A jogszabály rögzíti, hogy az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. Azaz a civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül – így különösen honlapján, hírlevélben – ad tájékoztatást a működéséről és az adományok felhasználásáról.2010. január 1-jétől a magánszemélyek az adományaik (pénz, szolgáltatás, tárgyi adomány) után semmilyen adókedvezményre nem jogosultak, így jogszabályi kötelezettség nincs arra, hogy a magánszemély adományozóknak igazolást állítsanak ki. A magánszemély részére a banki kivonata rendelkezésre áll, amelyen látszik, hogy milyen célra és mennyi adományt adott.Amennyiben közhasznú szervezet, közérdekű kötelezettségvállalás szervezője vállalkozástól (társasági adó hatálya alá tartozó adóalany) kap adományt, akkor az adományozó részére – az adókedvezmény érvényesítéséhez – igazolást szükséges kiadni. Az igazolás kötelező tartalmi kellékeit a társasági adóról szóló törvény rögzíti.Az önkormányzat, illetve költségvetési szervei által gyűjtött pénzösszeg (magánszemélyektől, gazdálkodó szervezetektől) esetében nagyon fontos, hogy jótékony célú közadakozásból származzon. Közadakozásnak pedig az tekinthető, ha nyilvánosan meg van hirdetve a gyűjtés, bárki számára hozzáférhető, aki adakozni szeretne. Nyilvános meghirdetésnek tekinthető például az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététel, saját honlapon vagy a közösségi oldalon történő felhívás, a (helyi) rádióban, televízióban való meghirdetés. Nagyon fontos, hogy a szervezett gyűjtést a képviselő-testület is jóváhagyja határozattal.Az adományozók felé nem kell elszámolni, hanem az adomány célja szerinti felhasználásról nyilvános úton kell tájékoztatni a lakosságot úgy, ahogy a felhívás történt (pl. helyi rádió, televízió).Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint a helyi önkormányzat döntése vagy jogszabály rendelkezése alapján egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámlát nyithat. Javasoljuk, hogy az adomány céljára elkülönített számlát nyissanak.Amennyiben a lakossági adományokat urnában gyűjtik, akkor annak felnyitásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és legalább két személynek kell végezni a felnyitást. A magánszemélyek által adott adományokról az adományozó részére nem kell bizonylatot kiállítani.A lakosságtól gyűjtött adományok adómentesek az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.2 pontja alapján. A magánszemélyek által adott adomány adómentes az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.2. pontja szerint: a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.Amennyiben az önkormányzat az alapítványnak adja adományként az 1 millió forintot, akkor szja-kötelezettség nem merül fel, tekintve, hogy az alapítvány nem magánszemély.A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke is adómentes, kivéve a béren kívüli juttatásokat. Ugyanakkor a pénzbeli juttatások legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó havi összegben adómentesek. Ezen adómentesség[…]

Részlet a válaszából: […] költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan személlyel, aki, illetve amely nem minősül átlátható szervezetnek, nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve a már létrejött szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést.A hasonló esetek elkerülése és a jogszabályok maradéktalan betartása érdekében az átláthatósági nyilatkozatot a megrendelés kiállítása előtt be kell szerezni. A beszerzés eljárási rendjét úgy kell kialakítani, hogy már az ajánlattevőtől, pályázóktól a szerződés előkészítés során be kell kérni az átláthatósági nyilatkozatot.A kérdéses esetben a szerződés nem jogszerűen jött létre, azért a pénzügyi ellenjegyzőt is és a kötelezettségvállalót is felelősség terheli. Az Áht. és az Ávr. alapján a kifizetés jogszerűen nem teljesíthető, ugyanakkor a Ptk. szerint a másik fél teljesítése jogszerű, ezért polgárjogi eljárás keretében követelheti a pénz kifizetését.Az Nvtv. fogalmi meghatározása alapján a jogi személlyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre is értelmezni kell az átláthatóságot.A gazdálkodó szervezet fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint határozza meg az Nvtv. A Pp. 7. §-ának 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy az átláthatósági nyilatkozatok beszerzése csak az olyan jogi személyekkel, illetve jogi személynek nem minősülő szervezetekkel kötött szerződések esetében merülhet fel, amelyek nem minősülnek a törvény erejénél fogva átláthatónak. Ennek értelmében nem szükséges ilyen nyilatkozatot bekérni például a költségvetési szervekkel, egyházakkal vagy a magánszemélyekkel kötött szerződések esetében.Egyéni[…]

Részlet a válaszából: […] jogintézmény, másfelől abból, hogy erre a pótlékra a háttérjogszabályok, vagyis a Kjt. és az Mt. alkalmazandók.A Kjt. 69. §-a szerint a közalkalmazott a Kjt.-ben megállapított feltételek mellett a 70–75. §-ok szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–75. §-ok szerinti illetménypótlék számításának alapját a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg (közalkalmazotti pótlékalap). Ez a következő, a 70–75. §-okban felsorolt pótlékokra vonatkozik: vezetői pótlék, címpótlék, egészségkárosító kockázatok között végzett munkáért járó pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, valamint végrehajtási rendelet által megállapított további ágazati pótlék. A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdésében szereplő – nevezzük így – délutáni pótlék egyik kategóriába sem tartozik. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra pedig a Kjt. 69. §-a egyébként sem vonatkozik.Maradnak tehát az Mt. pótlékszabályai, mint a Gyvt. szerinti délutáni pótlékra alkalmazható rendelkezések, hiszen az Mt. nem csak a munkavállalókra vonatkozik, a Kjt.-nek is háttérjogszabálya. (Itt jegyezzük meg, hogy ha a közalkalmazottat az Mt. szerinti pótlék – pl. rendkívüli munkavégzési pótlék – illeti meg, annak alapját sem a Kjt., hanem az Mt. szerint kell megállapítani.) Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése értelmében az egy órára járó Mt. szerinti bérpótlékot a munkavállaló egy órára járó alapbére százalékában kell megállapítani. Az alapbér a pótlékok nélküli, munkaszerződésbe foglalt időbért (havibért) jelenti [Mt. 136. § (1)–(2) bekezdés], vagyis munkavállalók esetén a 15%-os délutáni pótlék alapja a munkaszerződés[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítható, akkor a gazdálkodó képviseletére jogosult személy, vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy az aláírásával igazolhatja, hogy a kérdéses bizonylat valóban az általa képviselt gazdálkodó tevékenysége érdekében merült fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. ha a menetlevél vagy kiküldetési bizonylat alátámasztja, hogy hivatali utazáson volt a munkavállaló az adott helyen és időpontban, és az illetékes vezető igazolja a hivatali célú parkolást, akkor elszámolható a könyvekben költségként. Ezt a megoldást akkor javasolt alkalmazni, hogy ha külföldön történt a parkolás, és nem oldható meg a számlakérés. Belföldi viszonylatban az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a számlaadási kötelezettség miatt ezt nem javasoljuk.Az Szja-tv. 3. sz. mellékletének II. fejezete tartalmazza az igazolás nélkül elszámolható költségeket. Ezek között a parkolás nem szerepel. A költségvetési intézmények kiküldetési szabályzatában szükséges meghatározni, hogy mely költségek számolhatók el számla alapján. A parkolást is a számla alapján elszámolható költségek között kell felsorolni.A munkáltató a kiküldetéshez szükséges autópálya-használati díjakat a nevére szóló számla alapján megtérítheti, sőt köteles is megtéríteni a munkavégzés – ideértve a kiküldetést is – során felmerült indokolt és szükséges kiadásokat.A 39/2010. Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdései mind a napi munkába járással, mind a hazautazással kapcsolatos költségtérítéssel összefüggésben azt írja elő, hogy az elszámolás a bérlet vagy menetjegy ellenében lehetséges. Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése „a kormányrendelet által előírt elszámolásra” hivatkozik. A „bérlettel, menetjeggyel való elszámolás” azonban nem jelenti[…]

Részlet a válaszából: […] számlán szerepeltessék, de ezt úgy kell megtenni, hogy nem része az adó alapjának, és adókörön kívüli tételként csökkenti a számla végösszegét.A számlán fordított adózás alá eső adó alapjaként a teljesítésigazolás szerinti értéket kell szerepeltetni fordított adós tételként, ezt kell az önkormányzatnak beruházásként lekönyvelni. A kötbér összegét pedig egyéb bevételként kell könyvelni. Annak[…]

Részlet a válaszából: […] szakképzési oktatói, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, szerződéses határvadász, hivatásos szolgálati, bírói, igazságügyi és ügyészségi szolgálati viszonyban áll, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott dolgozó. A felsorolásban szerepel a közszolgálati jogviszonyban állók köre, tehát nem igaz, hogy nincsenek nevesítve a köztisztviselők. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Kttv. személyi hatálya kiterjed a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára. A köztisztviselők tehát beleértendők a kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, közszolgálati jogviszonyban állók körébe.Ugyanitt említve vannak továbbá a közigazgatási[…]

Részlet a válaszából: […] esetében ez akkor következhet be, ha a felek között nincs bérleti szerződés, nincs bérleti jogviszony, pl. egy épületet közösen használ két intézmény, és a társintézményre eső részt számlázzák ki.Az Áfa-tv. 3. sz. melléklete II. fejezetének 1. pontja szerint a távhőszolgáltató számlázhat 5%-os áfával, ha távhődíjat számláz tovább az áfaalany, akkor 27%-os áfamértékkel kell számlázni. Ez úgy történik, hogy a kapott számla adóalapjára (áfa nélküli összegére, illetve a kérdéses esetben annak továbbszámlázott 25%-ára) kell a 27%-os áfát rászámolni.Abban az esetben, ha a költségvetési szerv és a helyi önkormányzat között bérleti jogviszony van, tehát az önkormányzat által bérelt ingatlan távhődíját számlázzák ki az önkormányzat felé, akkor az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján beleépül a bérleti díj mint fő szolgáltatás adóalapjába.Az ingatlan-bérbeadás főszabály[…]

Részlet a válaszából: […] szolgáltatásról van szó.A nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az általános forgalmi adó rendszerében ingatlan-bérbeadásnak minősül. Az ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki, függetlenül attól, hogy a bérbeadásra vonatkozó törvényi definíció (Áfa-tv. 259. § 4. pont) alapján ez utóbbi hasznosítási forma is bérbeadásként kezelendő.Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja rögzíti is ezt a megkülönböztetést, amikor úgy fogalmaz, hogy az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül, nem alkalmazható a főszabály szerinti adómentesség, tehát a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az áfa rendszerében áfaköteles tevékenységnek minősül, amelyet az Áfa-tv. kedvezményes, 5 százalékos adókulcs alá sorol.Az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás elhatárolására az alábbi szempontokat adjuk.Fontos hangsúlyozni, hogy nem attól függ az 5%-os adókulcs alkalmazandósága, tehát az áfafizetési kötelezettség keletkezése, hogy a szállóvendég látogatása turisztikai célú-e, hanem hogy az adóalany által nyújtott szolgáltatás alapvetően turisztikai jellegű-e. Tehát a szálláshely által nyújtott szolgáltatások alapján kell meghatározni azt, hogy turisztikai célú-e vagy nem.Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás esetén általában rövid távú tartózkodásról van szó, amelyhez gyakran kapcsolódnak kiegészítő szolgáltatások, pl. takarítás, ágyneműhasználat, és a rezsiköltségek díját a szállás ellenértéke jellemzően tartalmazza. Ingatlan-bérbeadásnál jellemzően hosszabb távú szálláshely-szolgáltatás valósul meg, amelyhez kiegészítő szolgáltatások általában nem tartoznak, és a rezsiköltségek díja a bérlőt terheli.Amennyiben a szálláshely a 173/2003. Korm. rendelet szerinti nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelynek minősül, akkor a szálláshelynek nem kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központban regisztrálni.Ha a szálláshely nélkülözi az idegenforgalmi jelleget, mint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alapvető kritériumát, akkor az az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti ingatlan-bérbeadás. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy minden esetet egyedileg kell minősíteni, a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján, ezért az első kérdéshez csak a fenti támpontokat tudjuk adni.2. A turisztikai jellegű szállásadás után a Htv.-ben és a helyi rendeletben[…]

Részlet a válaszából: […] munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”.A „béremelés” fogalma és alapja tekintetében a normaszöveg annyi eligazítást nyújt, hogy a szabályok a 2024. január 1-jén hatályba lépett Púétv.-hez igazodóan szintén 2024. január 1-jétől alkalmazandók, tehát az emelés csak a 2024. január 1. előtti – praktikusan a 2023. decemberi – illetményhez viszonyítva lenne értelmezhető. Ugyanakkor mivel intézményi szinten megvalósítandó átlagos illetményemelésről van szó, tudomásunk van egy, a köznevelésért felelős tárca által kiadott körlevélről, amelyben az alapul veendő összegként a 2023. évi átlagos illetményszintet határozták meg.A másik támpont, hogy a rendelet 1. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a biztosított támogatás „kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel”, mégpedig a Púétv. 98. § hatálya alá tartozók (tehát a pedagógusok és a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó, azaz pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak) vonatkozásában. Tehát egyfelől „személyi juttatásokról”, másfelől „béremelésről” szól a jogszabály; az előbbi fogalom tágabb, mivel az magában foglalja nem csupán a havi illetményt, hanem a pótlékokat, megbízási[…]