Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

233. Költségvetési Levelek / 2016. szeptember 20.

TARTALOM

4290. kérdés Rovatrend
Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet (nem intézményi keretek között), ahonnan biztosítjuk az óvodai, az iskolai ellátottak és a szociálisan rászoruló időskorúak étkeztetését. Emellett az önkormányzat és intézményei dolgozói is igénybe veszik az étkezést. A dolgozói étkeztetés kiadásainak és bevételeinek elszámolására csak a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkció szerepel a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben, amely kormányzati funkció csak a köznevelési intézményben foglalkoztatott dolgozók étkeztetésének elszámolására szolgál. A nem köznevelési intézményben dolgozó önkormányzati (pl.: takarítónő) és önkormányzati intézményi dolgozók (pl.: tanyagondnok, óvónő) munkahelyi étkeztetését hol és milyen kormányzati funkción számoljuk el? Az önkormányzati intézményben dolgozó étkezhet-e munkahelyi étkeztetés keretében az önkormányzat fenntartásában lévő konyhán alaptevékenység keretében? Az önkormányzattal jogviszonyban nem állók - ún. külső étkezők - étkeztetését milyen kormányzati funkción és szakfeladaton kell elszámolni? Ezen étkeztetés besorolható-e az alaptevékenységbe? Idetartoznak-e az általános iskolai köznevelési intézmény dolgozói? Ugyanis az általános iskolai pedagógusok munkáltatója a KLIK, és nem az önkormányzat, és itt nem valósul meg a munkahelyi étkeztetés. Az étkeztetésért a teljes önköltséget fizetik meg az igénybevevők, és az étkeztetésük nem haszonszerzés céljából történik.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4291. kérdés Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításához elfogadható dokumentumok
Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolásánál elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony igazolás helyett a Kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4292. kérdés Tanácsi gyógyszertári központnál fennállt munkaviszony beszámítása a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe
1985-től a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjánál dolgoztam, majd 1989-ben szülési szabadságra mentem. 2001-ig voltam GYES-en. Jelenleg fejlesztőpedagógus vagyok. A gyógyszertári központnál eltöltött idő közalkalmazotti jogviszonynak számít-e, és befolyásolja-e a jubileumi jutalmat?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4293. kérdés Személyijövedelemadó-törvény szerinti kiküldetés fogalmának megváltozása
2016. augusztus 1-jétől módosult az Szja-tv.-ben a kiküldetés fogalma. Érinti-e ez a jövőben a munkavállalók kiküldetése kapcsán elszámolható költségeket?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4294. kérdés Feleslegessé vált számítástechnikai eszközök iskolának adományozása
Igazgatóságunk a már feleslegessé vált számítástechnikai eszközeit egy romániai iskolának adományozná. Van-e ennek az új Áhsz. szerint törvényi akadálya, illetve vonatkozik-e külön szabály ennek bizonylatolására?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4295. kérdés Sportközpont-beruházás áfája
Központi költségvetési szerv kormányhatározat alapján egy multifunkcionális sportközpont építtetője. Az érintett ingatlan (terület) tulajdonosa a helyi önkormányzat, amelynek a beruházás tárgyát képező sportközpontot befejezetlen beruházásként átadja. Az építtető ebben az esetben a beruházás áfáját hogyan számolja el?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4296. kérdés Ingatlan ajándékozásának áfarendszerbeli megítélése
Adószámmal rendelkező, áfakörbe tartozó magánszemély ügyfelem évekkel ezelőtt szántó besorolású ingatlant vásárolt, mely ingatlan nem tartozott az Áfa-tv. hatálya alá. A szántót - a termelési ágból történő kivonás után - felparcelláztatta, építési telkeket alakított ki, közutat épített, mely közutat ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adta. Ügyfelemnek sem az ingatlan szerzésekor, sem azt követően adólevonási joga nem keletkezett, áfát, költséget soha nem számolt el. Előrehaladott korára tekintettel ügyfelem az említett ingatlanokat (belterületi építési telkek) gyermekei részére kívánja ajándékozni. A fenti ingatlanok elajándékozása révén keletkezik-e ügyfelemnek áfafizetési kötelezettsége az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4297. kérdés Rovatrend - közfoglalkoztatott bére és szocho
Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4298. kérdés Rovatrend - szünidei étkeztetés
A szünidei étkeztetés időszakára az igénybe vett étkezés díját a szolgáltató megállapodás alapján az önkormányzatnak számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4299. kérdés Kerékpárral történő munkába járás támogatása
Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4300. kérdés Emlékérme mint fizetőeszköz juttatása dolgozók, üzleti partnerek részére
Intézményünk idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ennek tiszteletére az MNB emlékérmét bocsát ki (10 000 Ft és 2000 Ft-os címletekben). Az érmék fizetőeszközként használhatók. Az intézmény megvásárol ezekből 350, illetve 4800 db-ot. A dolgozók juttatásként kapnak a 10 000 Ft-os érméből, egy részét az ünnepségre meghívott díszvendégek és egyéb támogatók kapják, egy részét forgalomba helyezzük oly módon, hogy a pénztárakban a fizetéskor (visszaadáskor), aki kéri, a 2000 Ft-os bankjegy helyett választhatja a 2000 Ft-os érmét. Milyen rovat(ok)ra és hogyan kell lekönyvelni a megvásárolt emlékérméket?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4301. kérdés Funkciókód - szünidei gyermekétkeztetés
Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)
4302. kérdés Belső ellenőrzés
Közös önkormányzati hivatal a belső ellenőrzési feladatokat külső szolgáltatóval kívánja ellátni, a felügyeleti szerve (városi önkormányzat) és a többi (a közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozott) önkormányzat, nemzetiségi önkormányzatok, illetve azon költségvetési szervek részére, amelyek részére együttműködési megállapodás alapján ellátja a gazdálkodási feladatokat. A külső szolgáltatóval kötött megbízási szerződésben a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is a külső szolgáltató végezné. A Bkr. 2. §-ának c) bekezdése szerint belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Véleményünk szerint a külső szolgáltató a belső ellenőrzési feladat ellátására szerződhet, de nem lehet a belső ellenőrzési vezető. Mi a véleményük arról, hogy nemcsak a belső ellenőrzési feladatokra, hanem a belső ellenőrzési vezetői feladatokra is lehet külső szolgáltatót megbízni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4303. kérdés Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére