Önkormányzati bérlakás értékesítése


Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. december 20-án (333. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5902

[…] követően fizetett összeg, részlet, amit nem számlázunk, hanem követelésként tartjuk nyilván. A számlázás attól függ, hogy a futamidő végén lesz-e a tulajdoni átírás, vagy a szerződéskötéskor.Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján, ha a részletvételről szóló szerződés azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi, az termékértékesítésnek minősül. Ez esetben a teljes ellenértéket számlázni kell, a teljes ellenértékre az áfát is fel kell számítani, amennyiben a lakásértékesítésre áfát választott az önkormányzat. Ilyen esetben a részletek megfizetésekor nem kell számlázni, a könyvelés bizonylata a szerződés és az átutalás banki bizonylata, amelyből megállapítható, hogy a pénzügyileg rendezett összegből mennyi a törlesztőrészlet és mennyi a kamat. Az eszköz átadásakor a teljes ellenértékről kiállított számla a könyvelés és az áfabevallás bizonylata.Amennyiben az ellenértéket több év alatt részletekben fizetik meg, akkor az ingatlan eladási árától külön kell választani a kamatot, és azt - a kamat megfizetésétől függetlenül - azokra az évekre és olyan arányban kell elszámolni, ahogyan a részletek megfizetése alapján az egyes évek között megoszlik.Amennyiben a vevő egy összegben fizet, akkor a 20%-os kedvezmény teljesítésig adott engedménynek minősül, ami csökkenti az adóalapot. A számla kiállítható úgy, hogy a teljes ellenértéket és mínusz 20%-ot is feltüntetik, vagy csak a ténylegesen fizetendő (csökkentett) árat. A korábbi fizetés miatt adott 1%-os engedmény utólag adott engedménynek minősül, ami miatt az ingatlanértékesítésről kiállított számlát utólag helyesbíteni szükséges.A kamat, illetve a törlesztőrészlet számítására az alábbi lehetőségek adódnak:Egyszerű kamatos kamat (amikor van törlesztőrészlet): A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetni, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat kell megfizetni, majd a végén törlesztik a tőkét.Kamatos kamatozású (amikor nincs törlesztőrészlet): Az egyösszegű törlesztés speciális esete, ha a futamidő alatt nem, csak a futamidő végén fizetik vissza a tőkét és a felgyülemlett kamatokat. Ebben az esetben nem fizetik havi szinten a kamatot, viszont folyamatosan emelkedik az az összeg, amiből a kamatot számolni kell, vagyis például 10 000 […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.