Találati lista:
31. cikk / 197 Dolgozónak juttatott lakásbérleti díj térítése
Kérdés: Társaságunk pár dolgozójának havi rendszerességgel fizettük a szállás (bérelt lakás) költségét. Mivel ez nem fért bele a hivatali, üzleti utazás fogalmába, ezért a juttatás értéke után egyes meghatározott juttatásként történt az adóteher megfizetése, és nem bérjövedelemként lett kezelve. Kiváltja-e a meg nem fizetett egyéni járulékot, ha még a juttatás bruttósított értéke után is megfizetnénk az adókat az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint? Ezáltal a magánszemélyek M-es lapjai nem változnának, viszont így összességében több adót fizetünk, mintha bérként számfejtettük volna.
32. cikk / 197 Önkormányzati számla számlavezetője
Kérdés: Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. Az Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. Önkormányzatunknál – jellemzően az adóelőleg-fizetési időszakban – az adóalanyok által befizetett adóelőlegek pénzügyi teljesítését követően az önkormányzat pénzkészlete nő.
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?
33. cikk / 197 Szja-alap-kedvezmények
Kérdés: Az első házasok kedvezménye az Szja-tv. szerint "nyugszik", ha mindkét fél igénybe veszi a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg az egyikük be nem tölti a 25. életévét. Ha a feleség tölti be hamarabb, de időközben gyermeket szül, és igénybe veszi a 30 év alatti anyák kedvezményét, akkor az első házas kedvezmény azt a hónapot követően indul, amikor a férj betölti a 25. életévét? Attól a hónaptól kezdődik a 24 hónap?
34. cikk / 197 30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye II.
Kérdés: Önkormányzatunk 30 év alatti alkalmazottja, ha nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató felé, jogosult-e az év végi bevallásában érvényesíteni a kedvezményt?
35. cikk / 197 Szolgálati lakás fenntartása
Kérdés: Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?
36. cikk / 197 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy háztartásban él a 60%-os mértékben csökkent munkaképességű gyermekével, aki saját jogán kap családi pótlékot, mellette pedig dolgozik. Ha munkatársunk gyermeke nem érvényesítené a családi kedvezményt, akkor munkatársunk megteheti-e, mivel az ő jövedelme magasabb?
37. cikk / 197 Fiatalok adókedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. Mi a teendő, ha a munkáltató felhívást kap az adóhatóságtól, hogy javítsa a '08-as bevallását, mert a 25 év alatti munkavállalójára vonatkozóan az első házasok kedvezményét figyelembe vette, annak ellenére, hogy a munkavállaló házastársa nem töltötte be a 25. életévét?
38. cikk / 197 Adóelőleg mérséklése
Kérdés: Már csak néhány nap van a társaságiadó-előleg esedékességéig, ha be is nyújtjuk a kérelmet, nem fogja az adóhatóság az esedékességig elbírálni, és véglegessé biztosan nem válik a határozat, ezért a módosítás sem fog felkerülni az adószámlánkra, tehát meg kell fizetnünk a "jelenlegi" előleget, különben tartozásunk keletkezik, amely kizárja a kedvező elbírálást, és még késedelmi pótlékot is kell fizetnünk. Adjunk be egy fizetési halasztási kérelmet is, és akkor nem lesz pótlék? Lehet, hogy az adóhatóság az előlegmódosítást csak a határozat kiadása után esedékes határidők tekintetében engedélyezi?
39. cikk / 197 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk felmentési időre egy összegben előre fizetett ki juttatást. Hogyan veheti figyelembe a munkáltató a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapításakor?
40. cikk / 197 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
