Találati lista:
531. cikk / 2112 Alanyi adómentes adóalany által magánszemélyek részére, harmadik országba teljesített termékértékesítés
Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?
532. cikk / 2112 Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése
Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
533. cikk / 2112 Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál
Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
534. cikk / 2112 Fordított áfás beruházás
Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?
535. cikk / 2112 "Babakelengye"-utalvány
Kérdés: Egy képviselő-testületi határozat alapján az újszülöttek szüleinek "Babakelengye"-utalványt szeretne juttatni az önkormányzat a szociá-lis kerete terhére, amit a helyi gyógyszertárban lehetne beváltani, kimondottan az újszülöttnek szükséges árukra. Annak érdekében, hogy a költés valóban arra történjen, amire a képviselő--testület azt meghatározta, nem kívánják a szociális támogatás összegét készpénzben kifizetni. Az önkormányzat a gyógyszertárral megállapodást kötne az utalvány befogadására. Amikor az utalványt a gyógyszertártól névértékben visszavásárolja az önkormányzat, akkor kerülne annak értéke elszámolásra a szociális kiadás terhére. A kifizetés bizonylata az utalvány lenne. Van-e arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy egy szigorú szám-adás alá vont utalványt bocsásson ki?
536. cikk / 2112 Használt tűzoltóautó vásárlása
Kérdés: Önkormányzatunk az Európai Unió egyik tagországából kíván használt tűzoltóautót vásárolni. Ennek lebonyolításához szükséges-e devizaszámlát nyitni, illetve mi az eljárás ezzel kapcsolatban?
537. cikk / 2112 Önkormányzat részére nyújtott fejlesztési támogatás
Kérdés: Önkormányzatunk részére gazdasági társaság szeretne fejlesztéséhez támogatást adni. Elfogadhatja-e ezt az önkormányzat konkrét cél megjelölése nélkül? Ha elfogadhatja, a támogatási szerződés alapján kell-e számlát kiállítani? Ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Az önkormányzat áfaalany.
538. cikk / 2112 Közösségen belüli termékbeszerzés
Kérdés: Önkormányzatunk online, londoni kiadótól, adóalanytól (van magyarországi központi irodája) könyvet szeretne vásárolni. Áfa tekintetében adóalanyok vagyunk, de nincs közösségi adószámunk. A könyvről az eladó áfa felszámítása nélkül állítja majd ki a számláját, feltüntetve rajta, hogy közösségen belüli szállítás. A könyv beszerzése közösségen belüli beszerzésnek minősül, közösségi adószámot kell igényelnünk hozzá és Magyarországon kell az adót megfizetni?
539. cikk / 2112 Egyetemibölcsőde-férőhely biztosításának áfája
Kérdés: Felsőfokú oktatási intézmény saját bölcsődét üzemeltet, ahol a férőhelyek biztosítására térítési díjat számol fel. Az egyetem az áfa alanya. A bölcsődei férőhely biztosításának kiszámlázása esetében milyen áfakulcsot kell használni?
540. cikk / 2112 Dolgozónak kiadott készpénzellátmány
Kérdés: Egyik dolgozónk készpénzellátmányt kapott utólagos elszámolásra, majd a megvásárolni kívánt terméket nem készpénzzel, hanem bankkártyával (saját, magánbankkártyával) fizette ki. Helyesen járt-e el a dolgozó, hogy a felvett készpénz helyett magán-/saját bankkártyájával fizetett, illetve a költségvetési szerv elfogadhatja-e, hogy az így keletkezett számlán a készpénzes fizetési mód helyett bankkártyás fizetés szerepel? Belső szabályzatunk alapján csak akkor vásárolhat a dolgozó, ha van nála kiadott ellátmány utólagos elszámolásra. Továbbá a készpénzes elszámoláshoz felrögzíthető-e az a számla, amelyen bankkártyás fizetési mód szerepel?
