Találati lista:
71. cikk / 633 Gázterv készítése
Kérdés: Az óvodai intézményünkön az előző években belső felújítást végzett az önkormányzat. Sajnos idén kiderült, hogy nincs az intézménynek érvényes gázterve, melyet azonnal pótolni kellett. A számlán "gázterv készítése a hatályos jogszabálynak megfelelően" megnevezés szerepel, és az óvodai intézményünk nevére szól. Milyen főkönyvi számra könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Az óvoda épületének aktuális értéke az önkormányzat könyveiben szerepel.
72. cikk / 633 Víziközmű-hálózat felújítása és karbantartása
Kérdés: Városunkban víziközmű-hálózat felújítása és karbantartása zajlik. A felújítás keretében tolózárakat, illetve tűzcsapokat cserélnek ki, és létesítenek újakat. A tolózár, illetve a tűzcsap építménynek minősül-e, vagy tárgyi eszközként vehetjük be a könyveinkbe?
73. cikk / 633 EU-s támogatások elszámolása
Kérdés: Társulásunk bölcsődei felújításra nyert EU-s támogatást. A támogatási szerződés megkötését követően folyósításra fog kerülni az előleg. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, el kell határolni a kapott támogatásnak megfelelő összeget. Ezzel kapcsolatban lenne szükségem pontosításra. Jól tudom, hogy halasztott bevételre csak aktiváláskor a bekerülési értékkel megegyező összeget kell könyvelni? Mivel jelenleg nem tudom, hogy mennyi lesz a bekerülési érték a beruházás végén (1-2 év múlva), ezért a támogatás összegét a bevételek passzív időbeli elhatárolása soron tervezem nyilvántartani, és aktiváláskor a bekerülési értéknek megfelelő összeget átvezetni a halasztott bevételek közé. Helyes ez az elgondolás?
74. cikk / 633 Horgászjegy, valamint útépítési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk mint állami tulajdonban lévő tó haszonbérlője, horgászjegyet árusít. Ennek bevételét a B355 vagy a B402 rovaton szükséges nyilvántartanunk? Külterületi útépítéshez beszedett útépítési hozzájárulást (nem érdekeltségi hozzájárulás) melyik bevételi rovaton számolhatjuk el?
75. cikk / 633 Óvodai konyhai beruházás elszámolása
Kérdés: Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?
76. cikk / 633 Vásárolt eszköz bekerülési értéke
Kérdés: Felhalmozásnál a tárgyi eszközhöz kapcsolható bekerülési érték meghatározásánál a rendelet "idegen vállalkozó"-ra vonatkoztatja az egyedi tárgyi eszközhöz aktiválható szállítási költséget. "Idegen vállalkozó" bármely vállalkozás, cég? Ha például futópadot vásárolok a sporteszközöket forgalmazó cégtől, aki a szállítói számláján feltünteti a szállítási költséget is, a bekerülési érték része a szállítási költség is(?)
77. cikk / 633 Felújítás, karbantartás
Kérdés: Intézményünknél beázás, csőtörés történt. A káreseményt jelentettük a biztosítónak, a kártérítés összegének átutalása megtörtént. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek. Ezeket a tételeket felújításként vagy karbantartásként kellene könyvelnünk? Az egyik tétel a sószoba bontása, majd helyreállítása. A másik számlán szerepel: festési munkálatok, térburkolat bontása, majd helyreállítása, tűzivízvezeték javítása, csőszerelés, gyermekbútorzat helyreállítása.
78. cikk / 633 Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?
79. cikk / 633 Ingatlaneladásból származó jövedelem adózása
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy 2019-ben vásárolt ingatlan értékesítését tervezi 2023-ban. Ha elad egy ingatlant, és azt a pénzt egy másik ingatlan megvásárlására fordítja, akkor is be kell fizetnie az előző ingatlan eladásából származó nyereség utáni személyi jövedelemadót? Vagy létezik-e mentesség, ha a magánszemély az eladási árból másik ingatlant vesz magának lakhatási célra?
80. cikk / 633 Vízi turizmus infrastrukturális fejlesztése
Kérdés: 1. Önkormányzatunk TOP PLUSZ pályázatot nyert el. A projekt keretében turisztikai fejlesztés valósul meg, mely magában foglalja a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését (kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítése, napkollektoros rendszer telepítése) és közúti infrastruktúra fejlesztését (kiszolgáló út és járdafelújítás, parkolók kialakítása). A fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi turizmus élénkítését, továbbá a helyi, valamint a környékbeli lakosság szabadidős és sporttevékenységekre vonatkozó lehetőségeinek bővítését. A pályázati anyagban felsorolásra kerültek azok az ingatlanok, melyeken a beruházás megvalósul, melyhez kapcsolódik a megvalósítani kívánt úszóműves kikötőhely, mely az engedélyeztetést követően lajtsromszámmal kerül azonosításra.
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
