Kiegészítő pótlék figyelembevétele a jubileumi jutalom alapjául

Kérdés: Védőnő munkakör esetén a 30 éves jubi-leumi jutalom számításánál az alapilletményen felül figyelembe kell-e venni a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. §-ának (10) bekezdésében meghatározott védőnői kiegészítő pótlék összegét, ezen paragrafus (11) bekezdésében meghatározott területi pótlékot, valamint a szakdolgozó, védőnő kiegészítő díjazása jogcímen juttatott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani. A?védőnői kiegészítő díjazás kapcsán azonban miniszteri rendelet nem rendelkezik annak jubileumi jutalom alapjába történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Gyógyszernek emberen történő kipróbálása kapcsán juttatott költségtérítés

Kérdés: Az egyetemen futó klinikai vizsgálatok kapcsán a vizsgálatokba bevont betegek számára a klinikai vizsgálatot finanszírozó cégek (gyógyszergyártók) legtöbb esetben fizetnek úgynevezett útiköltség-térítést. Ezen költségtérítés bizonyos esetekben az adott gyógyszergyártókon vagy harmadik feleken keresztül kerül kifizetésre a betegeknek, azonban ennek kifizetését a gyógyszergyártók egyre inkább az egyetemen, mint a vizsgálatot lebonyolító intézményen keresztül várják el, azaz az egyetem számára utalnák ezen általuk megállapított átalánydíjazást, és az egyetem feladata lenne ennek kifizetése a betegek számára. Útmutatást szeretnénk kérni arra vonatkozóan, hogy a hatályos jogszabályok, valamint a GDPR előírásait szem előtt tartva, ezen díjazás a betegek számára történő kifizetéséhez milyen bizonylatok szükségesek.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.7. pontja szerint adómentes a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére juttatott vagyoni érték, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták. Nincs jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Lízingszerződéshez kapcsolódó kötelező vagyonbiztosítás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy hitelintézet lízingszerződés keretében nagyobb értékkel bíró eszközöket – általában gépjárműveket – ad pénzügyi lízingbe ügyfeleinek. Ezen szerződések lízingszerződések, amelyekben az érintett lízingbe vett eszközök kötelező vagyonbiztosítása minden esetben kikötésre kerül. A hitelintézet jelenlegi gyakorlata szerint a lízingbe vevő köti meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizeti a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt igazolja a hitel-intézet mint lízingbe adó felé. A hitelintézet a lízingügyletekkel jelentős kockázatot vállal, amelyet szeretne a jövőben mérsékelni, így élve a lehetőséggel, hogy mint lízingbe adó kösse meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizetve a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt továbbszámlázza a lízingbe vevőnek.
Az ügylet jellemzői az alábbiak:
– a biztosítási szerződés megkötése a hitelintézeten keresztül történik, de külön szerződésbe foglalják a biztosítási szolgáltatás nyújtását, külön meghatározzák a díjazást, a lízingdíjat tartalmazó számlán külön soron számlázzák a biztosítási szolgáltatás ellenértékét (biztosítási díjat), és
– lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek, hogy bármely biztosítóval megköthessék a biztosítási szerződést, és
– a szerződésben kikötésre kerül, hogy azon esetben, ha a biztosítási szerződést nem kötik meg, illetve a biztosítási díjat nem fizetik meg az ügyfelek, akkor a lízingszerződések a hitelintézet részéről felmondhatóvá válnak.
A vagyonbiztosítási szerződés a lízingügylethez az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a lízinghez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként a lízingügylet adóalapjába tartozik, és így áfával növelten kell továbbszámlázni az ügyfeleknek, vagy a vagyonbiztosítás a lízingtől elkülönült, önálló szolgáltatásnak minősül, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó adómentes ügyletként mint önállóan nyújtott közvetített szolgáltatást (Áfa-tv. 15. §) kell továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Túlóra elrendelésének jogszerűsége és a megtagadás lehetőségei

Kérdés: Rendezvény miatt előre tervezett szombati munkavégzést rendelne el a munkáltató, milyen feltételek mellett teheti ezt meg, illetve milyen esetben tagadhatja meg a munkavégzést a közalkalmazott? Mit kell fizetni, ha a munkavállaló bejött dolgozni, de mégsem volt szükség a munkájára, mert a munkáltató nem tudott neki munkát adni?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak haladéktalanul vissza kell vonnia az utasítást. Ha azonban a munkavállaló az utasítás alapján rendelkezésre állt, akkor ő díjazásra lesz jogosult arra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Munkaidő és felelősség kérdése a céges rendezvények kapcsán

Kérdés: Munkaidőnek minősül-e a céges csapatépítőn való részvétel ideje, illetve felelős-e a munkáltató az ilyenkor bekövetkezett baleset miatt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező, és a rendezvényre munkaidőben kerül sor, akkor egyrészt arra munkabér jár (adott esetben rendkívüli munkavégzésért járó díjazás), másrészt egy esetleges, munkavállalóval történt baleset esetén egyértelműen a munkavédelmi szabályok szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Nyugdíjazás alkalmából adott ajándék adóvonzata

Kérdés: Nyugdíjazása alkalmából egy munkatárs 80 000 Ft értékű tárgyi ajándékban részesült. Az ajándékozás eddig egy esetben fordult elő az intézményben, a közszolgálati szabályzat ennek lehetőségét nem tartalmazza. Terheli-e kifizetői adó az ajándékvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjazás alkalmából kapott ajándék – amennyiben az nem minősülhet csekély értékű ajándéknak – adóköteles, jogviszonyból származó jövedelem. A kérdésben szereplő esetben az ajándék értéke 80 ezer forint, így az nem fér bele a csekély értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nyugdíjra való jogosultságra tekintettel

Kérdés: Köztisztviselőnk 2018. 06. 22-től öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves, 38 év 8 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és szeretne nyugdíjba menni). A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján 2018. 06. 30. lesz az utolsó munkanapja. A kérdés az, hogy a nyugdíját csak 2018. 07. 01-től igényelheti, vagy esetleg már 2018. 06. 22-től?
Részlet a válaszából: […] Munkajogi szempontból véleményünk szerint a hivatkozott Kttv. rendelkezés alapján a jogviszony megszűnésének időpontja 2018. 06. 22. napja lenne. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja ugyanis arról rendelkezik, hogy automatikusan megszűnik a közszolgálati jogviszony, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Helyettesítési díj közszolgálati tisztviselő részére

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál tartósan távol lévő (30 napot meghaladó) közszolgálati tisztviselő helyettesítésére jár-e helyettesítési díj, ha a helyettesítést ellátó tisztviselő munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítés ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti a helyettesítés első napjától. Ennek mértéke a helyettesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Magánszemély tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: Vásárolhat-e önkormányzat magánszemélytől számla ellenében tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...is akkor merül fel, ha a művészt felkérik egy mű elkészítésére.Az adószámos magánszemélynek, akár személyes munkavégzés díjazását számlázza, akár vagyoni értékű jog felhasználásának ellenértékét vagy mindkettőt, számlát kell kiállítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjlehetőségével élve nyugdíjazását kérte. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet keretében foglalkoztatható-e a volt dolgozónk a polgármesteri hivatalnál úgy, hogy a nyugdíjfolyósítás szüneteltetését nem kéri?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas-szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
1
11
12
13
48