Közalkalmazott besorolása

Kérdés: A nyíregyházi egészségügyi főiskola levelezős hallgatójaként 2003. évben diplomás ápoló képesítést szereztem, azonban diplomámat a mai napig nem kaptam meg, mert nem tudtam nyelvvizsga-bizonyítványt felmutatni (eddig 5 sikertelen próbálkozásom volt). 2004. 07. 02-án szociális idősek otthonában jogviszonyt létesítettem, úgy lettem besorolva, mintha meglenne a főiskolai végzettségem, holott az intézményvezető is ismerte annak hiányát. 2004. 12. 01. napjával azonban visszasorolt az intézményvezető, egy ellenőrzésre hivatkozva. Szeretem a munkámat, amihez egyáltalán nincs szükség idegennyelv-tudásra. Miért nem kaphatom meg a diplomámat azzal a megjegyzéssel, hogy nyelvvizsgát nem tett? Illetve a munkáltató visszasorolása jogszerű volt-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Vizsgáljuk meg először azt a kérdést, hogy mikor minősül egyfőiskolai végzettség megszerzettnek, azaz mikortól és hogyan veheti aztfigyelembe a munkáltató.A Fo-tv. 95. §-a (1) bekezdése alapján a hallgatótanulmányait az egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: - közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 - adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 - működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 - intézményfinanszírozás: 56 000 000 - tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] A példában leírt esetben arányosítani kell. Az arányosításikötelezettség több államháztartási támogatás folyósítása miatt is fennáll.Nézzük sorban, hogy az egyes államháztartási támogatásoknak milyen azáfarendszerbeli megítélése.Az intézmény a működést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...anynyit megállapíthatunk, hogy igen összetett ésbonyolult az a folyamat, melynek lezárásaképpen sor kerülhet az alkalmazottfelmentésére, egészségügyi alkalmatlanság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Munkajutalom

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom – mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés – ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?
Részlet a válaszából: […] A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekszakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet hatálybalépését megelőzőenhatályos 2/1994. NM rendelet ugyancsak az 56. §-ában szabályozta a bentlakásosintézmény munkavégzésre képes ellátottainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Köztisztviselő besorolása szociális igazgatási feladatkörbe

Kérdés: Besorolható-e az a köztisztviselő ügyintéző I-es besorolási osztályba – szociális igazgatási feladatok – munkakörbe, illetve lehet-e foglalkoztatni azt, akinek iskolai végzettsége felsőfokú népművelő-könyvtár szak? A 9/1995. Korm. rend. a szociális igazgatási feladatok besorolásához főiskolai szintű végzettséget és szociális ügyintéző szakképesítést ír elő. A fent említett esetben a főiskolai végzettsége megvan a dolgozónak, de szociális ügyintézői vagy OKJ szerinti szociális és gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző képesítése nincs.
Részlet a válaszából: […] ...közgazdasági felsőoktatásban szerzettszakképzettség;– egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, hittudományi,szociális munkás vagy egészségügyi felsőoktatásban szerzett szakképzettség;– főiskolai szintű gyógypedagógus, szociálpedagógus, szociálisszervező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Marhalevél kiállítása

Kérdés: A marhalevél kiállítása áfakörbe tartozó tevékenység-e?
Részlet a válaszából: […] ...marhalevél kiállításáért járó díj nem tartozik az áfahatálya alá.A marhalevél kiállítását az állat-egészségügyi törvény 13.§-a szabályozza. A jogszabály szerint a marhalevél hatósági bizonyítvány, amelyigazolja az állat tulajdonjogát, továbbá azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Ápolónők átsorolása

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Intézményünk a szakmai minimumfeltételben előírt iskolai végzettségű ápolókkal rendelkezik, akik saját költségükön főiskolát végeznek. Ugyanakkor a diploma megszerzése után is ugyanabban a munkakörben tudjuk őket tovább foglalkoztatni. Kötelesek vagyunk-e az iskola elvégzése után magasabb kategóriába sorolni, ha a szakmai feltételek szerint a felnőttszakápoló-végzettség is elegendő?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti szférában miniszter határozza meg, hogy azegyes munkakörök melyik fizetési osztályba tartoznak, egyúttal megszabja amunkakör ellátásához szükséges végzettséget, képzettséget, illetőleg annakszintjét. Jogszabályban a munkakör betöltéséhez további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...törvény mellékletében meghatározott összegű közteherjeggyel teljesítheti a társadalombiztosításijárulék-, nyugdíjjárulék-, egészségügyihozzájárulás-, munkavállalói- és munkaadóijárulék-befizetési, illetve levonási, továbbá a kifizetőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Arányosítás szabályai

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Főtevékenységünk tárgyi adómentes. Adóköteles tevékenységünk elenyésző az adómentes bevételünk és a működést finanszírozó támogatás mellett. Tételesen nem tudjuk elkülöníteni az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseinket. Az előzetesen felszámított áfa megosztása arányosítással kötelező, vagy az intézmény dönthet, hogy él-e az arányosítás lehetőségével? Közvetített szolgáltatás áfája közvetlenül levonható, vagy az arányosításnál kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az adóalany az e tevékenységhez szükséges beszerzéseket tételesen nem tudja elkülöníteni, a levonható adót az arányosítás szabályai szerint állapítja meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy 2004. január 1-jétől nem csak akkor és azon beszerzéseket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Egy dolgozónk 1978. június hónapban eredményes vizsgát tett a 3 éves egészségügyi szakiskolában, majd július 1-jével egy kórházban ápolóként munkába lépett. A szakiskolában eltöltött 3 év figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...hogy különböző, foglalkoztatási viszonyokban eltöltött időt ismer el a Ktv. jogosító időként. Olvasónk azt tudakolja, hogy az egészségügyi szakiskola tanulmányi ideje jogosító időnek tekinthető-e.A Kjt. 87/A. § (3) bekezdése a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.
1
31
32
33
35