397 talált cikk az egészségügy kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?

Kérdés: Takarítónői besorolásnál figyelembe kell-e venni az iskolai végzettséget, ugyanis érettségizett dolgozóról van szó? Vagy az "A" 1, 2, 3,...-ba kell besorolni? Figyelembe kell-e venni a legmagasabb iskolai végzettséget?

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?

Kérdés: Gyógymasszőrként dolgozom egy egészségügyi intézményben napi 6 órában, mivel a munkakörömhöz a törvény ennyit ír elő. Munkáltatóm a Kjt.-bértábla által megszabott illetményemet is hatórásként számolja. Szabályosan jár el?

Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?

Kérdés: Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?

Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.

Kérdés: Önkormányzatunk önkormányzati rendelet és pályázati kiírás alapján tanulmányi ösztöndíjban szeretné részesíteni a városunkban lakó, tehetséges tanulókat, hallgatókat. A támogatás feltétele a tanulmányi eredmény. Ezen pályázat keretében támogatnánk továbbá az időszakosan (egy-egy szemeszterre, tipikusan Erasmus-ösztöndíjas) külföldi tanulmányokat folytató főiskolai, egyetemi hallgatókat is. Utóbbi esetben az önkormányzat az érintett hallgatókkal szerződést kötne. Álláspontunk szerint a fenti támogatások az Szja-tv. 3. § 72. g) pont alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Kérem szíves állásfoglalásukat, vajon a pályázat keretében nyújtott támogatások – akár a pályázatot kiíró önkormányzat, akár a pályázó magánszemély számára – keletkeztetnek-e bármilyen járulékfizetési kötelezettséget, és ha igen, milyet?