85 talált cikk az elismerés kifejezésre

Kérdés: A hivatalunkban 1998. augusztus 1-jétől dolgozik köztisztviselőként az egyik kolléganőnk folyamatosan. Előtte 1988. január 1-jétől 1993. december 31-ig az egyik rendőrkapitányságon dolgozott közalkalmazottként. Véleményünk szerint a jubileumi jutalomra jogosító időbe bele kell számolni a rendőrkapitányságon eltöltött közalkalmazotti időszakot (6 év) is. Ha ez így van, akkor már három évvel ezelőtt ki kellett volna részére fizetnünk a 25 éves jubileumi jutalmat. Kérjük, hogy a fent leírtakban erősítsenek meg minket, és írják meg nekünk, hogy ilyen esetekben az utólagos kifizetés hogyan történik?! Jogszerű-e az utólagos kifizetés, és mikori illetményét kell alapul vennünk, a mostanit, vagy a három évvel ezelőttit?

Kérdés: Költségvetési intézményben az egyik dolgozó kinevezésében a jubileumi jutalomra jogosultság tévesen lett megállapítva. A nem közalkalmazotti jogviszonyt is beszámították. A téves kinevezés alapján most kellene kifizetni a jubileumi jutalmat. Kötelesek vagyunk-e a tévedés miatt most kifizetni, vagy várhatunk-e addig, amíg ténylegesen betölti a jubileumi jutalomra jogosító időt?

Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?

Kérdés: Kaphat-e képzettségi pótlékot az a köztisztviselő, aki könyvelői munkakörben, vállalkozói mérlegképes bizonyítvánnyal látja el a munkáját? A besorolásához szakirányú érettségi bizonyítvány volt a követelmény.

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?

Kérdés: Egy költségvetési szerv szeretne egy másik költségvetési szervet (pl. egészségügyi intézmény könyvtárát) megajándékozni könyvvel, melynek értéke 5000, illetve 18 000 Ft. A megajándékozott költségvetési szerv (pl. kórház) munkájával hozzájárul az ajándékot juttató költségvetési szerv hatékonyabb működéséhez. A könyvet az a kórház kapja, ahol a legtöbb szervkivételre alkalmas donort jelentették és ápolták a transzplantációra váró betegek életének megmentése érdekében. Lehet-e költségvetési szervnek ajándékozni "üzleti ajándék" formájában az Szja-tv 3. §-ának 27. pontja alapján? Amennyiben nem minősül üzleti ajándéknak, adható-e csekély értékű ajándékként költségvetési szervnek, vagy csak egy ott dolgozó magánszemélynek? Költségvetési szervnek történő ajándékozás esetén milyen adóvonzat keletkezik? Hogyan adható ajándékkönyv a költségvetési szervnél dolgozó magánszemélynek? Mi alapján és milyen adózással?

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.

Kérdés: Mikor évül el a munkavállaló munkabér-követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató több mint öt éve a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?

Kérdés: Intézményünk 2012-ben alapított gazdasági és műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, dolgozóink közalkalmazottak (többségük áthelyezéssel került hozzánk iskolákból, óvodákból). Egyéb ügyintéző munkakörben dolgozó kollégánk besorolása "H", ennek alapja a gazdasági agrármérnök végzettsége. Jogosult-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra, mivel rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, továbbá vállalkozási szakon is? Munkája: könyvelés, előirányzat-módosítás, beszámoló készítése, beruházási statisztika készítése, áfabevalláshoz adatszolgáltatás. Ehhez kapcsolódik a másik kérdésünk. Több kollégánk rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, illetve vállalkozási szakon is, mivel a régebbi képzési rendszerben az államháztartási szak elvégzésének előfeltétele volt a vállalkozói szak megléte. Besorolásuk "E" fizetési osztály, munkakörük szintén egyéb ügyintéző, felada­taik megegyeznek a fent említettekkel. Jogosultak-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra?

Kérdés: Önkormányzatunk, mint bérlő, 2010 májusa óta bérleti szerződéses jogviszonyban állt egy kft.-vel. A bérleti szerződés határozott időtartamra szólt, de azt önkormányzatunk annak lejárata előtt, 2013 októberében felmondta. A szerződésben foglaltak szerint a szerződést bármelyik fél rendes felmondással írásban, 60 napos határidővel mondhatja fel. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést 2015. július 1-je előtt rendes felmondással megszünteti, vagy a bérbeadó a szerződést jogszerűen, rendkívüli felmondással 2015. július 1-je előtt felmondja, a bérlő köteles X Ft + áfának megfelelő összeget fizetni. Önkormányzatunk a szerződés felmondását követően átutalta a szerződésben meghatározott összeget, azonban a bérbe­adó az erről kiállított számlában már nem szerepeltetett áfát, hanem azt áfa alól mentes, meg­hiúsulási kötbérként számlázta le. Álláspontunk szerint ez egyértelműen bánatpénznek minősül, és az összeget nem adómentes tételként, hanem nettó + áfa bontásban kellett volna a bérbeadónak számláznia. A bérbeadónak milyen jogcímen és milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát az átutalt összegről?