2264 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Tankerületünk jutalomkönyvet ad tanév végén a jól tanuló diákoknak. A számla könyvelésénél a K3 vagy K4 rovatot kell használnunk?

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?

Kérdés: Önkormányzatunk 2020. november hónapban fejlesztési célú támogatást kapott (nem uniós), melynek felhasználására 2021-ben kerül sor. A pénzügyi számvitelben 2020-ban időbeli elhatárolásként lekönyveltük a támogatás teljes összegét: T 9233 – K 443. 2021-ben történik a beruházás megvalósítása, aktiválás után az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentjük az elhatárolást mindaddig, amíg az aktivált érték van. Eddig jól könyveltünk? A fejlesztési támogatás összegében szerepelt áfa, ami viszont nem képezi a beruházás részét, viszont a fejlesztési támogatás része, ezért az elhatárolásban benne van. Az áfa nélküli összeget kellett volna elhatárolni? Ha igen, akkor most csökkenteni kell az elhatárolást, mert a végén az áfa összegével nem fogunk egyezni?

Kérdés: Egy költségvetési intézmény negyedéves áfabevalló. Az év végi beszámolóban a IV. negyedéves áfabevallás adatait a megfelelő mérlegsorokon mutatja-e ki az intézmény, mely általában a IV. negyedévben visszaigénylő pozícióban van, ez az alábbiak szerint alakul a bevallásban):
– fizetendő áfa összege: 200 ezer forint,
– levonható áfa összege: 500 ezer forint,
– visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint.
Az intézmény mérlegében az alábbiak szerint szerepel:
– fizetendő áfa összege: 200 ezer forint a Más fizetendő áfa 166. soron negatív előjellel (E/II/2.),
– levonható áfa összege: 500 ezer forint a Más előzetesen felszámított levonható áfa 161. soron (E/I./2.),
– visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 171. soron (E.) (Amennyiben egyéb sorokon nem szerepel összeg.)

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket – amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik – a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadási szerződést kötött egy céggel 2017-ben. A szerződés szerint havonta kellett volna számlázni a bérleti díjat a cég felé. Idén, 2021-ben derült ki, hogy adminisztrációs hiba miatt számlázás nem történt. Utólag kiszámlázhatja az önkormányzat a 2017 és 2020 között elmaradt havi bérleti díjakat? A szerződés a mai napig érvényes.

Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján – álláspontunk szerint – nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Intézményeinkhez kapcsolódó riasztó távfelügyeleti és tűzjelzés-fogadási szolgáltatási díjait mely kiadási rovatra szükséges könyvelnünk?