2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?

Kérdés: A pénztáros az önkormányzat pénztárából fizette ki a fenntartott intézmény egyik dolgozóját. Hogyan tudjuk helyretenni a dolgokat?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.

Kérdés: Egyik dolgozónk készpénzellátmányt kapott utólagos elszámolásra, majd a megvásárolni kívánt terméket nem készpénzzel, hanem bankkártyával (saját, magánbankkártyával) fizette ki. Helyesen járt-e el a dolgozó, hogy a felvett készpénz helyett magán-/saját bankkártyájával fizetett, illetve a költségvetési szerv elfogadhatja-e, hogy az így keletkezett számlán a készpénzes fizetési mód helyett bankkártyás fizetés szerepel? Belső szabályzatunk alapján csak akkor vásárolhat a dolgozó, ha van nála kiadott ellátmány utólagos elszámolásra. Továbbá a készpénzes elszámoláshoz felrögzíthető-e az a számla, amelyen bankkártyás fizetési mód szerepel?

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója fűkaszálás közben egy autó szélvédőjében kárt okozott. A gépjármű biztosítója a kárt a magánszemélynek megtérítette, a magánszemélynek 10% önrészt kell fizetnie, amelyet az önkormányzat megtérít. A biztosító a számlát a magánszemély részére állítja ki. Milyen bizonylat alapján tudja az önkormányzat az elismert kárt megtéríteni a magánszemélynek?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, ez év november 1-jétől három költségvetési intézményünk beolvadással átalakul. Két intézmény esetében, amelyek megszűnnek, beszámolót kell készíteni, van-e egyéb könyvelési teendőnk? A harmadik intézmény, a jogutód esetében kérem, részletesen leírni szíveskedjenek a szükséges számviteli elszámolásokat.

Kérdés: Központi költségvetési szerv a vagyonkezelő. A vagyonkezelt ingatlanon a tulajdonos (önkormányzat) végzett felújítást, amely számviteli elszámolására vonatkozóan a következő kérdéseink vannak:
1. A tulajdonos önkormányzat európai uniós forrásból (TOP) finanszírozta az általunk vagyonkezelt épületen elvégzett felújítást. 2020. június hónapban kaptunk egy levelet az önkormányzattól, amelyben azt kéri, hogy 2020. 01. 01. napjával aktiváljuk rá az épületre a felújítás összegét, mivel az önkormányzatnak nincs lehetősége erre.
2. Alapesetben mikor és milyen dokumentáció alapján történhet meg szabályosan a felújítás összegének átadás-átvétele az önkormányzat és a tankerület között?
3. A kapcsolódó időbeli elhatárolást az önkormányzat veszi fel a könyveibe?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?