480 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységnek minősül-e – azaz megfeleltethető-e az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontjaiban foglalt adó alóli mentesség kritériumainak – az a szolgáltatásnyújtás, amelyet egy hagyományőrző (nem közhasznú) egyesület pedagógusvégzettséggel rendelkező táncoktatója végez, díj ellenében, óvodás, általános iskolás és középiskolás tanulók részére tanórán kívül? Ugyanez a tevékenység tárgyi mentes tevékenységként számlázható-e, ha egy nyári tábor keretében nyújtott komplex szolgáltatás részeként valósul meg (néptánctábor étkezés- és szállásnyújtással egyetemben, egyéb, pl. kézműves-foglalkozással)?

Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. A helyi közútjainkra történő belépést 7,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek, illetve járműszerelvények esetében rendelet útján engedélyhez kötjük. Az engedélyt határozatban rögzítik kollégáink. Az engedély ingyenes, útdíjat nem szedünk. Azonban egy polgármesteri utasítás alapján a behajtási engedélyek kiadását az esetleges károkozás megelőzése, valamint az esetlegesen okozott kár helyreállítása érdekében a rendeletben foglaltakon felül általános jelleggel kárátalány megfizetéséhez köti. A kárátalány rögzítése és megfizetése a behajtási engedély kérelmezőjével egy különmegállapodás alapján történik. A kérdésünk a kárátalány megfizetésének helyes könyvelésére és kezelésére vonatkozik. Ebben az esetben helyesen a B36-os, illetve a B411-es rovatra könyveléssel járunk el helyesen? Számlakiállítási kötelezettségünk fennáll?

Kérdés: Ha egy alanyi mentes önkormányzat építési telket vagy lakóingatlant ad el, áfás számlát kell-e kiállítania? A kérdés azért merült fel, mert az Áfa-tv. szerint a tárgyi eszközként használt terméket áfásan értékesítheti az alanyi mentes adózó is, viszont a beépített és beépítetlen ingatlan, kivéve építési telek értékesítésének adókötelessé tétele alá külön be lehet jelentkezni. Jól gondolom, hogy a beépített ingatlant nem áfásan, de az építési telket áfásan értékesítheti?

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?

Kérdés: Helyi önkormányzat nyújthat-e átmeneti kölcsönt egy vállalkozó részére, akivel szerződéses viszonyban áll egy gép beszerzésére, melyet közbeszerzés útján nyert el? A vállalkozó igénybe vette a szerződés szerinti előleg összegét, azonban az árfolyamváltozás és a szállítási költségek emelkedése miatt nem tudja a gép teljes árát egy összegben kifizetni. A szerződés szerint részteljesítés csak a gép szállítása után lehetséges. Van-e rá törvényes mód, hogy az önkormányzat átmenetileg pénzkölcsönt nyújtson a vállalkozó részére?

Kérdés: Már csak néhány nap van a társaságiadó-előleg esedékességéig, ha be is nyújtjuk a kérelmet, nem fogja az adóhatóság az esedékességig elbírálni, és véglegessé biztosan nem válik a határozat, ezért a módosítás sem fog felkerülni az adószámlánkra, tehát meg kell fizetnünk a "jelenlegi" előleget, különben tartozásunk keletkezik, amely kizárja a kedvező elbírálást, és még késedelmi pótlékot is kell fizetnünk. Adjunk be egy fizetési halasztási kérelmet is, és akkor nem lesz pótlék? Lehet, hogy az adóhatóság az előlegmódosítást csak a határozat kiadása után esedékes határidők tekintetében engedélyezi?

Kérdés: Önkormányzati rendeletben foglaltak alapján az anyakönyvvezetőt házasságkötésért – választása szerint – díjazás vagy szabadidő illeti meg. Nálunk leginkább a díj kifizetését szokták választani. 2019. 05. 30. napjától 2022. 06. 30. napjáig volt hatályban a 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendeletünk, melynek 7. §-a mondja ki az anyakönyvvezető díjazását házasságkötés esetén, ami nettó 10.000 Ft/nettó 15.000 Ft. A rendelet 8. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy "Ez a rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba, és a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni". Ez a rendelet pedig 2022. 06. 30. napjával hatályát vesztette. A 2022. 07. 01. napjával hatályos 11/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a kimondja, hogy a házasságkötésért az anyakönyvvezetőt bruttó 25.000 Ft/30.000 Ft illeti meg. A 8. § kimondja, hogy "Hatályát veszti a hivatali helyiségen kívül, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint az önkormányzat és az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékéről szóló 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendelet". Az anyakönyvvezető a júliusban megtartott esküvőiről szóló teljesítésigazolását júliusban adta le. Az esküvőknek az adminisztrációs előkészületei még július hónapnál korábban megtörténtek. A júliusban megtartott és leigazolt esküvők után az anyakönyvvezetőt melyik rendelet alapján fizethetjük ki?

Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Egy cég ingatlant szeretne építeni egy speciális területre. A község helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló önkormányzati rendelete különleges terület: mezőgazdasági üzemi terület övezetbe sorolja az adott területet. A HÉSZ szerint "Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető". Ezen speciális területen felépítendő ingatlan esetében alkalmazható-e az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, illetve a 142. §-ának b) pontja alapján a fordított adózás? Az első esetben ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges, míg a második esetben az, hogy építési hatóságiengedély-köteles legyen a munka (vagy bejelentésköteles).