477 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?

Kérdés: Helyi önkormányzat nyújthat-e átmeneti kölcsönt egy vállalkozó részére, akivel szerződéses viszonyban áll egy gép beszerzésére, melyet közbeszerzés útján nyert el? A vállalkozó igénybe vette a szerződés szerinti előleg összegét, azonban az árfolyamváltozás és a szállítási költségek emelkedése miatt nem tudja a gép teljes árát egy összegben kifizetni. A szerződés szerint részteljesítés csak a gép szállítása után lehetséges. Van-e rá törvényes mód, hogy az önkormányzat átmenetileg pénzkölcsönt nyújtson a vállalkozó részére?

Kérdés: Már csak néhány nap van a társaságiadó-előleg esedékességéig, ha be is nyújtjuk a kérelmet, nem fogja az adóhatóság az esedékességig elbírálni, és véglegessé biztosan nem válik a határozat, ezért a módosítás sem fog felkerülni az adószámlánkra, tehát meg kell fizetnünk a "jelenlegi" előleget, különben tartozásunk keletkezik, amely kizárja a kedvező elbírálást, és még késedelmi pótlékot is kell fizetnünk. Adjunk be egy fizetési halasztási kérelmet is, és akkor nem lesz pótlék? Lehet, hogy az adóhatóság az előlegmódosítást csak a határozat kiadása után esedékes határidők tekintetében engedélyezi?

Kérdés: Önkormányzati rendeletben foglaltak alapján az anyakönyvvezetőt házasságkötésért – választása szerint – díjazás vagy szabadidő illeti meg. Nálunk leginkább a díj kifizetését szokták választani. 2019. 05. 30. napjától 2022. 06. 30. napjáig volt hatályban a 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendeletünk, melynek 7. §-a mondja ki az anyakönyvvezető díjazását házasságkötés esetén, ami nettó 10.000 Ft/nettó 15.000 Ft. A rendelet 8. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy "Ez a rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba, és a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni". Ez a rendelet pedig 2022. 06. 30. napjával hatályát vesztette. A 2022. 07. 01. napjával hatályos 11/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a kimondja, hogy a házasságkötésért az anyakönyvvezetőt bruttó 25.000 Ft/30.000 Ft illeti meg. A 8. § kimondja, hogy "Hatályát veszti a hivatali helyiségen kívül, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint az önkormányzat és az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékéről szóló 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendelet". Az anyakönyvvezető a júliusban megtartott esküvőiről szóló teljesítésigazolását júliusban adta le. Az esküvőknek az adminisztrációs előkészületei még július hónapnál korábban megtörténtek. A júliusban megtartott és leigazolt esküvők után az anyakönyvvezetőt melyik rendelet alapján fizethetjük ki?

Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Egy cég ingatlant szeretne építeni egy speciális területre. A község helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló önkormányzati rendelete különleges terület: mezőgazdasági üzemi terület övezetbe sorolja az adott területet. A HÉSZ szerint "Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető". Ezen speciális területen felépítendő ingatlan esetében alkalmazható-e az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, illetve a 142. §-ának b) pontja alapján a fordított adózás? Az első esetben ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges, míg a második esetben az, hogy építési hatóságiengedély-köteles legyen a munka (vagy bejelentésköteles).

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Egy nemzetiségi önkormányzat, mely nem áfaalany, és az adószáma is 1-es, egy pályázat keretében jelentős pénzösszeget kapott építési hatóságiengedély-köteles ingatlan építésére, illetve bővítésére. Ez a tevékenység az Áfa-tv. szerint fordított adózásnak minősül, így az adót végül a nemzetiségi önkormányzat fizeti meg? Illetve jól értelmezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése szerint, mivel a nemzetiségi önkormányzat nem áfaalany, így nem a fordított adózás, hanem a normál adózás szerint kell eljárni, melynek keretében a beruházó fog áfás számlát kiállítani? A nemzetiségi önkormányzatnak ebben az esetben van-e teendője (változásbejelentés stb.) az adóhatóság felé?